Sokan vannak meggyőződve arról, hogy a több alvás jót tesz: energikusabbnak érezhetjük magunkat, mérséklődnek a hangulatingadozásaink és kiegyensúlyozottabbak lehetünk. Árnyalja ezt a megítélést a Massachusetts-i Műszaki Egyetem (Massachusetts Institute of Technology, MIT) felmérése , amelyből az derül ki, hogy önmagában a több alvás nem szükségszerűen elegendő az említett pozitív eredményekhez.
Egyedi körülmények, univerzális válasz?
Az amerikai kutatók különleges terepet választottak az adatgyűjtéshez: az indiai Chennai alacsony jövedelműek által lakott negyedét. Otthonukban követték a 452 tesztalany napi tevékenységét, akiknek naponta nagyjából fél órával többet kellett aludniuk . Ám e jelentősnek mondható többlet ellenére sem mutatkozott javulás az alanyok munkavégző képességében, jövedelmében, pénzügyi döntéseiben, jóllétérzésében, de még a vérnyomásában sem. Amiben változást tapasztaltak, az egyedül a munkára fordítható idő csökkenése volt.
De hogy mégse írjuk le az alvást: a napközbeni rövid szunyókálások igenis serkentették a produktivitást és a jóllétérzést a vizsgált személyek körében. Hozzá kell tenni viszont, hogy a résztvevők éjszakai alvási körülményei jellemzően nem voltak kedvezőek, többen is jelezték, hogy nyugtalanul aludtak, felriadtak. A felmérés tehát felveti annak lehetőségét, hogy az alvás minőségének javításával fokozható a jótékony hatás, nem pusztán az alvással töltött órák számának növelésével.
"Annyira alacsony az emberek alvásminősége ezen a környéken Chennaiban, hogy a hosszabb, de rossz minőségű alvásnak nem feltétlenül van olyan haszna, mintha jobb körülmények között aludna valaki fél órával többet", mondta Frank Schilbach közgazdász, a tanulmány társszerzője.
Fél óra napközben jobb lehet, mint fél óra éjjel
A vizsgált személyek az egy hónapos tesztidőszak előtt átlagosan 5,5 órát aludtak éjszakánként, és a mintegy 27 perccel hosszabb alváshoz 38 perccel több időt töltöttek az ágyukban. Az alvásminőség szintjét jól jelzi, hogy a résztvevők éjszakánként átlagosan 31 alkalommal riadtak fel álmukból. Ez a rendkívüli fragmentáltság nagymértékben rontja az alvás hatékonyságát - tette hozzá Schilbach.
Ezzel szemben a napközbeni szunyókálás kifejezetten kedvező hatással volt: a produktivitás és jóllétérzés mellett a kognitív funkciókat is javította. A kutatók különbséget észleltek a napközben szunyókálók és a napközben rövid szünetet tartók között: a szunyókálók a munkára fordított kevesebb idő alatt produktívabbnak bizonyultak, bár a jövedelmük esetenként a szunyókálásra fordított idő függvényében csökkent.
Chennaiban gyakran látni, hogy a riksások napközben a járművükben szunyókálnak, de a legforgalmasabb kereszteződésekben is elnyomhat a buzgóság bárkit. Az átlagos lakásokban 4-5 ember alszik egy szobában, éjjel is nagy a zaj, rekkenő a hőség és temérdek a szúnyog. Ebben a városban szinte tankönyviek a körülmények az alvásminőséget rontó tényezők tekintetében, összegezte Schilbach. Több olyan nemzetközi kutatást szorgalmaz, amelyekben az alanyokat nem klinikai körülmények között (például alváslaborokban), hanem tulajdon otthonukban vizsgálják. Érdemes volna azt is megnézni szerinte, hogy miként változna a Chennaiban élő tesztalanyok munkateljesítménye, ha ideális alvási feltételeket biztosítanának számukra.
