Az életbiztosítások jellemzői, típusai
A legtöbb életbiztosítás közös jellemzője, hogy a biztosítási esemény a biztosított "halálához" kapcsolódik, ezen túlmenően tágabb értelemben a biztosított életében bekövetkező egyéb eseményekhez is. A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító a szerződésben előre meghatározott összeget fizeti ki a biztosított vagy kedvezményezett részére.
Az életbiztosítási szerződések hosszú távra szóló szerződések, jellemzően évtizedes vagy azt meghaladó időtartamra kötik. A díjfizetés gyakorisága szerint megkülönböztethetünk egyszeri vagy rendszeres díjas biztosítást. Egyszeri díjas biztosítás esetén a szerződő előre, egy összegben fizeti meg a biztosítási díjat, míg rendszeres vagy folyamatos díjfizetés esetén a szerződő a biztosítási szerződésben meghatározott időszak alatt és gyakorisággal (például havonta, évente) fizet.
Az életbiztosítások lehetnek:
- kockázati típusú életbiztosítások
- A biztosított halála esetén - ha az a biztosítási szerződésben meghatározott tartamon belül következik be - a biztosító a szerződésben meghatározott biztosítási összeget fizet a szerződésben megjelölt kedvezményezettnek. Ha a tartam lejáratakor a biztosított életben van, akkor a biztosítás kifizetés nélkül szűnik meg. A kockázati életbiztosítás elsődleges célja, hogy a biztosított személy halála esetén legalább anyagilag segítse a haláleset miatt nehéz helyzetbe került családot (bankkölcsön, örökösödési illeték stb.).
- Megtakarítási típusú életbiztosítások
- Ilyen lehet a vegyes biztosítás, a befektetési egységhez kötött életbiztosítás, illetve az elérési biztosítás. Ez utóbbi például olyan életbiztosítás, amely a biztosítási összeget fizeti a biztosított (vagy a szerződésben meghatározott kedvezményezett(ek)) részére a szerződésben rögzített időpont elérésekor - tehát a megtakarítási időszak végén - egy, az időszak alatt összegyűlt hozammal növelt jelentősebb összeget kapunk meg.
- A vegyes biztosításról pedig azt érdemes tudni, hogy tartalmazza a kockázati és az elérési szolgáltatásokat is, vagyis kétféle biztosítási eseménnyel is számol. A magyar életbiztosítások körülbelül 90 százaléka vegyes életbiztosítás.
- Az életbiztosítások speciális ágát képviselik a befektetési egységhez kötött (vagy unit-linked) életbiztosítások, melyek jellegüket tekintve leginkább a befektetési alapokhoz hasonlíthatók. Ha befektetési egységhez kötött életbiztosítást kötünk, lehetőségünk van meghatározni, hogy a biztosításhoz kapcsolódó, összegyűjtött megtakarításainkat (az életbiztosítási díjtartalékot) milyen típusú és kockázatú befektetésekbe, azaz eszközalapokba helyezze a biztosító.
- Járadékbiztosítások
- Ilyenkor általában nagyobb kezdő befizetés után kapja meg a kedvezményezett havonta a pénzt (mondjuk nyugdíj-kiegészítésként) - az pedig a módozattól függ, hogy a kedvezményezett vagy esetleg több kedvezményezett haláláig, vagy esetleg bizonyos ideig jár-e biztosan a pénz.
Szerződésmódosítás, -lezárás
Az ügyfélnek, ha élethelyzetében jelentős változás áll be, lehetősége van az életbiztosítási szerződése módosítására, lezárására. Ilyen megoldás lehet a biztosítás visszavásárlása, folyamatos díjfizetés esetén a díjmentes leszállítás, melyet közös néven maradékjogoknak neveznek. A maradékjogok szabályozása a biztosítási feltételekben történik.
Visszavásárláskor a biztosító a biztosítás feltételeiben meghatározott mértékű kifizetést teljesít, és a biztosítás a kifizetéssel megszűnik. Fontos tudnunk, hogy a visszavásárlási összeg igen alacsony lehet, messze elmaradhat az addig befizetett díjak összegétől.
Díjmentes leszállításkor - figyelemmel arra, hogy a biztosított az eredeti szerződés szerint még hátralevő esedékes díjakat a továbbiakban nem fizeti be - a biztosítási összeget csökkentik (leszállítják). Ebben az esetben a biztosítás nem szűnik meg. A biztosítás lejártakor, illetve a biztosított halála esetén kifizetik a csökkentett biztosítási összeget.
A szerződésről
A biztosítás egy kötelezően írásba foglalt szerződéses kapcsolaton alapul. A biztosítási szerződésben a biztosító arra kötelezi magát, hogy meghatározott, jövőbeni esemény - a biztosítási esemény - bekövetkeztétől függően bizonyos összeget fizet a szerződő fél által vállalt díjfizetés ellenében. A szerződő - például mi, mint potenciális ügyfél - ún. ajánlat formájában kezdeményezi a biztosítás megkötését a biztosító által javasolt feltételekkel, a biztosító pedig dönt ennek befogadásáról. A legtöbb esetben természetesen a szerződő a biztosító formanyomtatványán, az ügynök által megadott díjjal kezdeményezi a szerződést.
A szerződésnek feltétlenül tartalmaznia kell a biztosítási esemény meghatározását, a bejelentésének módját és határidejét, a díjfizetésre és elmaradásának következményeire vonatkozó rendelkezéseket, a biztosító szolgáltatására vonatkozó szabályokat, az értékkövetés módját, a szerződés megszűnésére és az elévülésre vonatkozó rendelkezéseket, valamint a kizárás eseteit és körülményeit (terrorcselekmény, bűncselekmény stb.).
A biztosítók lényegében kockázatokkal kereskednek, és ezt csak úgy tudják megtenni, ha valós képet kapnak a várható kockázatokról. A biztosító a konkrét jellemzők alapján fog mindenkit kockázati kategóriába besorolni, és ez alapján számolja ki a veszélyközösségből, vagyis az azonos, vagy hasonló kockázatoknak kitett személyek csoportjából az egyénre eső biztosítási díjat.
A kockázat-elbírálás során a biztosító a biztosított személyes adatai (a vagyon védettsége, nagysága, a biztosított egészségi állapota stb.) alapján dönt arról, hogy milyen feltételekkel fogadja el a szerződő ajánlatát.
Készült a Pénziránytű Alapítvány támogatásával.
További információk a témában: www.facebook.com/mindennapipenzugyeink
