Az aranyérbetegség kialakulásában szerepe van azon kötőszöveti tartórostok megnyúlásának, melyek a mindenkinél meglévő aranyeres csomókat rögzítik. A csomók lentebb csúsznak, akár a végbélnyíláson kívülre és ezzel párhuzamosan a bennük található vénákban pangás alakul ki, ami gyulladásos folyamatot indít el. A gyulladás következtében különféle kényelmetlen végbéltáji tünetek jelennek meg (pl.duzzanat, vérzés, váladékozás, viszketés, fájdalom). Az örökletes tényezők mellett a mozgásszegény életmód és a helytelen táplálkozás is szerepet játszik az aranyeresség kialakulásában, de a magasabb életkor és nőknél a szülések száma is fontos rizikótényező lehet.
Bár a nők viszonylag hamar keresnek fel szakértőt, a férfiakról szóló statisztikák elszomorítóak: legtöbbjük csak 2-3 hét után fordul orvoshoz, kétharmaduk ugyanis abban bízik, hogy magától elmúlik a betegség, tízből hárman pedig házi praktikákkal próbálják kezelni a végbéltáji problémákat.
1
A végbéltáji vérzés a rák előjele is lehet
Az aranyeres csomók elhelyezkedése szerint két típust különböztethetünk meg: a belső aranyeret, ami a végbélnyíláson belül helyezkedik el, de kóros állapotban azon keresztül rövidebb-hosszabb időre kicsúszhat és a külső aranyeret, ami a végbélnyíláson kívül, a bőr alatt helyezkedik el. Az első tünet általában a székeléskor megjelenő friss, piros vérzés és a végbéltájéki viszketés, de néhány napon belül duzzanat, erősödő fájdalom és váladékozás is előfordulhat. Mivel a végbéltáji vérzés az aranyéren kívül más megbetegedésre - például vastagbélrákra - is utalhat, a szakorvosi konzultáció nélkülözhetetlen. A tünetek számos eszközzel kezelhetők: akik például kényelmetlennek érzik a krém és a kúp használatát, aranyértablettával is enyhíthetik a panaszokat.
A sok ülés és a helytelen táplálkozás is növeli a kockázatot
Az aranyeresség kialakulásáért leginkább a civilizációs betegségek felelősek: nem mozgunk eleget, túl sok ülőmunkát végzünk és a rohanó mindennapokban egyáltalán nem figyelünk a megfelelő táplálkozásra. Az ülőmunkát végzőknél kétszer akkora az érrendszeri betegségek előfordulása.
A hosszas ülés károsítja a vénás visszaáramlást, és a kialakuló tartós pangás az erekben gyengíti a vér áramlásáért felelős vénabillentyűk működését. Ugyanakkor az életkor és a várandósság is kockázati tényezőt jelent. A rostszegény táplálkozás és az elégtelen folyadékbevitel miatt kialakuló székrekedés szintén növeli az aranyeresség kockázatát, és a mellékhelyiségben töltött hosszú idő, illetve a tartós erőlködés is veszélyforrás.
A szégyenérzet is felelős azért, hogy az aranyérbetegség mára népbetegség lett : sem a megelőzésről, sem a tünetekről nem szeretünk beszélni, minden ötödik férfi még az orvos előtt is trágárnak, vagy gyerekesnek érzi magát, ha a panaszait kell elmondani.
1 Pedig megfelelő vizsgálatokkal és kezeléssel nem csak a fájdalmas aranyeres tünetek enyhíthetők, de a súlyos szövődmények is megelőzhetők.
