Krónikus fájdalmak

Bármennyire furcsa is, sajnos a világon rengeteg ember él fájdalommal. A krónikus fájdalom rendkívül komoly probléma, hiszen állandó orvosi ellátást igényel, és munkaképesség csökkenést von maga után.

Mit nevezünk krónikus fájdalomnak?

Először is beszéljünk a fájdalomról, amely nem más, mint egy kellemetlen érzékszervi és érzelmi élmény, amelynek hátterében szövetkárosodás áll. (International Association for the Study of Pain, 1994.) A definíció születése óta eltelt 12 év, és az orvostudomány mai tudása szerint a fájdalom akkor is fennállhat, ha annak hátterében nem mutatható ki semmilyen szövetkárosodás. A krónikus fájdalomnak klasszikus értelemben a három-hat hónapja fennálló fájdalmat nevezzük. A legújabb állásfoglalás szerint olyan szűnni nem akaró, sokáig elhúzódó fájdalomról van szó, amelyre hatékony magyarázatot nem találunk. Korunk szakmai véleménye szerint a "krónikus fájdalom" elnevezés nem szerencsés, helyette inkább perzisztáló (folyamatos, tartós) fájdalomról érdemes beszélni.

A fájdalmak leggyakoribb okai

Lazarus és Neumann 2001-ben készült tanulmánya szerint a fájdalom leggyakoribb oka Amerikában a vázrendszer gyulladása, amelyet a krónikus ízületi gyulladás, fejfájás, idegrendszert érintő elváltozások, operáció utáni állapot, fibromyalgia és traumás sérülés követ. Nagy Britanniában az első helyen az ízületi gyulladás áll, amelyet a hátfájás, sérülés, angina (szív-koszorúér görcs), nőgyógyászati elváltozások, és ismeretlen eredetű fájdalmak követnek.

A fájdalom megoszlása

A krónikus fájdalom komoly, világméretű probléma, amely eltérő mértékben van jelen a különböző földrészeken, országokban. Megdöbbentő, hogy az európai felmérések adatai szerint a skandináv lakosság 53,7 százaléka vallja azt, hogy fájdalommal él, míg Nagy Britanniában az arány 46,5 százalék. Ausztráliában és Nyugat Európa országaiban az ott élők 19 százalékának életében van jelen a fájdalom, míg az Egyesült Államokban 24 százalék esetén. Szinte mindenhol a világon a fájdalom több nőt érint, mint férfit. Európában például a férfi/nő eloszlás 44/56 százalék. Érdekes megfigyelés az is, hogy az életkor előre haladtával nő a fájdalom előfordulási gyakorisága. Míg a huszonéves nők mindössze 12 százaléka érintett, addig a 65-69 évesek közel 28 százalékánál fordul elő a krónikus fájdalom. Egy másik statisztikai felmérés arra irányult, hogy felmérje a fájdalom súlyosságát. Az eredmények szerint a fájdalommal élők mindössze egyharmada érez enyhe fájdalmat, a többieknél a fájdalomérzet a közepestől a súlyosig terjed. Konzisztens, szűnni nem akaró fájdalomról a betegek egyharmada számol be világviszonylatban. Egy ausztrál felmérés szerint a fájdalommal élő betegek 72 százalékánál a panaszok egy évnél tovább, öt évnél rövidebb ideig, viszont 21 százalékánál több mint tíz évig vannak jelen. Európai vizsgálatban a betegek 46 százalékánál a kellemetlen érzés több mint tíz évig áll fenn.

A fájdalom hatása a mindennapokra

A krónikus fájdalommal élők kétharmada vallja azt, hogy a fájdalom egész életüket befolyásolja. Neumann és Lazarus (2001) vizsgálatai szerint az érintett lakosság közel ötven százaléka képtelen fizikai aktivitást végezni, 40 százaléka alvászavarral küszködik, 35 százaléka nem tud úgy teljesíteni a mindennapokban, mint ahogyan annak idején, 30 százaléka hangulatzavarral küzd. A probléma csak az, hogy nem tudnak a sejtek, szövetek úgy gyógyulni, regenerálódni, mint ahogyan normális esetben bekövetkezne, ezért a fájdalom egy szűnni nem akaró körforgásszerű állapotba sodródik. Érdekes vizsgálati eredmény, hogy a krónikus fájdalom kialakulása statisztikai (szignifikáns) összefüggésben áll a munkanélküliséggel, amely azt jelenti, hogy körükben a krónikus fájdalom jelenléte jóval nagyobb arányt mutat. A perzisztáló fájdalom nem csak a munkaképességre fejt ki hatást, hanem az egyén egész környezetére, leginkább családjára. Érdekes kutatási eredmény, hogy a fájdalommal élők 37 százaléka érzi magát teljesen egyedül a gondjaival, annak ellenére is, ha sok segítő kéz veszi őt körül. Huszonnyolc százalékuk érzi azt, hogy családjuk nem érti, nem érzi át fájdalmaik súlyosságát. Mindezek szerint a krónikus fájdalom egy komoly és összetett, világméretű, bio-pszicho-szociális probléma.

Forrás:
Frank Porreca: Challenging perceptions in chronic pain, CME course on chronic pain, WebMD

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

Súlyos károkat okoz a belekben, mégis sokan fogyasztják rendszeresen
prediabétesz
Súlyos károkat okoz a vércukorszintben, mégis sokan fogyasztják naponta
halfogyasztás
Ez a legegészségtelenebb hal, mégis ezt veszik a legtöbben
vércsoportok
Ez a legritkább vércsoport a világon – Nem véletlenül hívják aranyvérnek
D-vitamin
D-vitamin: májusban is kell még szedni? – Mutatjuk, mi lenne a legjobb az orvosok szerint
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +24 °C
Minimum: +11 °C

A változó vastagságú fátyolfelhőzet délelőtt északkelet felé elvonul. Napos idő várható gomolyfelhő-képződéssel. Délután a Nyugat-Dunántúlon, kisebb számban a középső és északkeleti országrészben alakulhatnak ki záporok, zivatarok. Az északi, északnyugati szél időnként megélénkül, zivatarok környezetében meg is erősödik.A legmagasabb nappali hőmérséklet 21 és 27 fok között várható. Késő este 13, 18 fok valószínű. Fronthatásra a hétvégén még nem kell számítani, a jövő héttől azonban változékonyabbra fordulhat majd az időjárás.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
„Menstruáció alatt nem lehet teherbe esni.” Igaz vagy hamis? – Teszteld magad kvízünkben! Bár a szexualitás az életünk egyik természetes része, a termékenységgel és a fogamzásgátlással kapcsolatban számos tévhit él a köztudatban. Nézzük, te mennyire vagy képben ezekkel!
kvíz
Kvíz: felismered a stressz testi jeleit? – Bőrtünetek is árulkodhatnak a túlhajszoltságról Alvászavar, kimerültség, ingerlékenység – sokszor észre sem vesszük, hogy mindezek hátterében a stressz áll. Vajon mennyit tudsz arról, hogyan hat a szervezetünkre a mindennapi feszültség? Teszteld magad kvízünkkel!