A stressz mindannyiunk életében jelen van. A pszichológusok egyik legnagyobb tudományos és szakmai szervezete, az Amerikai Pszichológiai Társaság (APA) 2017-ben nagyszabású kutatást végzett, és a válaszadóik 80 százaléka állította, hogy a felmérést megelőző egy hónapban tapasztalta magán a stressz valamelyik tünetét.
Előfordul, hogy jó dolgok miatt stresszelünk, például új munka, közelgő esküvő vagy egy gyermek születése előtt. Máskor viszont csupa rossz dolog ad okot aggodalomra, mint amilyen a túl sok munka, egy megbetegedés vagy egy családi konfliktus.
A stressz több módon befolyásolja fizikai és mentális egészségünket, hosszú távon a kortizolon és más stresszhormonokon keresztül a szervezet válaszol a stresszhatásokra. Nyolc példán át mutatjuk be, hogyan rombolja a stressz a testünket.
Felerősít betegségeket
Vannak, akik hajlamosak bizonyos betegségekre, amelyek kialakulását vagy kiújulását előmozdítja a stressz. Ilyenek többek között egyes daganatos betegségek, a szív- és érrendszeri megbetegedések, valamint a diabétesz. Az amerikai John Hopkins Egyetem kutatói felfedezték, hogy azok a gyerekek, akik genetikailag is hajlamosak rá, krónikus stressz hatására nagy eséllyel szenvednek a későbbiekben mentális betegségektől.
Rombolja a szerelmi életet
A szex a stressz levezetésének hatékony és élvezetes formája, ám minél inkább fokozódik a feszültség, annál kevésbé lesz hozzá kedvünk. Egy korábbi kutatás szerint stressz hatására csökken a szexuális vágy, férfiak esetében csökken a tesztoszteronszint, nő a szorongás, ami végül impotenciához vezet. Ha egy várandós nő stresszel sokat, akkor a gyermekénél később viselkedészavarok fordulhatnak elő, és akár a fejlődése is zavart szenvedhet.
Tönkreteszi a fogakat és a fogínyt
Hosszan tartó stressz hatására sokan váratlan idegrángásokat tapasztalnak, mások éjszaka csikorgatják a fogaikat, ami akár az állkapocs megbetegedését is okozhatja. Egy széleskörű kutatás rámutatott, hogy a házassággal, szülői feladatokkal, munkával és a tartalmas érzelmi élet hiányával járó stressz fogágybetegségeket okozhat.
Károsítja a szívet
A feszültség hosszú távon károsítja a szívizmokat, mert a stresszhormonok növelik a pulzusszámot, aminek hatására összeszűkülnek az erek. Ez arra készteti a szívet, hogy keményebben dolgozzon, amitől növekszik a vérnyomás. Az Amerikai Stressz Intézet megfigyelése szerint krízishelyzetek után - így például egy cunamit, hurrikánt vagy földrengést követően - megnövekszik a szívinfarktusok száma.
Hizlal
Az ősembert a durva és kiszámíthatatlan életkörülmények arra kényszerítették, hogy annyit egyen, amennyit csak bír, hogy az ínséges időkre is legyen tartaléka. Szervezetünkben ma is él ez az ösztön, és amikor stresszelünk, bekapcsol. A Miami Egyetem kutatói azt találták, hogy stresszhelyzetben az emberek 40 százalékkal több ételt vesznek magukhoz, mint normál esetben, ami könnyen elhízáshoz vezet.
Öregít
A krónikus stressz jelentősen és látványosan öregít. A San Francisco Egyetem tudósai megállapították, hogy a stressz rövidíti az úgynevezett telomereket, a kromoszómát alkotó DNS-szál két végén található rövid, többszörösen ismétlődő szakaszokat, és gátolja a sejtek megújulását. Így alakulnak ki a ráncok, gyengülnek az izmok, romlik a látás.
Gyengíti az immunrendszert
Sokan alábecsülik a jó öreg közmondást: "ép testben, ép lélek". Pedig ha jól belegondolunk, egy nátha is gyakran akkor dönt le minket a lábunkról, amikor leginkább teljesítenünk kellene. Ez azért van, mert a sok feszültségtől szenved az immunrendszer, ezért hajlamosabbak vagyunk elkapni a fertőzéseket. Az Amerikai Pszichológiai Társaság (APA) ezért azt javasolja, hogy a stressz legyőzésének érdekében mozogjunk rendszeresen, kapcsolódjunk ki, éljünk társasági életet.
Tartós betegséget okozhat
Még a kevésbé nyomasztó feszültség veszélyeit is sokszor alábecsüljük. Egy 2011-es, öt éven át tartó kutatásban 17 ezer svéd, 18-64 év közötti dolgozó felnőttet vizsgáltak. Kiderült, hogy a stockholmi régióban négyből egy résztvevő olyan betegségek miatt hagyta abba a munkát, mint a magas vérnyomás vagy a stroke. A kutatás résztvevőinek kétharmadánál mentális betegség alakult ki a stressz hatására.
Forrás: healthline.com
