Lázcsillapítás: ezeket sokan rosszul tudják

A lázcsillapítás sok ember számára még mindig "mumusnak" számít. Vagy mert félnek tőle, vagy mert a régi ajánlásokat követve rossz tapasztalatokat szereztek. De olyanok is vannak, akik nem igazán tudják, mikor és hogyan érdemes használni a lázcsillapító készítményeket, hogy azok valóban hatékonyan működhessenek. Mutatjuk a leggyakoribb tévhiteket és hibákat.

Nincs olyan ember, akinek időnként, valamilyen okból ne szökne fel a láza. És noha a lázcsillapítás a gyógyszereknek köszönhetően ma már a leghétköznapibb dolgok közé tartozik - amennyiben nem csillapíthatatlan és tartósan magas -, sokakban számos régi beidegződés, meggyőződés él arról, hogyan és mikortól "kell" azt elérni. A lázcsillapítással kapcsolatos tudományos álláspont és ajánlás azonban az elmúlt években változott: a régi "aranyszabályok" többsége ma már idejétmúlt.

Gyakori tévhit, hogy a láz rossz, a láztól félni kell

A lázra sokan még mindig úgy gondolnak, mint szervezetünk nagy ellenségére, amitől gyengének és elesettnek érezzük magunkat - amitől félnünk kell -, és ezért bármilyen módon, lehetőleg minél hamarabb le kell küzdenünk. A láz azonban nem ellenség, nem betegség. Mindössze egy tünet, ami jelzi, hogy szervezetünk védekező mechanizmusa beindult: testünkben olyan folyamatok zajlanak, amelyek hatására testhőmérsékletünk megemelkedik. A láz kialakulásának hátterében a legkülönfélébb okok állhatnak az egyes kórokozók - baktériumok, vírusok, gombák, paraziták - elszaporodásától kezdve a nem fertőző - például gyulladásos - betegségeken át a külső, környezeti hatásokig (például a napszúrás).

Nincs olyan ember, akinek időnként, valamilyen okból ne szökne fel a láza.
Nincs olyan ember, akinek időnként, valamilyen okból ne szökne fel a láza. Fotó: Getty Images

Ha a láz lemegy, minden rendben van?

Attól, hogy lázunk magától, vagy különféle lázcsillapító készítmények hatására mérséklődik, az esetek többségében még nem szűnik meg a kiváltó ok. Így azt is fel kell ismerni, és kezelni kell, hogy ismét egészségesek legyünk. Jó jel, ha a láz mint tünet megszűnik, ám utána még - attól függően, mi váltotta ki - több napnak is el kell telnie ahhoz, hogy szervezetünk regenerálódni tudjon.

Mikortól érdemes lázat csillapítani?

Ahhoz, hogy tisztában legyünk vele, mikor ajánlott lázcsillapítót bevenni, jó, ha tudjuk, mi számít hőemelkedésnek és mi láznak. 37-38 Celsius-fok esetén még hőemelkedésről beszélhetünk, míg 38 Celsius-fok felett már lázról. A magas láz 39-40,5 Celsius-fokot jelent, efelett viszont már igen magas lázzal van dolgunk.

Vannak, akik már akkor is lázcsillapítóhoz nyúlnak, amikor a testhőmérsékletük épphogy meghaladja a 37,5 Celsius-fokot. Mert rosszul érzik magukat és megviseli őket már a hőemelkedés is. Vagy mert félnek, hogy belázasodnak, és még gyengébbek lesznek. Esetleg súlyos betegek és a láz ronthat állapotukon. Ezzel szemben olyanok is vannak, akik csak akkor szánják rá magukat a lázcsillapításra, ha már nagyon magas - 40 Celsius-fok körüli, vagy afeletti - értéket mérnek. Ennek is több oka lehet: az egyik, hogy nem érzik különösebben rosszul magukat - egyéntől függ, hogy a láz kit mennyire visel meg -, de az is előfordulhat, hogy nem szeretnének mesterségesen beavatkozni szervezetük működésébe, mondván, "hadd dolgozzon".

A lázgörcs általában kisgyermekeknél jelentkezik, olyan esetben, amikor a gyermek testhőmérséklete hirtelen megugrik. Nagyon ijesztő látvány, de szerencsére nagyon ritkán okoz maradandó károsodást a gyermekeknél. Lássuk, mit érdemes tudni a lázgörcsről .

A láz tényleg jót tesz?

Szakemberek szerint a láz valóban hasznos, mert hozzájárul, hogy immunrendszerünk aktívabban tehesse a dolgát, ám az már nem szerencsés, ha nagyon magasra szökik, mert komolyan megterheli a szervezetünket. Hátrányosan befolyásolhatja az anyagcsere-folyamatokat (ez vonatkozik a cukor- és a vízháztartásra is), a központi idegrendszer, valamint a szív- és érrendszer működését, súlyos esetben keringési zavart vagy vérnyomásproblémákat okozva.

Hogy pontosan hol a határ, és mikor érdemes csillapítani a lázat, arról a mai napig megoszlanak a vélemények. A hivatalos hazai szakmai ajánlás szerint leginkább akkor, amikor már rossz közérzettel jár. Alapbetegséggel nem terhelt felnőttek esetében egyébként jellemzően 39 Celsius-fok a határ. Hőemelkedés esetén a szakemberek nem javasolják a gyógyszeres lázcsillapítást. Akik viszont súlyos, vagy krónikus betegségben szenvednek - például szívbetegek vagy immunhiányosak -, esetleg állapotosak, azoknak nem szabad megvárniuk, hogy felszökjön a lázuk, mert esetükben a magas testhőmérséklet komoly veszélyekkel és szövődményekkel járhat. Hat hónaposnál fiatalabb csecsemőknél pedig még a legenyhébb láz is intő jel: ilyenkor azonnal orvoshoz kell fordulni, hogy minél gyorsabban kiderüljön, mi okozza, és el lehessen kezdeni a megfelelő kezelést.

A fizikális lázcsillapítás önmagában nem elég

Még mindig masszívan tartja magát a köztudatban az évtizedekkel ezelőtti ajánlás: a hűtőfürdő és a hideg vizes borogatás, más néven priznic. Ezeket általában akkor vetik be az emberek - és többnyire a gyerekeknél -, amikor a lázcsillapító gyógyszer nem viszi le az elvárt mértékben a magas testhőmérsékletet. Vagy ha lejjebb viszi, viszonylag gyorsan - még mielőtt egy újabb adag lázcsillapítót be lehetne venni - visszakúszik, rosszabb esetben tovább emelkedik. A jelenleg érvényben lévő szakmai ajánlás szerint azonban a fizikális lázcsillapítást nem szabad erőltetni, és csak azoknál érdemes használni, akiknek jólesik és igénylik.

A hűtőfürdőnél figyelni kell rá, hogy a kádat ne jéghideg vízzel töltsük meg, hanem az aktuális testhőnek megfelelő hőmérsékletűvel, amit aztán hideg víz hozzáadásával fokozatosan hűtünk. Ez a megoldás csak akkor javasolt, ha a víz 31 Celsius-foknál melegebb, és nem kezdünk fázni benne, mert azzal éppen az ellenkező hatást érhetjük el: olyankor ugyanis az erek összehúzódnak és a szervezet kevesebb hőt tud leadni. Azt is érdemes észben tartani, hogy a hűtőfürdő hatása csak rövid ideig tart, a lázat tartósan nem mérsékli. A csuklóra, a bokára, vagy a homlokra helyezett hideg vizes borogatással ugyanez a helyzet: kizárólag akkor ajánlott használni, ha jólesik a lázas betegnek, és az eredmény érdekében célszerű gyógyszeres kezeléssel kombinálni.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +21 °C
Minimum: +6 °C

Az átmenetileg megnövekvő gomoly- és fátyolfelhőzet mellett legalább több órára kisüt a nap. Csapadék nem valószínű. A délnyugati, déli szelet élénk, helyenként erős, főként az Északnyugat-Dunántúlon viharos lökések kísérik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 18 és 25 fok között várható. Késő estére általában 12 és 17 fok közé hűl le a levegő. Az időjárás most a hidegfrontra érzékenyeket érinti különösképpen rosszul.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra