Amit az életbiztosításokról tudni érdemes

A biztosítások lényege, hogy egy előre nem látható vagy majd valamikor biztosan bekövetkező, jellemzően negatív anyagi következményekkel is járó eseményre készülünk fel. Ezúttal az életbiztosításokkal foglalkozunk bővebben.

Az életbiztosítások jellemzői, típusai

A legtöbb életbiztosítás közös jellemzője, hogy a biztosítási esemény a biztosított "halálához" kapcsolódik, ezen túlmenően tágabb értelemben a biztosított életében bekövetkező egyéb eseményekhez is. A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító a szerződésben előre meghatározott összeget fizeti ki a biztosított vagy kedvezményezett részére.

Az életbiztosítási szerződések hosszú távra szóló szerződések, jellemzően évtizedes vagy azt meghaladó időtartamra kötik. A díjfizetés gyakorisága szerint megkülönböztethetünk egyszeri vagy rendszeres díjas biztosítást. Egyszeri díjas biztosítás esetén a szerződő előre, egy összegben fizeti meg a biztosítási díjat, míg rendszeres vagy folyamatos díjfizetés esetén a szerződő a biztosítási szerződésben meghatározott időszak alatt és gyakorisággal (például havonta, évente) fizet.

Az életbiztosítások lehetnek:

  • kockázati típusú életbiztosítások
  • A biztosított halála esetén - ha az a biztosítási szerződésben meghatározott tartamon belül következik be - a biztosító a szerződésben meghatározott biztosítási összeget fizet a szerződésben megjelölt kedvezményezettnek. Ha a tartam lejáratakor a biztosított életben van, akkor a biztosítás kifizetés nélkül szűnik meg. A kockázati életbiztosítás elsődleges célja, hogy a biztosított személy halála esetén legalább anyagilag segítse a haláleset miatt nehéz helyzetbe került családot (bankkölcsön, örökösödési illeték stb.).
  • Megtakarítási típusú életbiztosítások
  • Ilyen lehet a vegyes biztosítás, a befektetési egységhez kötött életbiztosítás, illetve az elérési biztosítás. Ez utóbbi például olyan életbiztosítás, amely a biztosítási összeget fizeti a biztosított (vagy a szerződésben meghatározott kedvezményezett(ek)) részére a szerződésben rögzített időpont elérésekor - tehát a megtakarítási időszak végén - egy, az időszak alatt összegyűlt hozammal növelt jelentősebb összeget kapunk meg.
  • A vegyes biztosításról pedig azt érdemes tudni, hogy tartalmazza a kockázati és az elérési szolgáltatásokat is, vagyis kétféle biztosítási eseménnyel is számol. A magyar életbiztosítások körülbelül 90 százaléka vegyes életbiztosítás.
  • Az életbiztosítások speciális ágát képviselik a befektetési egységhez kötött (vagy unit-linked) életbiztosítások, melyek jellegüket tekintve leginkább a befektetési alapokhoz hasonlíthatók. Ha befektetési egységhez kötött életbiztosítást kötünk, lehetőségünk van meghatározni, hogy a biztosításhoz kapcsolódó, összegyűjtött megtakarításainkat (az életbiztosítási díjtartalékot) milyen típusú és kockázatú befektetésekbe, azaz eszközalapokba helyezze a biztosító.
  • Járadékbiztosítások
  • Ilyenkor általában nagyobb kezdő befizetés után kapja meg a kedvezményezett havonta a pénzt (mondjuk nyugdíj-kiegészítésként) - az pedig a módozattól függ, hogy a kedvezményezett vagy esetleg több kedvezményezett haláláig, vagy esetleg bizonyos ideig jár-e biztosan a pénz.

Szerződésmódosítás, -lezárás

Az ügyfélnek, ha élethelyzetében jelentős változás áll be, lehetősége van az életbiztosítási szerződése módosítására, lezárására. Ilyen megoldás lehet a biztosítás visszavásárlása, folyamatos díjfizetés esetén a díjmentes leszállítás, melyet közös néven maradékjogoknak neveznek. A maradékjogok szabályozása a biztosítási feltételekben történik.

Visszavásárláskor a biztosító a biztosítás feltételeiben meghatározott mértékű kifizetést teljesít, és a biztosítás a kifizetéssel megszűnik. Fontos tudnunk, hogy a visszavásárlási összeg igen alacsony lehet, messze elmaradhat az addig befizetett díjak összegétől.

Díjmentes leszállításkor - figyelemmel arra, hogy a biztosított az eredeti szerződés szerint még hátralevő esedékes díjakat a továbbiakban nem fizeti be - a biztosítási összeget csökkentik (leszállítják). Ebben az esetben a biztosítás nem szűnik meg. A biztosítás lejártakor, illetve a biztosított halála esetén kifizetik a csökkentett biztosítási összeget.

A szerződésről

A biztosítás egy kötelezően írásba foglalt szerződéses kapcsolaton alapul. A biztosítási szerződésben a biztosító arra kötelezi magát, hogy meghatározott, jövőbeni esemény - a biztosítási esemény - bekövetkeztétől függően bizonyos összeget fizet a szerződő fél által vállalt díjfizetés ellenében. A szerződő - például mi, mint potenciális ügyfél - ún. ajánlat formájában kezdeményezi a biztosítás megkötését a biztosító által javasolt feltételekkel, a biztosító pedig dönt ennek befogadásáról. A legtöbb esetben természetesen a szerződő a biztosító formanyomtatványán, az ügynök által megadott díjjal kezdeményezi a szerződést.

A szerződésnek feltétlenül tartalmaznia kell a biztosítási esemény meghatározását, a bejelentésének módját és határidejét, a díjfizetésre és elmaradásának következményeire vonatkozó rendelkezéseket, a biztosító szolgáltatására vonatkozó szabályokat, az értékkövetés módját, a szerződés megszűnésére és az elévülésre vonatkozó rendelkezéseket, valamint a kizárás eseteit és körülményeit (terrorcselekmény, bűncselekmény stb.).

A biztosítók lényegében kockázatokkal kereskednek, és ezt csak úgy tudják megtenni, ha valós képet kapnak a várható kockázatokról. A biztosító a konkrét jellemzők alapján fog mindenkit kockázati kategóriába besorolni, és ez alapján számolja ki a veszélyközösségből, vagyis az azonos, vagy hasonló kockázatoknak kitett személyek csoportjából az egyénre eső biztosítási díjat.

A kockázat-elbírálás során a biztosító a biztosított személyes adatai (a vagyon védettsége, nagysága, a biztosított egészségi állapota stb.) alapján dönt arról, hogy milyen feltételekkel fogadja el a szerződő ajánlatát.

Készült a Pénziránytű Alapítvány támogatásával.

További információk a témában: www.facebook.com/mindennapipenzugyeink

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

vércukorszint
Meddig normális az éhgyomri vércukorszint? Íme a pontos értékek
vastagbélrák
Vastagbélrák 50 felett: ezekre a korai tünetekre érdemes különösen figyelni
B12-vitamin
B12-vitamin: reggel vagy este jobb bevenni? – Így szívódik fel a leghatékonyabban
Ezt teszi a savanyú káposzta a belekkel – Ezért érdemes rendszeresen fogyasztani
Mikortól számít magasnak a vérnyomás? Sokan rosszul tudják
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +9 °C
Minimum: +3 °C

Nagyobbrészt felhős időre számíthatunk, de északnyugaton a felhőtakaró felhőszakadozása, csökkenése délután már megkezdődik, ott néhány órára kisüthet a nap. Csapadékrendszer képződik, erősödik meg felettünk, amely leginkább az ország délkeleti felét érintheti. A déli, délkeleti szél elsősorban az Észak-Dunántúlon és a délkeleti tájakon élénkül meg időnként, majd délutántól északnyugatira fordul, ezzel együtt mindenütt mérséklődik a légmozgás.A legmagasabb nappali hőmérséklet hétfőn jórészt 6 és 12 fok között valószínű, ennél hidegebb az Északi-középhegységben lehet. Késő este 0, +8 fok valószínű. Hétfőn egy gyenge hidegfront alakítja időjárásunkat és az orvosmeteorológiai helyzetet.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

Influenzaoltás: 7 kérdésből kiderül, bedőlsz-e a leggyakoribb tévhiteknek A szezonális influenzaoltást számos félreértés és tévhit lengi körül, ami akár a járvány elleni hatékony védekezést is alááshatja. Teszteld tudásod kvízünk segítségével, hogy kiderüljön, mennyire vagy jól tájékozott a témában!
Mikortól számít magasnak a vérnyomás? Sokan rosszul tudják Sokan élnek magasvérnyomás-betegséggel (hipertónia) úgy, hogy nem is tudnak róla, pedig a kezeletlen állapot jelentősen növeli a szívroham, a stroke és a vesebetegség kockázatát. Töltsd ki kvízünket, és teszteld, mennyit tudsz a magasvérnyomás-betegség tüneteiről és veszélyeiről!