Megtakarítás akkor keletkezik, ha egy adott időszakban bevételeink összege meghaladja a kiadásokét, vagyis megszerzett jövedelmünket nem költjük el teljesen. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy lemondunk jövedelmünk egy részének azonnali elköltéséről, annak reményében, hogy a jövőben anyagi lehetőségeink tovább bővülnek. Ehhez azonban pénzünket fialtatnunk kell. A kérdés a "hogyanon" van.
Mérlegelendő szempontok
Mivel a megtakarítási lehetőségeknek számos típusa létezik, alapos mérlegelést igényel a számunkra leginkább megfelelő forma kiválasztása. A konkrét ajánlatok áttekintése előtt fontos tisztázni, milyen célból, mekkora összeget tudunk, illetve akarunk megtakarítani, és milyen időtartamra tudjuk pénzünket nélkülözni? Kérdés az is, hogy ha időközben mégis szükség lenne a pénzre, akkor milyen feltételekkel juthatunk hozzá? Persze az sem elhanyagolandó, hogy mekkora az elvárt hozam nagysága. Fontos mérlegelni mindezek mellett, hogy akarunk-e, merünk-e a magasabb hozam reményében bizonyos kockázatot is vállalni, vagy inkább biztonságra törekszünk. Az egyes betéti- és megtakarítási termékek közötti választást könnyíti meg a PSZÁF Betét- és megtakarítás-kereső programja, (http://www.pszaf.hu/fogyasztoknak/bal_menu/betetilekerdezo), melyben néhány szűrő és választófeltétel kitöltését követően kiválaszthatja a legmegfelelőbb terméktípust.
Időtáv, összeg
Mielőtt választanánk a megtakarítási lehetőségek közül, gondoljuk végig, hogy kb. mennyi ideig tudjuk nélkülözni a pénzt, azaz meddig akarjuk/tudjuk lekötni. Ez az idő (lekötési idő) 1 hónaptól akár 10-20 évig terjedhet, s jó tudni, hogy ha pénzünket a lejárat előtt akarjuk visszakapni, akkor általában kedvezőtlenebbek a feltételek, kevesebb lehet a tényleges hozam. Az egyes befektetési lehetőségek közül természetesen egyszerre többet is kipróbálhatunk, de mindig gondoljuk végig a fenti szempontokat, és kérjünk részletes tájékoztatást.
Összevetés
Mielőtt döntünk arról, milyen megtakarítási formát választunk pénzünk elhelyezéséhez, fontos, hogy előtte
összehasonlítsuk az egyes szolgáltatók által kínált termékeket. Betétek esetében ezt legkönnyebben az Egységesített Betéti Kamatlábmutató (EBKM) alapján tehetjük meg, melynek segítségével a betét ténylegesen kifizetendő éves kamatát ismerhetjük meg. Az EBKM-et minden hitelintézet köteles kiszámítani és ügyfelei tudomására hozni. (Az EBKM-ről részletesebb információk olvashatóak a PSZÁF honlapján a http://www.pszaf.hu/fogyasztoknak/iranytu_jobbmenu/ebkm címen.) Befektetési egységhez kötött (unit-linked) biztosítások összehasonlítását a Teljes Költség Mutató (TKM) segítségével végezhetjük el. A TKM a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) által önszabályozó céllal kialakított költségmutató. A TKM azt mutatja meg, hogy az ügyfél az adott biztosítási termék költsége figyelembe vételével mekkora hozamveszteségre számíthat. (A TKM-ről további és bővebb információkat a MABISZ honlapján olvashatunk a http://www.mabisz.hu/hu/tkm.html linken.)
Mindent egy lapra?
Sok befektető vallja, hogy a megtakarítások egy részével érdemes nagyobb kockázatot vállalni, de azt is tudja, hogy nem szabad minden pénzt "egy lapra feltenni". Hasznos, ha pénzünket megosztjuk többféle befektetés között. Ekkor nagyobb esély van arra, hogy lesz olyan, amelyikkel nagyon jól járunk, és ez kárpótolhat, ha egy másik befektetésünk esetleg veszteséges volt. Ez a megosztás végső soron a befektetéseink egészére vetített kockázat csökkentését eredményezi. Ám még a kockázatmegosztó stratégia sem garantálja, hogy nem fogjuk az összes pénzünket, vagy annak egy részét elveszíteni, ha a magasabb kockázatú befektetéseket részesítjük előnyben.
Mik a tipikus megtakarítási célok?
A megtakarítások elsődlegesen jövőbeni anyagi mozgásterünk kibővítését célozzák. Vannak olyan, tipikusnak tekinthető megtakarítási célok, melyek a háztartások megtakarítási döntéseiben meghatározó szerepet kapnak. Ezen célok eléréséhez – a pénzügyi lehetőségek függvényében - eltérő megtakarítási termékek használata kapcsolódik (ehhez . Az életpályánkat, életünket jellemzően 3 fő szakaszra oszthatjuk, melyekhez kapcsolódnak testhezálló megtakarítási és befektetési formák is. Az életünk elején (születésünktől tanulmányaink befejezésig) és végén (nyugdíjas korunkban) jellemzően gazdaságilag inaktívak vagyunk, a köztes időszakban pedig aktív korunkat éljük, azaz ebben az időszakban rendelkezünk munkajövedelemmel, szerezzük meg az életvitelünkhöz szükséges pénzt, valamint tudunk különböző céljaink elérésére tartalékot képezni.
Készült a Pénziránytű Alapítvány támogatásával.
További információk a témában: www.facebook.com/mindennapipenzugyeink
