Horkolás alatt az alvás közben kialakuló, a légutak összeeséséből adódó hangjelenséget értjük, amelynek rendszeressége, hossza és erőssége is széles skálán változik. Maga a horkolás nem betegség, önmagában csak ártalmatlan hangjelenség, ugyanakkor az éjszakai légzéskimaradásokat jelentő obstruktív alvási apnoé szindróma részjelensége is lehet. Utóbbit komolyabban kell venni, mint a szimpla horkolást. A horkolás egyébként meglehetősen gyakori jelenség: a népesség 10-20 százaléka horkol. A horkolás és az alvási apnoé kissé gyakoribb a férfiaknál, mint a nőknél, és az életkor előrehaladtával nő az előfordulása.
Laza garat és a túlsúly is okozhat horkolást
A légutak összeesésének oka, hogy túl lazák a garat, illetve a lágyszájpad izmai, túl kevés a hely a torokban. A jelenségnek egyéb anatómiai okai is lehetnek. Ilyen például kisgyermekkorban a megnagyobbodott orrmandula vagy későbbi életkorban az orrsövényferdülés. Az orrsövényferdülés önmagában még nem okoz horkolást, de annak esélyét mindenképp növeli, hogy az érintettek szájon át lélegezzenek, így náluk nagyobb eséllyel alakuljon ki horkolás. Mindemellett ismert az is, hogy akin testsúlyfelesleg van, nagyobb eséllyel tapasztal magán horkolást.
A dohányzás is hajlamosíthat horkolásra, illetve fokozhatja intenzitását, az alkohol pedig szintén rizikótényező, hiszen lazítószerként még jobban elernyeszti az izmokat.
A horkolás tényét általában hozzátartozó szokta jelezni, de van lehetőség arra is, hogy a hangjelenséget objektív mérőeszköz segítségével rögzítsék. Ezt már egyszerű okostelefonos alkalmazások is lehetővé teszik. A horkolást aztán komplex módon kezelik, a kiváltó októl függően.
Nem biztos, hogy orrműtét kell
Nem túlsúlyosak számára különböző kezelési lehetőségek - beleértve műtéti megoldásokat is - jöhetnek szóba. A nem műtéti megoldások közül több eszközt is ki lehet emelni. Ilyen például az úgynevezett lágyszájpad-előemelő, amely leginkább egy kivehető fogszabályozóhoz hasonlít. A beteg éjszakára behelyezheti a szájába, és a lágyszájpadot lehet kicsit előrébb húzni vele. Ez akkor jelenthet segítséget, ha a horkolás oka a lágyszájpad szintjén van.
Ha valakinek orrlégzési problémája van, és a gátolt orrlégzés az orrbemenetben alakul ki, akkor a horkolást orrszárnyi tágítóval is enyhíteni lehet. Ugyanígy orrlégzési gátoltság esetén jelenthetnek segítséget egyes orrműtétek. Ez azért lehetséges, mert ha valakinek például orrsövényferdülés miatt rossz az orrlégzése, a horkolás pedig a szájon át lélegzés miatt jelentkezik, akkor az orrsövényműtét enyhítheti a panaszt.
A beavatkozások jellemzően a horkolás mértékét csökkentik, de teljesen nem szüntetik meg a problémát. Az egyszerű horkolás szerencsére ártalmatlan hangjelenség, nincsenek káros következményei azon túl, hogy esetleg zavarja az alvótársat.
Milyen szövődménye lehet a horkolásnak azon túl, hogy bosszantjuk vele alvótársunkat? Hogyan lehet megelőzni a horkolást? Milyen mérésekkel vizsgálják meg horkolásunk típusát? Mindez kiderül a horkolással foglalkozó, részletes cikkünkből a Betegségek A-Z rovatban !
