Egyre többen vannak olyanok, akik tavasztól őszig, de akár télen is a közlekedés ezen formáját választják. Megéri autó és tömegközlekedés helyett tekerni? Mi lehet az esetleges visszatartó erő ezzel a sporttal szemben? Tudományos válaszok bőven születtek kontra is.
1. Mennyire ellensúlyozzák a kerékpározás pozitív hatásai azt a tényt, hogy sokszor autók között tekerünk ? Nagyon is! Mivel a biciklisták általában szaporábban veszik a levegőt, ők még többet lélegeznek be a szennyezett levegőből. A fentebb is linkelt tanulmány kutatói a baleseti halál kockázatát is számításba véve arra jutottak, hogy kilométerenként négyszer akkora a kerékpárosokra leselkedő kockázat, mint az autósokra.
2. A stresszfaktor sem kismértékű a kerékpárosok szemszögéből. Ha ugyanis túl nagy forgalmú útvonalat választunk a bicajos közlekedésre, nagyobb stresszel számolhatunk, mint azok, akik tömegközlekedéssel utaznak. Még meglepőbb, amire egy kanadai munkacsoport tudósai világítottak rá kutatásuk során: azoknál az általuk vizsgált kerekezőknél, akik forgalmas útszakaszon tekertek, megváltozott szívműködésre lettek figyelmesek. Ráadásul megpihenés után még több órával is kóros volt bizonyos vérgázösszetevők értéke szervezetükben.
3. Egy korábbi tanulmány azt mutatta ki, hogy a városban kerékpározók több szenet lélegeznek be úti céljuk felé tekerve, mint a gyalogosok.
Azért akad pozitívum is
Gondolta volna, hogy a megfelelő intenzitású kerékpározással akár öt évvel is meghosszabbíthatja az életét? Egy új dán tanulmány szerint az egészségmegőrzés szempontjából az számít, hogy milyen intenzitással tekerünk, és közel sem az, hogy mennyit tekerünk.
