A rossz hallgatóságnak minősülő ember egyik legfőbb ismérve, hogy állandóan közbevág - szinte egyetlen mondatot sem lehet végigmondani a társaságában. Különösen vita közben nehéz megállni, hogy kivárjuk, míg a másik befejezi a mondandóját, de pedig ilyenkor a probléma megoldásához is közelebb kerülhetünk egy kis hallgatással. Aki bagatellizálja mások érzelmeit, az szintén nem jó hallgatóság - gondoljunk csak bele, ha mi mesélünk a problémáinkról, mennyire zavaró, ha valaki úgy reagál, hogy "annyira nem lehet nagy a baj", vagy "nem lehet, hogy ezt egy kicsit eltúlzod?" Az olyan emberek, akik jó hallgatóságnak számítanak, mindig figyelembe veszik, hogy mindenkinek a saját problémája a legnagyobb.
Hogyan lehetünk jobb hallgatóság?
Ha szeretnénk, hogy jó hallgatóságnak tartsanak minket, kerüljük el azt is, hogy kéretlen tanácsokat adjunk, hiszen sokszor az emberek csak arra vágynak, hogy valaki türelmesen, és ítéletek, okoskodás nélkül végighallgassa őket. Tanácsot akkor adjunk, ha a másik kifejezetten kéri. A testbeszédünkre is figyeljünk oda, ne izegjünk-mozogjunk, ne nézelődjünk másfelé, ne rázzuk a lábunkat, ne tegyük keresztbe a kezünket, és főleg ne babráljuk a telefonunkat, miközben beszélgetünk. Azokat, akik így viselkednek, mi is kifejezetten rossz hallgatóságnak tartanánk, nem igaz? Akárcsak azokat, akik "túlhallgatnak", azaz egyetlen mondattal, szóval, gesztussal, mimikával sem reagálnak a mondandónkra, és olyan velük kommunikálni, mintha szó szerint a falnak beszélnénk.
Az, hogy valaki jó hallgatóság, azt jelenti, hogy nem csak meghallgatja, hanem meg is érti, át is érzi a másik mondandóját. Ez persze megköveteli, hogy odafigyeljünk a beszélgetőpartnerünkre, cserébe a testünk, és az agyunk a többit megteszi helyettünk. Reagálni fog az arcunk, a kézmozdulataink, a közbevetett kérdéseink - ebből pedig a másik tudni fogja, hogy valóban figyelünk rá. Ha ez megvan, már szinte biztosak lehetünk benne, hogy remek hallgatóságként fog minket számon tartani.
Forrás: care2.com , menshealth.com
