A prosztatarák tünetei és stádiumai
A normál esetben szelídgesztenye formájú és nagyságú prosztata a húgyhólyag alatt helyezkedik el, az abból kiinduló húgycsövet körülvéve. Az általa termelt váladék - amely többek között a hímivarsejtek mozgását segíti elő - ondóhólyag váladékával és a hímivarsejtekkel együtt alkotják az ondót. A prosztata rosszindulatú megbetegedése jellemzően a 45 éves kor feletti korosztályt érinti. Kialakulásában szerepet játszhatnak a genetikai és a környezeti tényezők, de egyes életviteli sajátosságok - például a sok fehérjebevitel és a vitaminhiányos étrend - szintén növelhetik a betegség kockázatát.
A prosztatarák a kezdeti stádiumban tünetmentes, ekkor még fizikai vizsgálat során sem tapintható elváltozás. A betegség sokszor csak akkor produkál tüneteket, amikor az állapot már előrehaladott és a daganatos sejtek átterjedtek a környező szervekre is. Kórjelző lehet a gyakori vizelési inger, a vérző húgycső, a véres vizelet- vagy ondóürítés, derék- és csontfájdalmak, fogyás, vérszegénység és felső húgyúti pangás.
Fontos tudni, hogy a jóindulatú prosztatamegnagyobbodás hasonló tüneteket mutat, mint a prosztatarák. Az, hogy éppen jó vagy rosszindulatú folyamat zajlik a szervezetben, fizikális, valamint ultrahangos vizsgálat mellett a vérből végzett PSA-teszt is segíthet eldönteni.
PSA-teszt
A PSA (prosztata-specifikus antigén) egy olyan prosztata hámsejtjei által termelt fehérje, amelynek mennyisége vérből jól kimutatható. A PSA a prosztata mirigyben kiválasztódva az ondó fő fehérjekomponensét adja, amelynek legfontosabb feladata az ejakulációt követően az ondó elfolyósítása. Megbetegedések esetén a PSA-szint megemelkedik. Fontos azonban tudni, hogy a fokozott fehérjeszint előfordulhat akár prosztata megnagyobbodás, akár különböző gyulladásos folyamatok során is.
Amennyiben a fizikálisan - a végbélen keresztül - végzett prosztatavizsgálat során sem utal semmi kóros eltérésre, sor kerülhet biopsziás mintavételre is, hogy tisztázhassák a magas PSA-érték okát. Ennek során azonban előfordulhat, hogy a tű nem találja el a rákos területet, így álnegatív eredmény születhet daganatos betegség jelenléte mellett is. A prosztatarák gyanúját ezért sokkal inkább a folyamatosan emelkedő PSA-értékek igazolhatják: ha egy év alatt a PSA-szint a kétszeresére nő, az megerősítheti a rosszindulatú folyamatok jelenlétét, azonban, ha az érték hol nő, hol pedig csökken, az inkább gyulladásra utal.
Szabad PSA teszt
A pontosabb eredmény érdekében lehetőség van úgynevezett szabad-PSA-vizsgálatra. Ez a rendeltetés szerint a szabad PSA és össz-PSA százalékos értékének meghatározására szolgál. A szabad PSA százalékos értékének segítségével különbséget lehet tenni a prosztatarák és a jóindulatú prosztatabetegségek között.
Mivel a prosztatarák korai stádiumban még eredményesen kezelhető, ezért nagy jelentősége van a megelőző vizsgálatoknak . 40-45 éves kor felett minden férfinak javasolt évente egyszer elvégeztetni a PSA-tesztet, különösen azoknak, akiknél a családjában már előfordult prosztatarák. Érdemes megemlíteni azt is, hogy a PSA szintje nem állandó a teljes élet során: kor előre haladásával magasabb értéket mutat, emiatt nagyjából 60 éves kortól természetes a vérben található PSA-szint enyhe emelkedése.
