Nehéz lehet a következő egy év a lakosságnak – mondta a Népszavának egy sajtóbeszélgetésen Rajna Gábor, a K&H Bank üzleti divízió-vezetője. A pénztárcánkat elsősorban a rendkívül magas infláció terheli meg. A bank előrejelzése szerint az év végéig az árak legalább 20 százalékig emelkednek, de akár ennél magasabb infláció sem zárható ki az év utolsó hónapjában.
A szakember szerint csökkenés az árakban csak 2023 első hónapjaiban várható. Éves átlagban így az idén 13,6, jövőre 13,2 százalékkal emelkedhetnek az árak, és csak 2024-re várható 4 százalék körüli pénzromlás. Ilyen magas infláció mellett hiába történtek az év elején jelentős béremelések – egyes ágazatokban ősszel is várható egy béremelési hullám –, az infláció megeszi azokat, így csökkenni fognak a reálkeresetek. Zsugorodó reáljövedelem mellett pedig a lakosság nem tehet mást, mint hogy visszafogja a fogyasztását, az pedig tovább fékezi a gazdasági növekedést.
A K&H Bank elemzői ennek ellenére (még) nem számolnak elhúzódó válsággal. A gazdasági növekedés 2023-ra helyreállhat, de egyre nő az elhúzódó, tartós recesszióval számoló forgatókönyvek valószínűsége – mondta Németh Dávid, a bankcsoport vezető elemzője. A közgazdász az erőteljes első félévi növekedésnek köszönhetően az idei évben még a magyar gazdaság 5,8 százalékos növekedését várja, de az ütem jövőre 1 százalékra lassul. Az elemző szerint a jövő év első két negyedévében csökkenni fog a GDP, vagyis átmenetileg biztosan recesszióba kerülünk. Az alapforgatókönyv szerint 2024 már 3-3,5 százalékos növekedést hozhat.
Rövidtávon a magyar gazdaság növekedésére az energiaárak jelentenek kockázatot, bár a bank szerint a magyar gazdaság feltehetőleg nem fog gázhiánnyal küzdeni. Ez fenyegeti ugyanakkor a cseh, a lengyel és a német gazdaságot. Ha pedig ezekben az országokban egy-egy nagyobb cég vagy akár komplett szektor leáll az ellátási zavarok miatt, azt a magyar gazdaság is megérzi. Ezek a másodkörös hatások tovább rontják a növekedési lehetőségeinket.
A Népszavának nyilatkozó szakértő szerint, a cégek már mérséklik a munkaerő-felvételt, ezért a munkanélküliségi ráta kis mértékű, gazdasági áganként eltérő emelkedésével lehet számolni. A COVID-válsághoz vagy a 2008 utáni évekhez hasonló, tömeges elbocsátásokra ugyanakkor nem számítanak.
