A University of London kutatói tesztekkel vizsgálták, hogy az önkéntesek odafigyelnek-e a visszajelzésekre, és megpróbálnak-e javítani teljesítményükön. Kiderült, hogy az eredmények között jelentős eltérések vannak.
A Joydeep Bhattacharya professzor vezetésével végzett kutatás azt próbálta kimutatni, mi az az agyban, ami meghatározza, hogy valaki "jó tanuló", vagy képtelen tanulni a saját hibáiból. A legújabb számában megjelent vizsgálatban 36 egészséges önkéntes agyhullámainak mintáit figyelték meg egyszerű időbecsléses feladatok végzése közben. A résztvevőknek egy 1,7 másodperces időtartamot kellett megbecsülniük, és a kutatók visszajelzést adtak nekik hibáikról. Ezután azt mérték az alanyokban, vajon beépítették-e a visszajelzést későbbi teljesítményük fejlesztése érdekében.
A jó tanulók, akik sikeresen beépítették a visszajelzéseket, fokozott, közel 200 ezredmásodperces agyi választ adtak a teljesítményükről kapott visszajelzés a képernyőn való megtekintése után. Ez az agyi válasz gyengébbnek mutatkozott a rossz tanulókban, akik nem tanulták meg a feladatot, és akik alacsonyabb reakciót mutattak teljesítménybeli hibáikra. A kutatók ráadásul azt is kimutatták, hogy a jó tanulókban fokozott kommunikáció figyelhető meg a teljesítmény mérésével és bizonyos motoros folyamatokkal összefüggő agyi területek között.
Caroline Di Bernardi Luft, a tanulmány egyik szerzője elmondta, hogy a jó tanulók a visszajelzést nem csak korábbi teljesítményük ellenőrzésére használták fel, hanem arra is, hogy ennek megfelelően módosítsák következő teljesítményüket.
