A kimerültség lehetséges okairól dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ neurológus főorvosa, szomnológus és dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta beszélt.
Komoly gond a kimerültség
A Centers for Disease Control and Prevention szerint a nők 15,3 százaléka és a férfiak 10,1 százaléka érzi magát rendszeresen kimerültnek az Egyesült Államokban. Ez a fajta fáradtság nem azonos azzal, amelyet mindenki megtapasztal egyszer-egyszer, ha sokáig marad fent valami miatt. Itt olyan komoly, állandóan jelen lévő kimerültségről van szó, amely az amerikai adatok szerint évi 72 ezer karambolhoz és 44 ezer balesethez vezet a sofőrök krónikus fáradtsága miatt.
Mi vezethet tehát ehhez az igen jelentős problémához? Szakértők válaszolnak.
Alváshiány
Amerikai szakértők szerint a 18-60 éves felnőtteknek 7-9 óra alvás szükséges az egészség fenntartásához, a lakosság egyharmada azonban nem alszik ennyit. Ez pedig - kutatások által bizonyítottan - növeli a magas vérnyomás, az elhízás, a depresszió, a szívbetegségek és a stroke rizikóját.
"A jó alváshoz jó rutinokat érdemes bevezetni" - mondja dr. Vida Zsuzsanna. "Ezek már önmagukban felkészíthetnek a könnyű elalvásra és a kielégítő éjszakai pihenésre. Melyek ezek? Például a tervezett elalvás előtt érdemes lekapcsolni a tévét: sokkal eredményesebb, ha olvasgatunk vagy éppen relaxálunk, azonban ne a hálószobában tegyük! Az ágyba csak akkor feküdjünk le, amikor már úgy érezzük, hogy olyan fáradtak vagyunk, hogy el is tudunk aludni. Fontos, hogy megfelelő, lehetőleg jó minőségű matracon és párnán feküdjünk. Délután már ne élénkítsük fel magunkat! A túl későn elkortyolt kávé, erős tea, energiaitalok, sőt még a dohányzás is erős stimuláló hatást váltanak ki és részben megnehezítik az elalvást, részben pedig az éjszakai pihentető álmot is megszakíthatják. Az ideális alvási körülményekben jelentős egyéni különbségek lehetnek, néhány általános szabály azonban megfogalmazható. Ha lehet, éjszakára sötétítsük el teljesen a hálószobát - valójában még a világító számlapok, monitorok is megzavarhatják a nyugodt alvást. Ugyanez igaz a zajokra is: minél teljesebb a csend, annál nagyobb az esély a pihentető álomra."
Ezeken túlmenően azonban ha valaki heteken, hónapokon keresztül nem tud megfelelően aludni - nehezen alszik el, sokszor felébred, már szorong attól, hogy nem fog tudni elaludni, sokat forgolódik, esetleg tud róla, hogy horkol, vagy hálótársa alvás közben légzéskimaradást figyelt meg (alvási apnoét) -, akkor mindenképpen fontos felkeresnie egy szomnológus szakorvost. A panaszok és kísérőbetegségek pontos feltérképezése, az ezek alapján elvégzett alvásvizsgálat, illetve egyéb kiegészítő vizsgálatok szükségesek a panaszok okának kiderítése és a megfelelő terápia beállítása céljából.
Helytelen étrend
Nem mindenki van tisztában vele, de a kiegyensúlyozott, zöldségekre, gyümölcsökre, teljes kiőrlésű gabonákra, fehérjékre és tejtermékekre épülő étrend önmagában hatékony lehet a fáradtság ellen. A személyre szabott, optimális étrend kialakításában - különösen egészségi problémák esetén - érdemes dietetikus segítségét kérni, de az alapszabályokat nem nehéz betartani.
- Fogyasszunk az adottságainknak megfelelő kalóriamennyiséget!
- A tányérunk felét zöldségek és/vagy gyümölcsök foglalják el!
- A gabonákból válasszuk a teljes kiőrlésűt, a telített zsírsavak helyett pedig a telítetlen zsírsavakat és az alacsony zsírtartalmú termékeket!
- Csökkentsük a cukorfogyasztást!
- Minden étkezést tartsunk meg - lehetőleg azonos időpontokban!
- Igyunk elég vizet! A dehidratáció önmagában fáradtságot okoz.
Mozgásszegény életmód
Számos kutatás bizonyította már, hogy a mozgásszegénység nem növeli, hanem csökkenti az energiaszintet. Szakmai ajánlások szerint heti 150 perc közepes intenzitású kardiomozgásnak és 2x20-30 perc izomfejlesztő mozgásnak van optimális egészségvédő hatása. Fontos szabály még, hogy két kardioedzés között nem telhet el 72 óránál több, egy alkalom pedig nem lehet 30 percnél rövidebb. Természetesen hosszú évek tétlensége után ennél rövidebb, kevésbé intenzív edzésekkel is lehet kezdeni, de a cél az, hogy a mozgással csökkentsük a krónikus fáradtságot és a lehető legnagyobb egészségnyereségre tegyünk szert.
Kezeletlen stressz
A tartós, kezeletlen stressz az egyik legkomolyabb rizikófaktora a kimerültségnek és később a betegségeknek. Az első jelek lehetnek olyan általános tünetek is, mint a fejfájás, a migrén , az izomgörcsök, a rossz hangulat. Ezeket tapasztalva már mindenképpen érdemes segítséget kérni a mindennapi stressz helyes kezelésében. Ha sikerül mentálhigiénés szakemberhez fordulnunk vagy éppen megtalálnunk egy módszert - legyen az jóga, csoportos edzés, bármilyen hobbi -, akinek, amelynek segítségével másképp tudunk az életünk kihívásaira tekinteni, akkor jelentős lépést tettünk a krónikus fáradtság leküzdése felé.
Bizonyos betegségek, egészségi állapotok
Ha megtettünk minden olyan életmódbeli változtatást, amellyel leküzdhetnénk a fáradtságot, de még mindig nem sikerült tőle megszabadulni, akkor érdemes kivizsgáltatni magunkat, hogy nem áll-e valamilyen rendellenesség a háttérben. "Számtalan állapot okozhat kimerültséget, többek közt cukorbetegség, vérszegénység, ételintoleranciák, pajzsmirigybetegségek , vitamin- és ásványianyag-hiány. Ezeken túl akár szívbetegségek is járhatnak ilyen tünettel" - mondja dr. Sztancsik Ilona.
"A tartós fáradtság olyan általános tünet, amelyre könnyű legyinteni, holott különösen a nők közt gyakori, hogy szokatlanul erős fáradtságot éreznek a szívinfarktus előszobájában, de a tartós kimerültség mögött is állhat kardiológiai ok, például szívelégtelenség. Ha már a kisebb aktivitások is kimerítenek, például nehezen, lihegve megyünk föl a lépcsőn, akkor mindenképpen ki kell vizsgáltatni magunkat. A korrekt diagnózisra épülő kezelés akár életet is menthet."
