Így diagnosztizálják a derékfájdalmat

Megismerni a panaszokat

A fizikális vizsgálatok előtt az orvosnak a lehető legalaposabban meg kell ismernie a páciens panaszait, a tüneteket és az esetleges korábbi kezelések történetét. Éppen ezért a betegnek érdemes előzetesen átgondolnia az alábbi kérdésekre adandó válaszait:

• Az egyes napszakokban javul vagy romlik az állapot, milyen például felkeléskor vagy este? Más testtájakra is kiterjed a fájdalom? Vannak más tünetek is, mint gyengeség, zsibbadás? Hogyan jelentkezik a fájdalom: szúr, ég, tompán fáj? Van olyan testtartás, amely különös nehézséget, fájdalmat okoz?
• Mozog-e rendszeresen, vagy inaktív életmódot él? Ha mozog, mennyit és pontosan mit, ha nem, milyen jellegű a munkája, esetleg 8-10 órában ül-e az íróasztal mögött?
• Hány órát alszik naponta, milyen pozícióban? Milyen matracot, milyen párnát használ?
• Történt-e valamilyen aktuális vagy akár régi sérülés, amelyhez köthető lehet a derékfájdalom?

Fizikális vizsgálat

Miután az orvos már sok fontos információhoz hozzájutott a kikérdezés során, következhet a második lépés, a fizikális vizsgálat, melynek célja, hogy tovább szűkítse a derékfájás lehetséges okainak számát. Ilyenkor az orvos a következőket tesztelheti:

• Tapintás: a hát alsó szakaszának tapintásos vizsgálatával a szakember célja, hogy megtalálja az izomgörcsök, a feszesség vagy éppen a gyengeség, az ízületi rendellenességek helyét.
• Motorikus funkciók vizsgálata: előfordulhat, hogy szükség lehet az idegrendszer fizikális feltérképezésére, például a csípő, a térd, a boka, a nagylábujj különböző irányú mozgatására. Gyakran azt is meg kell figyelnie az orvosnak, hogyan reagál a test a könnyű érintésre, a kisebb szúrásra a törzs alsó részén, a medencetájon és a lábakon.
• A mozgástartomány feltérképezése: az orvos arra is kérheti a pácienst, hogy hajoljon le, forduljon el. Eközben azt vizsgálja, hogy melyik mozdulat okoz fájdalmat, illetve melyik, amelyet esetleg véghez sem tud vinni.
• Reflexteszt: a gyengülő lábi reflexek és a csökkenő izomerő is fontos jelzés az orvosnak.
• Lábemelésteszt: ha az orvos arra kéri a beteget, hogy feküdjön le, és egyik felemelt lábát tartsa olyan egyenesen, ahogyan csak tudja, elképzelhető, hogy ez derékfájdalmat okoz, ami pedig akár porckorongsérvre is utalhat.

Amennyiben a derékfájás nagyon súlyos, esetleg nem enyhül 2-3 hónapja vagy nem reagál a non-invazív kezelésekre, szükség lehet különböző képalkotó eljárásokra, hogy tisztázódjon a helyzet. A leggyakoribb vizsgálat a röntgen, mert ezzel a módszerrel kiszűrhető többek közt az arthritis, a törés és a tumor, illetve a CT, mert ez képet alkot a gerinc keresztmetszetéről, ami lehetővé teszi az orvosoknak, hogy több szögből is megvizsgálják a területet. Sor kerülhet MRI-vizsgálatra is, amely részletes képet készít a gerinc struktúrájáról és a szövetek deformitásait is megmutatja. Számos lehetőség van, amely segítségével pontos diagnózist lehet felállítani, amelyre pedig már hatékony, célzott kezelések épülhetnek. Tehát még krónikus derékfájdalom esetén sem szabad beletörődni az állapotba, hiszen egy korrekt diagnózis rengeteget javíthat a helyzeten.

Forrás: Budai Fájdalomközpont