Dr. Arnold Dénes Arnold, a Budai Fájdalomközpont sebésze, fájdalomspecialista, akupunktőr a kezelés lehetőségeire hívta fel a figyelmet.
Térd - sérülékeny ízület
A térdsérülés meglehetősen gyakori - és nem csak a sportolók között. Az úgynevezett ugrótérd vagy patella tendonitis például jellemzően azért alakul ki, mert a patella- (térdkalács) ín túlterheltté válik a gyakori és túl erős földre érkezéstől. A tulajdonképpeni ok a combfeszítő izomzat krónikus túlterhelése, ami nagyrészt a nem szakszerűen felépített edzés következménye. Eleinte "csak" egy gyulladás alakul ki, amely gyorsan rendbe jön. Ha azonban ez időről időre előfordul, kialakul egy folyamat, amelynek lényege a patella-ín eredési zónájának degeneratív elváltozása.
"Ez már maga a tendonitis vagy ugrótérd, amely különösen veszélyezteti az ugrószámokban induló atlétákat és a labdajátékok űzőit. Náluk arról lehet szó, hogy a folytonosan ismétlődő trauma és persze a kor előrehaladása komoly károsodást okozhat a térdízületben. Utóbbi nem azt jelenti, hogy az ugrótérd az idősebbek betegsége, hiszen jellemzően a 20-as, 30-as években okoz gondot, de ekkorra már az ízület régóta tartó, erős terhelésnek lehet kitéve. További rizikófaktor a nagyobb testsúly, hiszen így nagyobb nyomás nehezedik a térdre a földre érkezéskor" - ismerteti dr. Arnold Dénes Arnold, a Budai Fájdalomközpont sebésze, fájdalomspecialista, akupunktőr.
Milyen tünetei vannak az ugrótérdnek?
A vezető tünet természetesen a fájdalom és az érzékenység a térdkalács alatt. A fájdalom általában fizikai aktivitás után jelentkezik, és a további mozgás (főleg a futás, ugrás) csak ront a helyzeten. Az érintett személy úgy érezheti, hogy egyre gyengébb a térde. Reggelente különösen merevnek tűnhet az ízület, és kinyújtott lábnál a térd alatti terület nyomásérzékenységet is mutat.
Arnold doktor szerint előfordulhat a paletta-ín szakadása is, amely komoly sérülés, és nem maradhat észrevétlen, hiszen nemcsak komoly fájdalommal jár, de többnyire egy szakadó, pukkanó hangot is hall a sérült. A térd ilyenkor megduzzad, az érintett nem tudja kiegyenesíteni a lábát. Ilyen esetben természetesen mielőbb orvoshoz kell fordulni. Amennyiben nem ennyire akut a dolog, a fizikális vizsgálaton túl a képalkotó eljárások (MRI, röntgen, ultrahang) során bebizonyosodhat az ugrótérd diagnózisa, és elkezdődhet a kezelés.
Kezelni és megelőzni is lehet
A diagnózis után a kezelés első lépése természetesen a fájdalomcsillapítás , amely történhet otthoni kezeléssel - vagyis pihentetéssel, jegeléssel, recept nélküli fájdalomcsillapítókkal -, de szükség lehet más eljárásokra is, főként, ha olyan sportolóról van szó, aki folytatni kívánja a tevékenységét. Gyorsan csillapítható a fájdalom és enyhíthető a gyulladás helyi célzott injekcióval, hosszabb távon pedig nagyon ajánlott az orvosi kollagén injekciókúra, amely támogatja, erősíti a szöveti struktúrát. Szintén hosszú távon fejti ki hatását a lökéshullám-terápia, amely oldja a mozgásszervi fájdalmat okozó triggereket, élénkíti a vérkeringést és az anyagcserét, és nemcsak a fájdalmat csökkenti, hanem a sérült szövetek regenerálásával a kiváltó okot is megszüntetheti.
"Sokaknál nagyszerűen működik az ún. regionális/szegmentális akupunktúra - esetenként orvosi lézerterápiával kombinálva. Jó szolgálatot tehetnek ilyenkor a térdrögzítők, a fizikoterápia, és feltétlenül szükséges lenne a személyre szabott gyógytorna, nem kis részben a sérülés kiújulásának megelőzése érdekében. Nagyon ritkán műtét is szükséges lehet" - hangsúlyozza dr. Arnold Dénes Arnold, aki szerint azonban a megfelelő edzésfelépítés és kivitelezés - amelynek a szakszerű bemelegítés és nyújtás alapvető része - a megelőzés elsődleges kulcsa.
