Dánia hosszú ideje a globális élbolyban szerepel a különböző egészségügyi mutatók terén, dacára annak, hogy a legtöbb dán napjainkban viszonylag sok cukrot, sót és kényelmi élelmiszert fogyaszt étrendje részeként. Csakhogy nem volt ez mindig így. Mint azt Daniel Borch Ibsen, Christina C. Dahm és Michael Fridén, az Aarhusi Egyetem kutatói írják a The Conversation oldalán, néhány generációval ezelőtt az ország lakossága még sokkal egészségesebben táplálkozott. Pontosabban egyre több tanulmány igazolja, hogy az akkor alapvetőnek számító élelmiszerek mennyivel jobban szolgálták a hosszú távú egészségmegőrzést. A házi készítésű rozskenyér, a hering, a gyökérzöldségek vagy a bogyós gyümölcsök ugyanis számottevően csökkenthetik többféle krónikus betegség kialakulásának kockázatát, egyszersmind az élettartamot is növelhetik.
A skandináv étrend hatása a szervezetre
Nem véletlen, hogy a skandináv étrendet sokan hasonlítják napjaink egyik legtöbbet kutatott és egyre népszerűbb táplálkozási irányzatához, a mediterrán étrendhez. Már csak annak okán is, hogy a kettőben sokkal több a közös, mint az eltérés. Az északi diétában előtérbe kerülnek a teljes kiőrlésű gabonák, mint a rozs és a zab, a zsíros húsú tengeri halak, mint a lazac, a hering és a makréla, a gyökérzöldségek és káposztafélék, illetve olyan gyümölcsök, mint az alma, a barack vagy a különféle bogyós gyümölcsök, például az áfonya. Ezenkívül zsiradékforrásként repceolaj és tejtermékek is szerepet kapnak a mindennapi étkezésben – ezek azonban csak mértékkel.
És hogy mennyire hatékony ez a táplálkozási megközelítés? Nos, a meglévő tudományos bizonyítékok tükrében azt mondhatjuk, rendkívül ígéretes irányt jelent. E ponton érdemes szót ejteni az Egészséges Északi Élelmiszer Indexről, egy olyan mérőszámról, amely azt mutatja meg, hogy az emberek mindennapi étkezése mennyiben felel meg a hagyományos északi étrend kritériumainak. A területen zajló kutatások jelentős része erre alapozva vizsgálja a táplálkozási módszer egészségre kifejtett hatásait. Az egyik legkorábbi ilyen tanulmány több mint 57 ezer dániai lakos 12 éves utánkövetésével arra a megállapításra jutott, hogy az északi stílusú étkezés 36 százalékkal csökkentheti a korai halálozás kockázatát. Sőt, más vizsgálatok hasonló összefüggéseket találtak a 2-es típusú cukorbetegség, a szív- és érrendszer betegségek, illetve a stroke kockázata kapcsán is.
Mindmáig a leginkább meggyőző bizonyítékokkal pedig egy tavaly decemberben publikált, 12 hónapos adatgyűjtési időszakon alapuló svéd tanulmány szolgált. Az ebbe bevont résztvevőket arra kérték, hogy fehér kenyér és tészta helyett fogyasszanak inkább zabkását és rozskenyeret, vaj helyett repceolajat, továbbá egyenek több helyi termesztésű gyümölcsöt és káposztát, valamint több halat. Az északi étrendet követő csoportban számos krónikus megbetegedéshez köthető rizikófaktor javult a kontrollcsoporttal összehasonlítva. Csökkent például a résztvevők átlagos vérnyomása, koleszterinszintje és vércukorszintje, a májban található zsír mennyisége, akárcsak egyes gyulladásos markerek szintje. Mindez arra utal, hogy a skandináv diéta hosszú távon képes lehet mérsékelni a szívbetegségek, a 2-es típusú diabétesz és a májbetegség veszélyét is.
Hogyan kezdhetem el az északi diétát?
A három szakértő szerint néhány egyszerű változtatással máris sokat tehetünk azért, hogy táplálkozásunk közelítsen az északi népek tradicionális étrendjéhez.
- Finomított gabonák helyett fogyassz teljes kiőrlésű gabonákat. Utóbbira jó példa a zab és a rozskenyér.
- Fogyassz több zsíros húsú tengeri halat – akár frissen, akár konzerv formában.
- Vaj helyett használj a konyhában telítetlen zsírsavakban gazdag növényi olajokat.
- Fogyassz több hüvelyest és gyökérzöldséget, illetve részesítsd előnyben az éppen szezonális élelmiszereket.
- Törekedj arra, hogy minél kevesebb magasan feldolgozott élelmiszer kerüljön a tányérodra.
„Fontos azt is hozzátenni, hogy az egészséges táplálkozáshoz nincs szükség különleges szuperélelmiszerekre vagy egzotikus alapanyagokra. Ez az étrend inkább azt mutatja meg, milyen sokat számítanak az egyszerű, helyben elérhető és minimálisan feldolgozott élelmiszerek. Vagyis: több teljes értékű élelmiszer, több növényi alapú fogás, jobb minőségű zsiradékok, valamint kevesebb édesség és nassolnivaló. A legegészségesebb étrendeknél ráadásul nem a tökéletesség a lényeg, hanem az, hogy hosszú távon következetesen kiegyensúlyozott döntéseket hozzunk, amelyek a mindennapjainkba is könnyen beilleszthetők” – tanácsolja a három dán szakember.
