A leggyakoribb alvás-ébrenléti zavar az inszomnia (álmatlanság). Akkor tekintünk valakit inszomniásnak, ha legalább heti három alkalommal előfordul nála, hogy bár megvolna a lehetősége, mégsem tud aludni, ez az állapot pedig minimum egy hónapig fennáll, és nappali tünetek is társulnak hozzá, mint például az ügyetlenség, a fáradtság, ami a balesetveszélyt is növeli.
Szervezetünk jelzése
"Az álmatlanságot azonban szindrómaként kezeljük, ami valamely más betegség miatt alakul ki. Az ugyanis, hogy rosszul alszunk, szervezetünk egyik első visszajelzése arról, hogy valami nincs rendben. Ez lehet kezdődő magas vérnyomás, aminek nappal még nincs jele, de akár korai stádiumú szívbetegségre vagy depresszióra is utalhat" - mondta Dr. Purebl György alváskutató, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének klinikai-igazgatóhelyettese.
Hangsúlyozta, az esetek egy részében azonban nem konkrét betegség a kiváltó ok, hanem az adott egyén rendszertelen és egészségtelen életmódja. Az viszont jellemzően csak évek alatt válik tetten érhetővé, éppen ezért nő az inszomnia gyakorisága az életkorral, ahogyan azzal együtt nő a társbetegségek száma is.
Tyúk-tojás probléma
Van azonban ebben az egészben még egy csavar. A betegségek és az alvás közötti kapcsolat ugyanis kölcsönös. "Ha romlik az alvásom, az növeli a depresszió, a magas vérnyomás, a cukorbetegség kialakulásának kockázatát, de ha ezek a betegségek előbb állnak fenn, ezek is alvászavart okoznak" - magyarázta a szakember, hozzátéve: ahelyett, hogy a tyúk-tojás problémát próbálnák kibogozni, egyszerre kezelik az alvást, a betegséget, valamint az életmódot. "S ezért sem jó megoldás az altató, mivel az egyiket sem oldja meg" - jegyezte meg Dr. Purebl György.
