Minél hamarabb derül ki, hogy nem egyértelműen bal vagy jobb oldalas a gyermek, annál hatékonyabb lehet a segítség, annál nagyobb valószínűségben előzhetjük meg az esetleges diszlexia kialakulását.
Rendellenesség és tehetség
Geschwind bostoni és Behan glasgow-i kutatók több ezer ember vizsgálata alapján azt találták, hogy a balkezesek mintegy tíz százalékánál valamely fejlődési rendellenesség (dadogás, diszlexia) is kialakult. Ugyanez a jobbkezeseknél csak egy százalékban volt tapasztalható. Háromszor annyi balkezesnél találtak tanulási problémákat, mint jobbkezeseknél. Ugyanakkor statisztikai adatok mutatják, hogy sokszor összefüggés van a balkezesség és a zenei tálentum, a képzőművészetben jelentkező tehetség között.
Alfred Zuckrigl szerint a problémák zöme az átszoktatási kísérletekből adódik, míg Beate Lohmann elsősorban a dominanciazavart teszi felelőssé a diszlexia kialakulásáért. (Amikor a gyerek nem egyértelműen jobb- vagy balkezes, vagy kevert dominanciájú, ami azt jelenti, hogy jobbkezes, de ballábas és -szemes, vagy fordítva.) Ilyen esetekben gyakran tapasztalta, hogy a gyerekek betűket, szótagokat cserélnek fel, az olvasás, írás iránya is megváltozhat. Vannak, akik fordítva, vagy fordítva és tükörírással írnak. ők az irányokat tanulják meg nehezen, a jobb-bal tájékozódás náluk mindig külön utánagondolást igényel. Ez az oka annak, hogy gyakran összetévesztik a b-d, p-q, n-u, sz-zs betűket. Előfordulhat, hogy különös intelligenciával a gyermek ki tudja következtetni a szövegösszefüggésből, hogy milyen betűt lát, és helyesen olvas anélkül, hogy valójában meg tudná különböztetni egymástól ezeket a betűket.
Emil Fröschels négyszáz ember vizsgálata után megállapította, hogy hetven százalékuk a csettintő hangokat a szájtérben a domináns kéz oldalán képezi, és a másik oldalon csak nehezen tudja létrehozni. Ebből következik, hogy az oldalisághoz hozzátartozik a nyelv jobb vagy bal irányú dominanciája, amelyről nem szabad megfeledkeznünk. Ha a gyermeket rábírjuk, hogy jobbra-balra csettintsen a nyelvével, megfigyelhetjük, hogy a hang melyik oldalon (esetleg mindkettőn) sikerül jobban.
Melyik a vezető fül?
Teszteket is végezhetünk, de emellett megfigyelhetjük, hogy melyik fülét használja a gyermek halk hangok hallgatásakor (pl.: telefonbeszélgetés), mese vagy zene lemezről való meghallgatásakor.
A domináns fület Sovák szerint úgy mutathatjuk ki, hogy ketyegő órát teszünk az asztalra más tárgyakkal együtt, kendővel letakarjuk az egészet, és hallás segítségével kerestetjük meg az órát. A kendőhöz a vezető fül közelít. A kutató úgy véli, a vezető fül az emberek ötven százalékánál a domináns kézzel ellentétes oldalon van. A kísérletet ajánlatos néhányszor megismételni.
Ha a gyerek nem egyértelműen "balos" vagy "jobbos", az erősebb oldal megerősítésére lehet szükség. Ehhez lehet, hogy szakember segítségét kell igénybe vennünk.
Remélhetőleg ma már nem divat a balkezes gyermeket arra kényszeríteni, hogy az "ügyetlenebb" kezét használja.
Ma már tudjuk, hogy ez a következő tanulási és pszichés zavarokat okozza:
- emlékezetzavarok (különösen a tanulás tartalmának felidézésében)
- koncentrációzavarok (gyors fáradékonyság)
- olvasási, helyesírási nehézségek
- a térbeli helyzet felismerésének (jobb-bal) bizonytalansága
- beszédzavarok (pöszeség, dadogás)
- a finom mozgások zavarai (például az írás külalakjának romlása).
Gyakorlati nehézségek
Attól azonban, hogy mindezeket ma már csak ritkán - és remélhetően egyre kevesebbszer - okozzuk gyermekeinknek, még nem kell boldogan és megnyugodva hátradőlni, mert még nem adtunk segítséget a balkezes gyerekeknek. Rendben van, hogy írhat bal kézzel, de ezen felül egy sor nehézséggel találja magát szemben, amibe a jobbkezes világ bele sem gondol. Még a pedagógusok is csak ritkán jutnak tovább annál, hogy a balkezes gyermeknek balkezes ollóra van szüksége. (Ha jobbkezesek próbálnak meg ilyennel vágni, rögtön kiderül, hogy nem is olyan egyszerű a mutatvány.)
Nem elég elfogadnunk, ha valaki bármilyen okból más, segítenünk kell őt abban, hogy el tudjon igazodni a világban.
A balkezes boltban kapható zöldséghámozó, konzervnyitó, kávékiöntő, merőkanál, hússzedő, köröm-, bőr- és csirkevágó olló, gyerekkanál, süteményes villa is. Első hallásra talán nem érti egy jobbkezes, miért van ezekre szükség - vegyenek kezükbe egy balkezeseknek kiképzett eszközt, és rá fognak jönni. A mérőszalagot, szabócentit például egy jobbkezes a bal kezével tartja és a jobb kezével húzza, úgy olvassa le a számokat, a balkezes viszont éppen fordítva teszi - így sokkal könnyebben boldogulnak a számukra kialakított eszközökkel. IX.évf./11.sz.
