„Egy jól karbantartott vályogház az egészséget is óvja”

A vályogházak megítélése meglehetősen vegyes ma a köztudatban. Energiahatékonyság tekintetében nem ritkán a legrosszabbul teljesítő épülettípusok között szerepelnek a kimutatásokban, márpedig az egyre súlyosbodó klímaválság és a közelmúlt történései tükrében mind inkább előtérbe kerül ez a szempont. De vajon tényleg nincs jövője a vályognak? A szakértő szerint ennél azért lényegesen összetettebb a kép.

„…értékük (gyakran az elhelyezkedésükből is adódóan) olyan alacsony, hogy a felújítás piaci értéken nem térül meg. …a nagy energiafelhasználás mellé gyakran társulnak szerkezeti problémák és alacsonyabb lakókomfort, így az energetikai felújítás nem feltétlenül térül meg. Ebben az esetben bontásuk jelenthet megoldást. Ezért felújításukra célzott támogatási program indítása nem célszerű” – ezzel a megfogalmazással tette közzé a magyar kormány tavaly nyáron publikált Hosszú Távú Felújítási Stratégiájában (HTFS), hogy nem tervez támogatási programot kiírni a lakosság számára vályogházak felújításához. Mind közül ezek az épületek kapták messze a legrosszabb energiahatékonysági besorolást a felmérések során. Eközben a stratégia hosszú távú céljainak első lépcsője, hogy az évtized végére legalább 20 százalékkal csökkenjen a hazai lakóépület-állomány energiafelhasználása, majd az évszázad közepére legalább 90 százalékra emelkedjen a közel nulla energiaigényű épületek aránya. Úgy tűnik tehát, hogy a kormányzat egész egyszerűen lemondott a vályogházakról, amikor arra a kérdésre kellett választ adnia, hogyan tervezi követni az Európai Unió által megfogalmazott energia- és klímapolitikai célkitűzéseket.

leromlott állapotú, vidéki vályogház
A hazai vályogházak jelentős része nagyon leromlott állapotú a szakszerű karbantartás hiánya miatt. Fotó: Getty Images

Tényleg ennyire rossz a vályog?

Érdemes hozzátenni, hogy a dokumentum által hivatkozott 2020-as demográfiai előrejelzések alapján több mint félmillió (!) érintett háztartásról van szó, a hazai lakások durván 15 százalékáról, illetve a bennük élő mintegy egymillió emberről. Már csak ezért sem lehet tehát félvállról venni a vályogházak problémáját, ráadásul az sem feltétlenül állja meg a helyét, hogy ez az építkezési technológia elavulttá, értéktelenné vált volna napjainkra.

„Az biztos, hogy általánosságban a vályogházak vannak a legrosszabb állapotban. Sok esetben nagyon leromlott az állaguk, tetőszerkezetük, nyílászáróik, ami persze egy nem vályogból épült háznál is éppúgy problémát jelentene. Ilyen szempontból igaz, hogy rossz az energiahatékonyságuk, illetve költséges a felújításuk” – ismerte el Feldmár Nóra, a Habitat for Humanity Magyarország szakpolitikai munkatársa. Rámutatott ugyanakkor, hogy mindez nem magából a vályogtechnológiából ered, sokkal inkább abból a trendváltásból, amelyet az építőipar fejlődése hozott a múlt század közepén.

A mindaddig széles körben használt és a lakosság által is jól ismert vályogot fokozatosan újabb, modernebb építőanyagok és szigetelőanyagok váltották fel. A vályogházak megfelelő karbantartásához szükséges tudás lassanként elkezdett kihalni, a korszerűbb, szintetikus anyagok pedig egész egyszerűen nem voltak kompatibilisek az egyedibb igényű, a vízre különösen érzékeny, természetes vályoggal. Éppen ezért nem ritkán rövid időn belül tönkrementek, bedohosodtak, penészessé váltak az így felújított épületek, akár a tulajdonosok önhibáján kívül. „Többnyire, aki tehette, le is cserélte a vályogházát. Elköltözött, vagy ha a telek jó helyen feküdt, akkor lebontotta a házat, és építtetett helyette egy újat. Végül főként azok az egyébként is nehéz helyzetben lévő, alacsony jövedelmi csoportba tartozó rétegek maradtak a leromlott állapotú vályogházakban, akik már nem tudtak rajta továbbadni” – magyarázta a szakértő.

Érdemes megemlíteni, hogy a vályog rossz energiahatékonysági megítélésének hátterében nem csupán a meglévő épületállomány megfelelő karbantartásának hiánya és annak következményei tükröződnek vissza. Akad egy egyszerű számítási hiba is, pontosabban hiányosság, amely jelentősen torzítja az összképet. „Az épületek energiatanúsítványának meghatározásakor többféle szempontot is figyelembe vesznek. Ezen belül az épület falainak leginkább vizsgált tulajdonsága a hőátbocsátási tényező, azaz hogy mennyire szigetel jól az adott építőanyag. Ez az úgynevezett U érték. Lényegében minél rosszabbul vezeti a hőt egy anyag, annál jobb az értékelése. A vályogfal ebben az összevetésben nem teljesít jól, mert viszonylag jó a hővezető képessége” – mondta el Feldmár. Csakhogy a köztudatban az a kép él a vályogházakról, hogy nyáron kiválóan tartják a hűvös, télen a meleg beltéri hőmérsékletet. Hogyan lehetséges ez? „Úgy, hogy az energiatanúsítványok nem veszik számításba az anyagok hőtároló képességét, avagy a hőtehetetlenségét. Ha felfűtjük, egy tömör, 80 centiméter vastag vályogfal sokkal lassabban fog kihűlni, mint egy vékony téglafal. Ezt a tényezőt teljesen kihagyják a számítások. Holott egy vályogház hőtechnikailag jobb, és azonos feltételek mellett hatékonyabban is működik a valóságban, mint egy téglaház” – tette hozzá.

Környezetbarát és az egészségmegőrzést is támogatja

A vályogfalazat nagy előnye, hogy biológiailag lebomló, környezetbarát alapanyagokból áll, amelyek – mint arra Bihari Ádám, a Környezettudatos Építők Szervezete elnöke a 444.hu-nak nyilatkozva a közelmúltban rámutatott – itthon is bőséges mennyiségben elérhetők. Emellett Feldmár szerint azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy egy jól megépített és karbantartott vályogház nagyon egészséges lakókörnyezetet teremt. „Eleve nem szintetikus, hanem természetes anyagok találhatók benne, ráadásul a kellemes hőérzet mellett jól kiegyensúlyozza a beltéri páratartalmat is” – így a szakértő, aki azonban elmondta, hogy ma a felújításra szoruló épületek nagy részében éppen ennek ellenkezője érvényesül. A rosszul karbantartott vályogházak nem képesek leadni a nedvességet, emiatt dohosak, penészesek. Az ezekben élő, más szempontból is sérülékeny csoportok tehát kénytelenek egészségtelen környezetben tengődni, az állami felújítási támogatások hiánya pedig csak konzerválja ezt a negatív helyzetet. „Sok esetben éppen a vályogházak a legegészségtelenebbek, holott, ha a jövőbe tekintünk, ezek lehetnének a legegészségesebb otthonok. A vályognak sok évszázados kultúrája és tudománya van itthon, ezért sokkal inkább promotálni kellene, mintsem teljesen elfordulni tőle” – hangsúlyozta a szakember.

Olvassa el a cikksorozat további cikkeit is!

„Akár 60 százalékkal csökkenthetjük a rezsikiadásainkat”
Hogyan lehetünk takarékosabbak a konyhában?
Hollókő, vályogház, skanzen
A vályogházak építési technológiája hosszú múltra és nagy hagyományokra tekint vissza Magyarországon. Fotó: Getty Images

Kifejtette, a vályogházaknál a legalapvetőbb feladat mindig a megfelelő vízszigetelés, -elvezetés kialakítása, de a nyílászárók cseréjével, a tetőszerkezet felújításával jelentősen javítható az épületek energiahatékonysága is. Szintén lehetséges és ezt a célt szolgálja a falazat hőszigetelése, amelyhez vályog esetén a nedvesség leadását lehetővé tevő, úgymond lélegző – általában természetes – alapanyagok felhasználására van szükség. Nehézséget jelent ugyanakkor, hogy ma kevés a természetes építőanyagokhoz értő kivitelező az országban, aki ezeket a munkákat megfelelően el tudná végezni. Bár egyre nagyobb piaci igény mutatkozik erre, egyelőre csupán néhány hazai cég specializálódott a vályogra. Mint azonban azt Bihari a 444-nek elmondta, egy, a szakmájához jól értő építőipari mesterembert gyorsan át lehet képezni, mert ez a technológia sem komplexebb, mint bármely más anyag esetében, csupán eltérőek a falazat és a vakolás igényei. A Környezettudatos Építők Szervezetének éppen az a célja, hogy ezt a fajta tudást újra meghonosítsák az országban.

Kiszámítható támogatási programra van szükség

Feldmár Nóra szerint a vályogházak, illetve általában véve a hazai lakóépületek energiahatékonysági problémájának megoldásához nélkülözhetetlen az állam szerepvállalása. A HTFS-ben az azt jegyző Innovációs és Technológiai Minisztérium is elismerte, hogy fel kell gyorsítani az épületek felújításának ütemét. Jelenleg évente a lakóépületek megközelítőleg 1 százalékán történik csupán korszerűsítés itthon, ahhoz azonban, hogy a célkitűzések tarthatóak legyenek, ezt a mutatót legalább 3 százalékra kell növelni. Hiába azonban a hangzatos tervek, mint arra Feldmár rámutatott, a stratégiához mindeddig nem rendelt konkrét állami lakossági támogatást a kormány, így aligha érhető el rövid távon változás.

„Nagyon fontos lenne egy kiszámítható módon működő lakossági épületenergetikai alap létrehozása, amelyben pontosan meghatározott, hogy milyen ütemezéssel segíti a házfelújításokat. Erre vonatkozóan egyébként a Magyar Energiahatékonysági Intézet összeállított egy kiváló szakpolitikai javaslatcsomagot, felhívva benne a figyelmet arra, hogy a finanszírozáson túl ugyancsak kiemelt szerepe van a technikai jellegű segítségnyújtásnak. Léteznek nemzetközi példák is arra, hogy kellenek olyan tanácsadó irodák, ahol az emberek segítséget kérhetnek a teljes felújítási folyamat lebonyolításához, legyen szó akár a tervezéssel, kivitelezéssel, hitelfelvétellel, vagy az állami támogatás igénybevételével kapcsolatos kérdésekről. Az ehhez szükséges infrastruktúra megteremtése szintén állami feladat” – húzta alá a szakértő.

Kiemelte, dacára a HTFS-ben foglaltaknak, a vályogházakat sem szabad kizárni egy ilyen támogatási programból, sőt, célszerű lehet olyan alpályázatokat kiírni, amelyek kifejezetten ezeket a felújításokat célozzák meg. Példaként említette, hogy a korábbi felújítási programok között akadt olyan, amely nyílászárók cseréjéhez nyújtott támogatást, de kizárólag műanyag nyílászárók esetében. Márpedig ezek nem összeegyeztethetők a vályogházakkal. A pályázati feltételek meghatározásakor figyelembe kell tehát venni a vályog jellemzőit is, hogy a pályázati kritériumok ne ütközzenek azokkal. „Végül nagyon lényeges elem lenne – nem is kizárólag a vályogházakra specifikusan – a szociális célzás, hogy akinek alacsonyabb a jövedelme, vagy egyéb hátrányt szenved, arányosan magasabb támogatáshoz juthasson. Ez éppúgy érvényes a finanszírozásra, mint akár a technikai segítségnyújtásra például a pályázatírásban, lebonyolításban” – foglalta össze Feldmár.

A legfrissebb tartalmainkért kövessen minket a Google HírekbenFacebookonInstagramonViberen vagy YouTube-on!

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +15, +20 °C
Minimum: +4, +11 °C

A felhőátvonulások mellett hosszabb-rövidebb időre kisüt a nap. Szórványosan alakul ki zápor. Erős, olykor viharos lesz az északnyugati szél, 15, 20 fok közötti maximumhőmérsékleteket mérhetünk. Hétfőn nem jön újabb front, de még mindig hidegfronthoz hasonló hatás lesz tapasztalható. Görcsös fejfájás, izomgörcs léphet fel, sokan ingerlékenyek, nyugtalanok lehetnek. Az összetett légköri helyzet több panaszt is okozhat. Érdemes megnézni a meteogyógyász® alábbi napi tanácsait! A légszennyezettség alacsony, alig változik. A légnyomás gyengén emelkedik.

Egészséget befolyásoló hatások: