Ha a rák, a szívproblémák és más súlyos betegségek kockázatának csökkentése nem adna kellő motivációt a dohányzásról való leszokáshoz, íme, egy újabb érv: a depresszióhoz és szorongáshoz vezet.
"Sikerült kimutatnunk azt a kémiai kapcsolatot, amelynek révén a dohányzás rontja a tüdő és az idegrendszer működését. Ennek azonosítása után lehetőség nyílhat a cigaretta okozta kár kezelésére, az említett szervek funkciójának javítására" - fogalmazott dr. Irfan Rahman, a New York állambeli Rochester Egyetem professzora. "Eredményeink a kezelésre szoruló dohányzó betegek terápiájának alapját képezhetik" - tette hozzá.
Rahman professzor és kollégái kiderítették, hogy a dohányfüst befolyásolja a génkifejeződés ritmusát a tüdőben, ezzel együtt pedig gyulladást kelt az agyban, csökkentve a motoros tevékenység hatékonyságát. A hosszú távú dohányzás csökkentette a SIRT1 öregedésgátló molekulák számát a kísérleti egerek tüdő- és agyszöveteiben, ami visszaszorította a belső óráért felelős BMAL1 protein jelenlétét. Embereknél hasonló csökkenés figyelhető meg krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) esetén is.
A SIRT1-hiányban szenvedő egereket aztán gyógyszeres kezelésben részesítették, amellyel ismét aktiválták az említett fehérjét, így csökkenteni lehetett a negatív hatást. További vizsgálódás nyomán feltételezhető, hogy a SIRT1 által szabályozott BMAL1 hiánya embereknél és állatoknál egyaránt az alvás-ébrenlét ciklus megzavarásához vezet. "Az újévi fogadalmak közül mindenképpen érdemes betartani azt, hogy ideje leszokni a dohányzásról . Csak a Télapó listája hosszabb annál, amelyik a cigaretta negatív következményeit taglalja" - összegezte dr. Gerald Weissmann, a The FASEB Journal főszerkesztője.
