„Több száz készítmény okozhat fényérzékenységet és válthat ki akár komoly bőrtüneteket is, míg más orvosságok a szervezet hőháztartására hathatnak kedvezőtlenül” – olvasható a Semmelweis Egyetem friss közleményében. Mutatjuk, mely készítmények használata igényel nyáron fokozottabb figyelmet.
Ezek a gyógyszerek fényérzékenységet okoznak
A következő gyógyszercsoportokat nyáron fokozott körültekintéssel kell szedni, ugyanis fényérzékenységi reakciót válhatnak ki:
- antibiotikumok,
- cukorbetegség elleni készítmények,
- fájdalomcsillapítók,
- gombaellenes szerek,
- pszichiátriai szerek,
- szívgyógyszerek,
- vízhajtók.
„A fényérzékenységen belül az úgynevezett fototoxicitás felelős az esetek nagyobb részéért” – mondta dr. Sebők Szilvia, a Semmelweis Egyetem főgyógyszerésze. A probléma akkor alakul ki, amikor a gyógyszer vagy annak bomlásterméke megjelenik a bőr sejtjeiben, és UV-fény hatására a bőr olyan lesz, mintha leégett volna: ég, szúr, fáj, akár fel is hólyagosodhat. Ezek a reakciók jellemzően dózisfüggők, vagyis minél többet szed valaki az adott gyógyszerből, és minél több napfény éri a bőrét, annál nagyobb az esélye a fototoxicitásra. A tünetek percekkel vagy akár órákkal a napozás után is jelentkezhetnek a napnak kitett bőrfelületeken.
Az úgynevezett fotoallergia esetében nem kémiai, hanem immunreakcióról van szó, így nem dózisfüggő. A bőrben a napfény hatására átalakuló gyógyszer idegen anyagként beindítja a szervezet védekezőrendszerét, emiatt pedig ekcémaszerű, viszkető bőrtünetek jelentkeznek. Az ilyen tünet még napokkal a napozás után, akár a ruhával fedett területeken is megjelenhet. Mindkét esetre igaz, hogy a panaszok a szemet sem kímélik, tehát egyes gyógyszerek szedésének égő, irritált, gyulladt szem is lehet a következménye.
„A visszatérő fényérzékenységi reakciók hosszú távon növelhetik a bőrrák kockázatát, ezért a megelőzés kulcsfontosságú” – hangsúlyozta a szakértő. Aki tehát fényérzékenyítő készítményt szed, viseljen minél nagyobb bőrfelületet elfedő, könnyű ruhát, és rendszeresen használjon fényvédőt. A kezelőorvossal egyeztetve akár a gyógyszer típusán vagy dózisán, esetleg a bevétel időpontján (reggel helyett este) is változtatni lehet – mindez segíthet a kellemetlen tünetek elkerülésében. „A fényérzékenység lehetősége miatt azonban egy készítményt sem szabad elhagyni, vagy az adagolását csökkenteni anélkül, hogy erről a beteg az orvosával konzultálna, ez ugyanis néhány esetben egészségkárosodáshoz vezethet” – mondta a főgyógyszerész.
Kiszáradást is okozhat néhány gyógyszer
Dr. Sebők Szilvia arra is felhívta a figyelmet, hogy egyes antidepresszánsok fokozhatják az izzadást, ez pedig könnyen kiszáradáshoz vezethet. Vannak továbbá olyan gyógyszerek is, amelyek megzavarhatják a szervezet hőszabályozását is. Nyáron a vízhajtók szedése esetén is nagyon körültekintően kell eljárni, a fokozott vizeletürítés ugyanis sok folyadékot von el a szervezettől, a hőségben tehát gyorsabban kialakulhat dehidratáció, szédülés, ájulás vagy akár súlyos elektrolitegyensúly-zavar is. Egyes szívgyógyszerek – például a béta-blokkolók – ronthatják a test természetes hűtési mechanizmusát, a meleg tehát a szívnek is nagyobb terhelést jelent.
A különböző gyógyszerek hatásai ráadásul össze is adódhatnak, így többféle tünet is jelentkezhet egyszerre, amelyeket a kánikula még tovább súlyosbíthat. Mivel az idősek jellemzően többféle készítményt is szednek egyszerre, náluk még nagyobb a kockázat. Esetükben gyakoribb a fényérzékenység, a kiszáradás és a hőártalom.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: