Az egyik afrikai falu főként vegetáriánus étrenden élő, 2 éves korukig anyatejjel táplált gyermekei teljesen más bélbaktériumokkal rendelkeztek, mint az egyik vizsgált európai nagyvárosban élő gyermekek, akik nyugatias étrenden éltek, és körülbelül fele annyi ideig szoptatták őket.
A nyugati étrend hatására kialakuló bélbaktérium-flóra ráadásul előrevetítheti ezeknek a gyermekeknek az elhízását és allergiás megbetegedéseit idősebb korukban - derül ki egy, a Proceedings of the National Academy of Sciences szaklapban közzétett olasz kutatásból.
Az afrikai Nanoro falu 15 gyermekének székletmintájából kinyert minták és ugyanennyi firenzei gyermek mintáinak összehasonlításából az derült ki, hogy az olasz gyermekekben több az elhízással összefüggő mikroba és kevesebb gyulladást csökkentő zsírsav fordul elő. A mikrobák populációja összességében kisebb sokféleséget mutatott a nyugati gyermekek bélrendszerében.
Az emberi bélrendszerben élő jótékony baktériumok nagy száma és sokfélesége segít az emésztésben és az elfogyasztott élelmiszerek feldolgozásában. A tanulmány háttérinformációi szerint az emberi étrend és bélflóra drámai mértékben megváltozott a neolitikumban, amikor kb. 10 ezer évvel ezelőtt a mezőgazdasági termelés megkezdődött, és a nomád életmód a háttérbe szorult. Az élelmiszerellátás változásával a bélbaktériumok száma és típusa is megváltozott, ami több betegség kialakulásához is hozzájárulhatott. A 20. században az antibiotikum bevezetésével, a védőoltások megjelenésével és a higiénia javulásával a bélflóra még jobban átalakult. Ezekkel a változásokkal egy időben az allergiás és az autoimmun betegségek is elterjedtek.
Nem ez volt az első olyan tanulmány, amely azt mutatta, hogy a világszerte terjedő nyugati életmód hatást gyakorol a bélflórára. Egy korábbi vizsgálatból az derült ki, hogy a csecsemők bélrendszerében előforduló baktériumok keveréke előre jelezheti azt, hogy a gyermek idősebb korában túlsúlyossá vagy elhízottá válik-e. Egy másik tanulmány arra derített fényt, hogy a csecsemők antibiotikumos kezelése fokozza annak valószínűségét, hogy a gyermekben asztma fejlődik ki.
"A tanulmány nem hozott újszerű eredményt, de feltétlenül megerősítette azt, hogy a kolonizációban tapasztalható eltérés összefüggésben áll az alacsony zsírtartalmú, kevés cukrot tartalmazó, kevesebb gyorsételt tartalmazó étrenddel" - mondja Ciani.
"Szervezetünk még mindig a vadászó/gyűjtögető életmódra van beállva. Több zöldséget és gyümölcsöt kellene ennünk, és sok testmozgással kellene kompenzálnunk. Ha ma valaki rántott csirkét akar enni, behajt az autós büfébe, és megkapja. Ha régen valaki sült csirkét akart enni, vadásznia kellett, fel kellett hajtania és el kellett ejtenie a csirkét, haza kellett vinnie, le kellett fosztania a tollát, ki kellett beleznie, és el kellett készítenie. Ha pedig rántott csirkét akart, még a zsemlemorzsát is magának kellett elkészítenie a panírhoz" - teszi hozzá Grant.
Animáció: HáziPatika.com
