A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai alapján januárban a kiskereskedelem forgalmának volumene 4,5 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Januárban az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 4,8, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 1,5, az üzemanyag-kiskereskedelemben 9,7 százalékkal csökkent az értékesítés volumene, azt követően, hogy megszüntette a kormány a benzinárstopot decemberben.
Februárban végzett a felnőtt lakosság körében közvélemény-kutatást a Pulzus: kiderült, hogy az utóbbi hat hónapban min spóroltak legtöbbet a magyarok. A napi.hu beszámolója szerint nem egy meglepő összefüggést lehet találni, hogy ki, hol és hogyan fogta vissza magát az utóbbi fél évben. Az élelmiszer-kiskereskedelem 76 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 6,7 százalékkal csökkent, míg az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 0,3 százalékkal emelkedett.
Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 8,6 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 7,6 százalékkal csökkent, a gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai viszont 3,9 százalékkal nőttek. Az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1333 milliárd forintot ért el. Az országos kiskereskedelmi forgalom 48 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 34 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 18 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyagforgalmában realizálódott.
A háztartások rendelkezésre álló jövedeleméből továbbra is markáns szeletet harap ki az Európa-bajnok infláció. Az extrém magas élelmiszerdrágulás egyértelműen látszik ezen termékek eladásainak 4,8 százalékos éves volumencsökkenésén, áll az Erste elemzésében. Összességében az év egészét tekintve stagnálhat a hazai kiskereskedelmi forgalom.
