A rezsiárak megugrása miatt egyáltalán nem mindegy, milyen télre számíthatunk. Ma még természetesen senki nem látja tisztán, milyenek lesznek az előttünk álló fűtési szezon hőmérsékleti viszonyai, nyilvánvalóan nagyon nagy a bizonytalanság. Ám van néhány kapaszkodó, ami segíthet előre jelezni, milyen nehézségekre készülhetünk – olvasható a 24.hu cikkében.
Mindent összevetve átlagos szezonra van a legnagyobb esély (a legvalószínűbb a +0,2, +0,4 fokos pozitív anomália hazánkban az átlagoshoz képest), ami esetünkben hidegebbet jelent, hiszen az elmúlt évtizedben 10-ből 7 fűtési szezon az átlagnál határozottan melegebb volt (két átlagos és egy hidegebb) – mondta el a lap kérdésére Molnár László meteorológus, a Kiderül.hu munkatársa. A szakember rögtön az elején kiemeli, hogy a szűken vett télről, a decembertől februárig tartó három hónapról sarlatánság lenne bármit is jósolni. A továbbiak a fűtési szezonra, azaz a szeptember közepétől május közepéig tartó időszakra vonatkoznak, és csupán egy lehetséges forgatókönyvet mutatnak be.
La Nina és hetekig tartó hidegbetörések
Fontos hatása lehet ugyanakkor a az immár másfél éve tartó La Nina nevű időjárási jelenségnek. Egy rendszertelenül, és nagyon eltérő intenzitással létrejövő jelenségről van szó, amikor a Csendes-óceán keleti partvidékén, Chile közelében hideg tengervíz tör hatalmas területen, akár több millió négyzetkilométeren a felszínre, és erőteljesen lehűti az óceán vizét Dél- és Közép-Amerika nyugati partjai mentén. A La Nina hűtő hatása az egész bolygón érvényesül, mértéke értelemszerűen a jelenség erejétől függ. A magyarországi időjárásra csupán akkor lehet komolyabb hatása, hogyha tartósabb, intenzívebb lesz a La Nina. Előbbi valószínű, hiszen a jelenség már másfél éve tart.
„Amennyiben a La Nina nem veszíti el a lendületét, hűtő hatása érvényesül, így a fűtési szezon átlaghőmérséklete is az elmúlt 30 év átlagához lehet közel” – magyarázza a meteorológus. Ez az átlag pedig a szakember szerint némileg hűvösebb lehet, mint amit az elmúlt egy-két évben tapasztaltunk.
A klímaváltozás miatt ma már 50 százalék feletti az esélye annak is, hogy a téli, kora tavaszi időszakban masszív, 2-3 hétig is elhúzódó hidegbetörés éri el hazánkat északkelet felől, ami még lejjebb húzza a hőmérő higanyszálát. Hogyha pedig ez a hidegbetörés a leghidegebb időszakban érkezik, az komoly mínuszokat idézhet elő.
