Változatos volt a "kínzásmódok" listája. Csalánnal ütötték, megégették, hátrakötötték, begipszelték, erős paprikával bekenték a "csúnya" kezet, hogy a "szépet" használja a "sete". Mindezt a jóindulat jegyében cselekedték, hogy a társadalom által befogadott és megbecsült gyermeket neveljenek fel.
Szerencsére ez már a múlté. Legalábbis Amerikában és Európa legtöbb országában. Kínában azonban még mindig elítélendő, ha valaki balkezes, és Indiában is sértés, ha valaki bal kézzel nyúl a közös tálba. A bal kezet tisztátalannak tartják, csak intim testrészek mosakodására használják.
Sokan vannak ma is, akik a balkezességet, nem is logikátlanul, egyszerűen a jobbkezesség tükörképének gondolják. Úgy vélik, hogy valamilyen okból a beszédközpont - genetikai, környezeti vagy hormonális hatásokra - a jobb féltekébe programozódott át a méhen belüli fejlődés elején, s így a jobb félteke dominanciájának megfelelően a bal kéz lett a domináns. Az igazság ezzel szemben az, hogy a balkezesek kétharmad részénél a beszédközpont a bal agyféltekében marad - ugyanúgy, mint a jobbkezeseknél.
Balos ősemberek
Az emberek tíz százaléka balkezes. Hogy ez mindig így volt-e, az kérdéses. Egyes szerzők azt a feltevést képviselik, hogy az ősemberek között a balkezesek aránya messze nagyobb volt, mint a ma élők között. A francia Mortillet prehisztorikus kőszerszámokkal végzett kutatásai alapján arra a meggyőződésre jutott, hogy a neolitikumban hozzávetőleg ugyanannyi volt a balkezes, mint a jobbkezes. Kobler úgy véli, volt olyan időszak és terület, ahol és amikor a balkezesség dominált. Minél messzebb megyünk vissza az emberiség történetében, annál gyakoribb a balkezesség. Úgy tűnik, hogy a fegyverek használata tette szükségessé a kezek munkamegosztását. Az egyik kéz kizárólag a támadást szolgálta, a másik pedig a szív oldalának védelmét. Hámori azt a feltevést, amely szerint a háborúzásnak lenne köszönhető a jobbkezesség, meseszerű spekulációnak tartja. Szerinte a jobbkezesség először az emberszabású majmokhoz némileg hasonló, kicsiny és teljesen szimmetrikus agykoponyával rendelkező több százezer, illetve millió évvel ezelőtt élt emberelődnél figyelhető meg.
Kialakulása, okai
A balkezesség kialakulásának okairól a szakemberek - agykutatók, genetikusok - véleménye szintén megoszlik. Kétségtelen, hogy a balkezesség öröklődhet. Jobbkezes szülők csupán két százalékának születik balkezes gyermeke. Ha az egyik szülő balkezes, gyermeke balkezességének valószínűsége már 46 százalék. Állatkísérletek bizonyítják, hogy egereknél is van "mancspreferencia". Patkányoknál, macskáknál is megfigyelték a jelenséget. Ezt a tulajdonságot azonban nem lehet kitenyészteni, az ivadékok mindig fele-fele arányban jobb- vagy balmancsúak. Kainz (1990) Marion Anette öröklődési modelljére hivatkozik, amely szerint génje csak a jobbkezességnek van, a balnak nincs. Ha a gén adott, akkor jobbkezesség örökítődik át, ha hiányzik, akkor a balkezesség. Ez a modell azonban nem ad választ arra a kérdésre, hogyan lesz 54 százalékos a jobbkezesség előfordulási aránya két balkezes szülőtől származó gyermek esetében.
Alfred Zuckrigl szerint nehéz szülésből, rendellenes magzati elhelyezkedésből származó újszülött esetében, vagy az agyat károsító megbetegedésnél előfordulhat szerzett balkezesség (ha a család egy tagjánál előzmények nélkül jelentkezik). Hámor József nézete, hogy a balkezesség kialakulása kizárólag szüléskor előforduló agyi károsodás következménye lenne, ma már túlhaladott. Valószínűbbnek tartja, hogy a balkezesség örökletes és hormonális tényezők együttes hatására alakul ki. A legmeggyőzőbb bizonyítékot valamely emberi jelleg öröklődésére az egypetéjű ikrek vizsgálata nyújthatja. Az egypetéjű ikrek ugyanis tökéletesen azonos génállománnyal rendelkeznek, hiszen egyetlen megtermékenyített petesejtből alakulnak ki. Ebből következik: ha a kezesség öröklött tulajdonság, az egypetéjű ikreknek mindig azonos kezűeknek kell lenniük. Ez azonban nincs így. Első hallásra ez egyértelműen a kezesség örökletes jellege ellen szól. Hámori felhívja azonban a figyelmet az úgynevezett tükörjelenségre. Az egyik iker hajforgója például balra, a másiké jobbra mutat. A két iker azonos ujjainak mintázata is tükörképe lehet egymásnak. Hasonlóképpen jöhet létre, mint tükörképjelenség, az egyik gyerek balkezűsége és a másik jobbkezessége. A balkezesség kialakulásában szerepet játszhat a magas tesztoszteronszint (nemi hormon) a korai, magzati fejlődésben.
Bár érdekesek a tudósok magyarázatai, a legtöbbünket mégis inkább a gyakorlati kérdések foglalkoztatják.
A régi korok hiedelmét újabb tévhit váltotta fel, miszerint a balkezesek tehetségesebbek, mint jobbkezes társaik. Valóban: butábbak vagy tehetségesebbek? Természetesen egyik sem igaz. Michelangelo és Leonardo da Vinci balkezesek voltak ugyan, de jobbkezes művészeket ugyanúgy felsorolhatnánk ellenpéldaként. IX.évf./11.sz.
