Olimpia? Csak tisztán!

A napokban vette kezdetét a Pekingi Olimpia. Sajnos az újkori olimpiákat rendre beárnyékolják a doppingbotrányok. Mi is az a dopping, és milyen hatása lehet az emberi szervezetre?

Erről faggattuk Dr. Pavlik Gábort, a vízilabda-válogatott kiváló orvosát, aki eddig öt olimpián vett részt, és mint sportorvos, széles körű tapasztalattal rendelkezik a doppingkérdésekben is.

Mit értünk a dopping és doppingolás alatt?

A doppingolás szó maga elősegítést, előmozdítást jelent. A sportban olyan tiltott teljesítményfokozást értünk alatta, amikor a sportolók a NOB által tiltott gyógyszereket, anyagokat szednek, illetve fizikai és kémiai manipulációkat alkalmaznak. Bármilyen olyan biológiai eszköz, ami a teljesítményt fokozza, doppingszernek minősül. A legális szerek használata viszont nem minősül doppingolásnak.

Milyen jellegű doppingok léteznek?

Alapvetően kétféle doppingszer létezik: az akut és a krónikus. Az akut alatt azt értjük, amikor a versenyző verseny előtt tiltott szert vesz be, azért hogy a versenyen jobb teljesítményt érjen el. Ide soroljuk az idegrendszerre ható szereket. Ezeknek a készítményeknek több családja létezik. Vannak a stimulánsok (idegrendszeri ingerlők), de a gátlók (idegrendszeri nyugtatók) is ide tartoznak, hiszen az idegrendszert nyugtatják. Az idegrendszerre ható szerek csoportjába tartozik az amphetamin, aktedron, morfin-heroin. Régebben a koffeint is ide sorolták, de azt már törölték a listáról. Ezen szerek hatására a versenyző nem érzi a fáradtságot, mert kitolja a fáradtságküszöböt, ez viszont rendkívül végzetes is lehet. Ennek ékes bizonyítéka, hogy 1960-ban egy Jensen nevű dán kerékpáros a római olimpián lefordult a bicikliről és meghalt. Attól kezdve kezdtek el komolyabban fellépni a doppingolás ellen.

És mit értünk krónikus doppingolás alatt?

A krónikus doppingszereket nem közvetlen a verseny előtt, hanem a felkészülés ideje alatt alkalmazzák. Ebbe a csoportba tartoznak az izomtömeg növelő gyógyszerek, és a vérdopping. Az izomtömeg növelő szerek hormonális készítmények, amelynek legfontosabb "fejezete" az anabolikus szteroidok, de a növekedési hormont is gyakorta alkalmazzák.

A vérdopping elve az, hogy megnövelik a vér hemoglobin-szintjét, így több oxigént tud megkötni, és jobbá válik a szervezet oxigénszállítása. Ennek többféle fajtája van. A klasszikus módszer az, amikor leveszik az illető vérét, majd mikor a szervezet pótolta a hiányzó vér mennyiségét, visszaadják a sportoló saját vérét. Az utóbbi években népszerűvé vált az EPO. Ilyenkor hormonális úton - eritroproteinnel - oldják meg azt, hogy a szervezetben fiziológiásan felszaporodjon a hemoglobinszint.

A vérdoppingnál egyáltalán nem biztos, hogy amennyivel a vér hemoglobin szintje nagyobb, annyival jobb az oxigénszállító képesség, ugyanis a vér viszkozitása növekszik, így a hajszáleres keringés romlik, tehát a szervezet gazdagabb lesz oxigénben, de nem tud eljutni a megfelelő helyre. A vér viszkozitásának romlása viszont jelentősen emeli a trombózisveszélyt (vérpályán belül megalvadhat a vér), így kialakulhat agyvérzés és infarktus is.

Mióta léteznek doppinglisták?

Évtizedekkel ezelőtt baromfit etettek doppingszerrel, hogy a húsuk nagyobb legyen, de a gyógyszerek hatására élvezhetetlenné, íztelenné vált a baromfihús.Maga a doppingolás nem új keletű "anomáliája" a sportnak, igen hosszú időre nyúlik vissza. Már a régi görögök is alkalmaztak kezdetleges teljesítményfokozó "készítményeket", de az első ellenőrzések 1903-ban zajlottak le. Az első doppinglistát pedig 1970-71-ben alkotta meg az IAAF (Nemzetközi Amatőr Atlétikai Szövetség). A doppinglista nem kőbevésett "fekete" lista, hanem örök változásban van. Például a kodein, mint köhögéscsillapító, sokáig doppinglistán volt, most viszont már lekerült. 1999-ben alakult meg a WADA (Word Antidopping Agency) antidopping ellenes szövetség. Ők felügyelik a doppinglistát és a dopping eseteket.

Mely sportágakat fenyegeti főleg a dopping?

A doppingra "érzékeny sportágakban" - atlétika, nehézatlétika, súlyemelés - valós jelenség a doppingolás. Anabolikus szteroidokat szednek a súlyemelők, a nehézatléták, de a gyorserő sportágak is előszeretettel alkalmazzák, például a sprinterek, illetve az ugróatléták.

AZ EPO és a vérdopping a profi kerékpározásban merül fel (pl. Tour de France).

A csapatsportágakban a doppingolás általában nem probléma. Ennek számos oka van. A csapatjátékos más hozzáállású, mint egy egyéni versenyző. Egy csapatjátékos nem nagyon vállalhatja, hogy miatta egy egész csapatot kizárjanak a küzdelemből.

Milyen egészségromboló hatásuk lehet a doppingszereknek?

Számtalan. Az akut szerek - mint említettem - kitolják a fáradtságküszöböt, a szervezet "túlműködik", így ez akár halállal is végződhet. A fáradás alapvetően a szervezet védekezése a túlzott kimerülés ellen. Ha ezt "kikerüljük", akkor a szervezet el tud jutni egy olyan kimerültségi állapotba, amely halálhoz is vezethet. A krónikus doppingszerek közül az anabolikus szteroidok a legveszélyesebbek. Ennek hatására megváltozik az egyensúly a mozgás aktív és passzív szervei között. Ez azt jelenti, hogy fejlődik az izomzat, de nem fejlődik hozzá a csont és az ízület. Ezért fordulhat elő a sportolóknál fáradásos, illetve a szakításos törés. Ilyen esetekben erős diszkrepancia (egyenetlenség) alakul ki a szervezetben. A gyógyszerek hatására maga az izomzat is sérülékenyebbé válik, mert megváltozik a víztartalma.

A doppingszereknek komoly májkárosító hatásuk is ismert. Súlyos esetekben egyes versenyzők a felkészülési időszak alatt meghaltak, mert a májuk egyszerűen tönkre megy. A szív- és vérkeringési rendszerre pedig úgy hatnak a tiltott szerek, hogy egyrészt gyarapodik a szívizomzat, másrészt viszont elveszti a rugalmasságát. A szívgyarapodás nagy probléma, hogy a koszorús erek nem gyarapodnak, tehát a szív vérellátása romlik, ami viszont a szívinfarktus veszélyét hozza magával. Ez többnyire a 35-40 éves volt élsportolóknál jelentkezik. Erre eklatáns példa Frorence Griffith-Joyner. Ő valószínűleg ebbe halt bele.

Vannak olyan női sportolók, akik meglehetősen "férfias" alkattal rendelkeznek. Ez is a doppingszerekre vezethető vissza?

Általában igen. A tiltott szerek egészségromboló hatásai a nemi területeken is megmutatkoznak.

Ezek a készítmények hímnemi hormonokat tartalmaznak, így a nőknél gyakran megjelennek a virizilációs (férfias) tünetek, tehát borotválkozniuk kell, a szőrzetnövekedésük hangsúlyosabbá válik, és az izomzatuk morfológiája is megváltozik.

A férfiaknál a feedback mechanizmus zavara léphet fel. A herék hormon - és spermium termelését az agyalapi mirigy elülső lebenyének hormontermelése szabályozza, viszont, ha a here túl sokat termel, akkor leáll. Ha "fürdetjük" a szervezetet kívülről beadott szteroidokban, akkor az agyalapi mirigy működése leáll. Ennek hatására a spermiumtermelés megszűnik, majd teljes hereelsorvadás következhet be, aminek végkövetkezménye az impotencia.

A doppingszerek használatának természetesen lehet még más egészségkárosító hatása, ilyen a bőrelváltozás, hajhullás, hajtöredezettség, agresszió, és nem bizonyított, de kialakulhat nagyobb daganathajlam is. A férfiaknál a prosztatadaganat, míg a nőknél emlő- és méhnyakrák.

Mikor jelentkeznek a doppingszerek egészségromboló hatásai?

A mozgásszervi diszkrepancia, a nemi működés "defektje", és a májkárosító hatás már az aktív sportpályafutás idején jelentkezik, a szívkárosító hatás kicsit később - az aktív sport abbahagyása után - nyilvánul meg.

Hogyan lehet védekezni a dopping ellen?

Amikor a szocialista világrend felbomlott, azt gondoltam, hogy a doppingolás is lassan megszűnik, mert ez annakidején politikai ügy volt (NDK, Bulgária, Csehszlovákia), de nem szűnt meg, mert a pénz óriási "motivációt" jelent. Sajnos a pénz hatására a világon nagyon sok helyen "fejfejlődött" a doppingolás. A profi sport akkora nyereséggel jár, hogy emiatt nem lehet kizárni a doppingolást.

Én nagyon élesen tiltakozom azok ellen a fölvetések ellen, amelyek azt mondják, hogy úgysem tudunk a dopping ellen védekezni, így engedélyezzük, és hunyjunk szemet fölötte. Egyrészt, én, mint orvos, minden ellen tiltakozom, ami az egészséget károsítja, másrészt, ha megengednék a doppingszerek használatát, és nem lenne állandó harc ellene, az a közönségre borzasztó negatív hatással lenne.

A sportnak egészségjavító hatása van. Ha nyíltan engednék a doppingolást, akkor mely szülő engedné sportolni a gyermekét?

Prof. Dr. Pavlik Gábor Kor: 66 év Család: nős Szakterület: sportorvos, élettan, sportélettan Tudományos fokozat: az MTA doktora Kutatási terület: szív- és keringési rendszer alkalmazkodása Tudományos társaságok: Magyar Élettani Társaság, Magyar Sportorvosi Társaság, Magyar Kardiológusok Társasága, Magyar Hypertónia Társaság Publikációk: összesen 116 tudományos cikk magyar és idegen nyelven hazai- és nemzetközi kongresszusokon tudományos előadások tartása A vízilabda-válogatott orvosa: 1983 óta Eddigi olimpiákon való részvétel: öt Elismerés, kitüntetés:
1988. Dalmadi Zoltán Sportorvos Társaság emlékérme, 1994. Hepp Ferenc emlékérem, 2004. A Magyar Köztársaság Lovagkeresztje, Az év Sportorvosa kétszer (2003, 2005), 2006. A Magyar Hypertonia Társaság Kongresszusa: legjobb klinikai előadás díj, 2007. Semmelweis Egyetem aranygyűrű, 2008. Semmelweis Egyetem: kiváló TDK nevelő tanár Hobbi: Klasszikus zene, 1984 óta folyamatosan vezet zenei ismeretterjesztő esteket a TF-en, és több más fórumon, mint pl. az Orvosok a zenében sorozatban.

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +17, +22 °C
Minimum: +7, +12 °C

Délelőtt többnyire gyengén felhős, derült lesz az ég, csapadék nem alakul ki. Délután folytatódik a napos, gyengén felhős idő, csapadék nem lesz. A szél napközben élénk északkeleti lesz. Hajnalban 7, 12 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 17, 22 fok között alakul.

Egészséget befolyásoló hatások:

Légnyomás emelkedés