A közelmúltban Angliában öt kertész is megfertőződött az úgynevezett légionárius betegséggel, és minden esetet összefüggésbe hoztak a boltokban zsákokban kapható komposzttal. Az esetek kivizsgálása kapcsán a Strathclyde Egyetem tudósai 22 különféle márkájú komposztot teszteltek, és 14-ben találtak is baktériumot, ráadásul közülük négy a halálos Legionella longbeachae nevű baktériumtörzshöz tartozott.
A kutatást vezető Tara Beattie úgy gondolja, a probléma gyökere az, hogy sok helyen már nem a hagyományos tőzeget használják a komposzt előállításához.
Míg ugyanis Angliában és Európa szerte ez a bevett eljárás, Ausztráliában és Új-Zélandon inkább fűrészport és fakérget kevernek a komposztba, és ezeken a helyeken jóval gyakoribb is a fenti baktérium felbukkanása. A szakember szerint az egyre több angliai fertőzés oka az lehet, hogy egyes gyártók már ott is változtattak a komposzt összetevőin, és ezzel teret adtak a baktérium terjedésének.
A komposztban és a komposztált állati trágyában található meg, az, hogy hogyan terjed, egyelőre bizonytalan, talán belégzéssel, esetleg kézről szájra kerülve okoz betegséget.
A baktérium akár egy órán keresztül is a szennyezett kézen marad, de kézmosással eltávolítható. Emberről emberre nem terjed, és ha néhány alapvető szabályt betartunk, a fertőzés könnyen elkerülhető. Viseljünk maszkot, óvatosan nyissuk ki a virágföldes zsákot, nehogy belélegezzük a hirtelen felszálló porszemcséket, majd nedvesítsük is be a földet, szintén azért, hogy a por ne szálljon fel belőle, viseljünk kesztyűt, és a munka végeztével mindig alaposan mossunk kezet.
