Ízületi gyulladásnak nevezzük az egy vagy több ízület gyulladásával, érzékenységével járó megbetegedést. A fogalom több mint 100 kórképet ölel fel, a leggyakoribbak a reumatoid artritisz (RA), a gyermekkori ízületi gyulladás, a porckopás (oszteoartritisz vagy artrózis), a fibromyalgia, a köszvény, illetve a lupusz (SLE). Bár a specifikus tünetek a betegség típusától függően változnak, általánosságban elmondható, hogy ízületi fájdalom és merevség szinte minden esetben jelentkezik. Ugyancsak figyelmeztető jel lehet az érintett terület vörössége, duzzanata, illetve a beszűkülő mozgástartomány.
Kialakulásának szempontjából rizikótényező az életkor, az artritisz megjelenésének veszélye ugyanis egyre nő, ahogy idősödünk. A betegség bizonyos típusai öröklődhetnek, sőt, génjeink még érzékenyebbé tehetnek minket olyan környezeti faktorokra, amelyek hozzájárulhatnak az ízületi gyulladáshoz. Kockázat egy adott ízület többször ismétlődő sérülése, az érintett rész emiatt nagyobb eséllyel gyullad be. A túlsúly szintén nem szerencsés, mert extra terhet kell cipelnie a térdnek, csípőnek, gerincnek, ezáltal pedig nő az artritisz valószínűsége.
Az artritisz kezelési lehetőségei
Ha ízületi gyulladásra utaló panaszaink vannak, amelyek ráadásul régóta kínoznak, célszerű orvoshoz fordulni, aki első körben kikérdez minket állapotunkról, majd fizikális vizsgálatot végez. Attól függően, hogy az artritisz mely típusának gyanúja áll fenn, a szakember laborvizsgálatokat és képalkotó vizsgálatokat (röntgen, CT, MRI, ultrahang) javasolhat, amelyek segítenek a pontos diagnózis felállításában. A kezelésnél a tünetek enyhítése, az ízületi funkciók javítása és a károsodás minimalizálása, ezáltal az életminőség javítása a cél. A terápia minden esetben egyénre szabott, összeállításánál a többi között figyelembe veszik a betegség típusát, súlyosságát, általános egészségi állapotunkat és életkorunkat. Előfordulhat, hogy többféle módszert, vagy a lehetőségek különféle kombinációját ki kell próbálnunk, mielőtt kiderül, az adott esetben mi válik be a legjobban.
Sebészi beavatkozások
Bár az ízületi gyulladásokat általában belgyógyászatilag kezelik, bizonyos esetekben szükség lehet sebészi beavatkozásra is. Szóba jöhet a mesterséges ízülettel történő ízületpótlás, az ízület meglazult vagy elszakadt inainak helyreállítása, valamint az ízület fúziója, azaz rögzítése, stabilizálása. Fertőzéses eredetű ízületi gyulladásnál ugyancsak operálhatnak, hiszen ha genny gyűlik fel az érintett területen, azt el kell távolítani.
Gyógyszeres terápia
Gyógyszeres terápia segítségével enyhíthetőek a tünetek, illetve a betegség előrehaladását, romlását is lassítani lehet. Hogy pontosan milyen készítményeket szed a páciens, az sok mindentől függhet, de a következő medicinák a legjellemzőbbek:
- fájdalomcsillapítók: a gyulladást nem, de a fájdalmat csökkentik. Enyhébb panaszok esetén vény nélkül kapható, paracetamoltartalmú készítmények javasoltak, komoly fájdalomnál azonban kábító hatású fájdalomcsillapítókat (ópiátokat) is felírhat az orvos. Utóbbi készítményeket azonban megfelelő körültekintés mellett kell alkalmazni, mert függőséget okozhatnak.
- nem szteroid gyulladásgátlók (NSAID): mind a gyulladást, mind a fájdalmat enyhítik. Bizonyos típusok vénykötelesek, de recept nélküli fajtát is választhatunk. Ilyen az ibuprofén vagy a naproxén. Az orálisan szedhető NSAID-ok gyomorirritációt okozhatnak, így sokaknak a krém, gél formájában kapható változatok ajánlottak, amelyeket az érintett testrészre kell felvinni.
- bőrizgató krémek, kenőcsök: olyan hatóanyagokat, például mentolt vagy kapszaicint tartalmaznak, amelyek fokozzák a kapillárisok keringését, és ezáltal javítják a fájdalmas tüneteket is.
- betegségmódosító gyógyszerek (DMARD): ezeket főleg RA kezelésére használják. Módosítják a betegség lefolyását, lassítják, megállítják azimmunrendszersaját maga ellen intézett támadását. Klasszikus DMARD-szer a methotrexate, illetve a hydroxychloroquine. Mivel szedésük súlyos mellékhatásokkal járhat, alkalmazásukhoz kellő odafigyelés, hozzáértés szükséges.
- biológiai terápia: ezek a típusú gyógyszerek megakadályozzák egy adott gyulladásos sejt vagyfehérjetermelődését és működését, így visszaszorítják a gyulladást, csökkentik az ízületi károsodást.
- kortikoszteroidok: lelassítják vagy megállítják az immunrendszer azon folyamatait, amelyek gyulladást váltanak ki. Elterjedt szer a prednizon vagy a kortizon. Szedhetőek szájon át vagy injekció formájában közvetlenül az érintett részbe is be lehet adni.
- antibiotikumok: bakteriális eredetű ízületi gyulladásnál válnak szükségessé.
Fizioterápiás módszerek
Artritisz esetén gyakran alkalmaznak fizioterápiás módszereket, ám ezeket csak szakember javasolhatja, a különböző betegségekben ugyanis egyes kezelések előnyben részesítendők, míg mások kevésbé ajánlottak. Népszerű terápia a gyógytorna és -masszázs, az ultrahang-, fény- vagy hőkezelés, valamint a hidro- vagy mágnesterápia. Sokan olyan alternatív megoldásokat is kipróbálnak, mint az akupunktúra .
Életmódbeli javaslatok
Életmódunkkal szintén sokat javíthatunk állapotunkon. Ha súlyfelesleggel küzdünk, fontos, hogy megszabaduljunk a pluszkilóktól, majd igyekezzünk élethosszig fenntartani a normális testsúlyt. Ugyancsak érdemes rendszeresen sportolni, ám tehermentesített formában. Válasszunk kímélő, az állapotunknak megfelelő mozgásformát, mint például az úszás, a biciklizés vagy a séta. Étrendünk legyen egészséges, kiegyensúlyozott, részesítsük előnyben az olyan gyulladáscsökkentő hatású ételeket, mint amilyenek az olajos halak és magvak, a teljes kiőrlésű gabonák és a zöld leveles zöldségek.
Aludjunk eleget, az alváshiány ugyanis fokozhatja az artritiszes fájdalmat és kimerültséget. Kíméljük az ízületeinket: egyedül ne cipeljünk vagy emeljünk nehéz tárgyakat, és ügyeljünk a súlyok elosztására. Ebben például a hátizsák használata nagy segítségünkre lehet. A gyulladt ízületeket fontos pihentetni, nyugalomba helyezni, emellett jótékony lehet a hideg vizes borogatás, nagyfokú gyulladás esetén pedig a jegelés.
