Az poloskatérkép is készült. De rezisztens változatokról eddig nem lehetett hallani.
A szóban forgó amerikai kutatás azonban az első az ismertető tanulmány szerzői szerint, amely olyan poloskákat dokumentált, amelyek ellenállnak neonikotinoidoknak, a világon a legszélesebb körben használt rovarirtó szernek. (A neonikotinoidok használatát az Európai Unió területén korlátozzák, többek között a nagymértékű méhpusztulásban játszott szerepük miatt.)
Csak 0,3 nanogramm acetamipridra volt szükség, hogy megöljék a nem rezisztens poloskák felét, de több mint 10 000 nanogramm kellett ahhoz, hogy elpusztítsák a cincinnati és michigani példányok 50 százalékát. És a többi szernél is hasonló volt a helyzet.
Összehasonlítva a nem rezisztens poloskákat a Michiganből begyűjtöttekkel, az utóbbiak 462-szer jobban ellenálltak a imidaklopridnek, 198-szor a dinotefurannak, 546-szor jobban a tiametoxámnak, és 33,3-szor az acetamipridnek. A cincinnati poloskák pedig 163-szor nagyobb ellenállást mutattak az imidakloprid, 226-szor nagyobbat a tiametoxám, 358-szor nagyobbat a dinotefurán, és 33,3-szor nagyobbat az acetamiprid esetén a Journal of Medical Entomology folyóiratban megjelent tanulmány szerint.
Alvaro Romero, a New Mexico State University kutatója szerint a rovarirtó cégeknek jobban kell ügyelniük, hogy végleges munkát végezzenek, s ne szoktassák hozzá a túlélőket a rovarölő szerekhez . Ha pedig ellenállást tapasztalnak, akkor nem a dózis növelése, hanem más hatásmechanizmusú szerek választása lehet a megoldás.
