Kutatók szerint lehetőség nyílhat arra, hogy már létező rákgyógyszerekkel kezelni lehessen azt az állapotot, amely a megnagyobbodott szívsejtek miatt vezethet szívrohamhoz vagy stroke-hoz. A University of Texas Southwestern orvosi központjának kutatói szerint a problémát okozó molekuláris folyamat hátterében a hiszton-deacetiláz enzim működése áll, így ennek kontrolljával lehet megelőzni a bajt.
A hiszton-deacetiláz (HDAC) nevű enzim fő hatása az, hogy ösztönzi a rák terjedését, és azzal együtt a szívizomsejtek szükségtelen megnövekedését. Mindez úgynevezett szív hipertrófia kialakulását eredményezi, ami azt jelenti, hogy a szív egészen extrém mértékben megnagyobbodhat.
A kutatók eredményei arra mutatnak rá, hogy a rákgyógyászatban a HDAC működésének gátlására jelenleg is használt gyógyszerek hatékonyak lehetnek a szívizom-növekedés kezelésére is. Ezt a problémát jelenleg nem tudják hatékonyan gyógyítani, így nagy előrelépés lehet, ha a rákos megbetegedések kezelésére már több mint egy évtizede alkalmazott szerből kiindulva lehetőség nyílna erre.
A szív hipertrófia azért alakul ki, mert a magas vérnyomás arra kényszerítheti a szívizmot, hogy keményebben dolgozzon, ami miatt a szívsejtek megnagyobbodnak, a szívfal pedig megvastagodik. Mindez hosszabb távon szívelégtelenséghez vezethet, amivel komoly gond, hogy ugyan lehet kezelni, gyógyítani viszont nem ? így megelőzése kulcskérdés lenne. A ráutaló jeleknél mihamarabb lépni kell, életmódváltásra, az alapbetegségtől függően gyógyszeres kezelésre is szükség lehet.
Fontos tudni, hogy szívelégtelenségre olyan egyszerű panaszok utalhatnak, mint például a pár másodpercnyi testmozgás után jelentkező légszomj, a rossz közérzet, a fokozott fáradtság, ájulás és a mellkasi fájdalom. Mivel a szívelégtelenség a lábak és a bokák duzzanatát is okozhatja ? lévén miatta gyengül a veseműködés, így felszaporodik a testben a folyadék ?, árulkodó jel lehet az is, ha érintettjei szűknek érzik cipőjüket.
