Ahhoz, hogy Magyarország meg tudjon felelni az Európai Unió klímasemlegességgel kapcsolatos elvárásainak, szinte teljesen meg kell újítani a lakóingatlanokat az elkövetkező évtizedek során – írja az rtl.hu. A hazai lakó- és nem lakóépületek 2050-ig tartó felújításáról szóló kormányzati stratégia szerint a 2018-2020 közötti állapothoz képest 2030-ra 20 százalékkal kell csökkenteni a lakóépületek energiafelhasználását, majd 2040-re 60 százalékkal az energetikai célú felhasználáshoz kötődő szén-dioxid-kibocsátást. A végső cél, hogy 2050-ig a közel nulla energiaigényű épületek aránya elérje a 90 százalékot a teljes épületállományon belül.
A 2021-ben elfogadott stratégia szerint mintegy 2,6 millió lakóingatlannál van szükség valamilyen mértékű energetikai korszerűsítésre. Ugyanakkor a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az Eltinga Ingatlanpiaci Kutatóközpont által készített becslés alapján talán még kevésbé kedvező az összkép. A kutatók a 2016 és 2020 között kiadott energetikai tanúsítványok, a KSH lakásépítési statisztikái és a lakásokra vonatkozó népszámlálási adatok alapján végeztek számításokat, felmérve a mintegy 4,5 millió magyarországi lakóingatlan energetikai állapotát és energiaigényét.
Nem elég energiahatékonyak a lakóingatlanok
Az épületeket enegiahatékonyságuk alapján egy 12 fokú skálán osztályozzák, ahol a legjobb – az abc betűit követve – az AA++ (minimális energiaigény), a legrosszabb pedig a JJ (kiemelkedő rossz) besorolás. A már korszerűnek mondható épületek CC besorolást kapnak, a gyenge energiahatékonyságúak HH besorolást. A statisztikusok által készített becslések alapján a legtöbb hazai ingatlan a HH, azaz a gyenge kategóriába esik.
Egészen pontosan a 2,8 millió családi házból 650 ezer a II (rossz) besorolásba tartozik, közel 1,5 millió pedig a HH, azaz gyenge besorolásba. A korszerű vagy annál is jobb minősítésű családi házak aránya alig 3 százalék. A társasházi lakások esetében valamelyest jobbak az arányok. Ezek körében 10 százalék körüli a korszerű és afeletti besorolású ingatlanok aránya.
