Első lépés: anamnézisfelvétel
A fizikális vizsgálatok előtt az orvosnak a lehető legalaposabban meg kell ismernie a páciens panaszait, a tüneteket és az esetleges korábbi kezelések történetét. Ezt hívják anamnézisfelvételnek, amely tulajdonképpen kikérdezés, illetve a korábbi leletek áttekintése. A minél pontosabb diagnosztizálás miatt érdemes előzetesen átgondolni az alábbi kérdésekre adandó válaszokat.
- Sérülés: történt-e valamilyen aktuális vagy akár régi sérülés, amelyhez köthető lehet a derékfájdalom?
- Tünetek: az egyes napszakokban javul vagy romlik az állapot, milyen például felkeléskor vagy este? Más testtájakra is kiterjed a fájdalom? Vannak más tünetek is, mint gyengeség, zsibbadás? Hogyan jelentkezik a fájdalom, szúr, ég, tompán fáj? Van olyan testtartás, amely különös nehézséget, fájdalmat okoz?
- Aktivitási szint: mozog-e rendszeresen vagy inaktív életmódot él? Ha mozog, mennyit és pontosan mit, ha nem, milyen jellegű a munkája, esetleg 8-10 órában ül-e az íróasztal mögött?
- Alvás: hány órát alszik naponta, és milyen pozícióban? Milyen matracon, milyen párnán fekszik?
Második lépés: fizikális vizsgálat
A fizikális vizsgálat célja, hogy tovább szűkítse a derékfájás lehetséges okainak számát. Páll doktor szerint a jó orvos egyik legfontosabb diagnosztikai eszköze a keze, ezért is fontos az alapos kivizsgálás, amelynek részei lehetnek az alábbiak.
- Tapintás: a hát alsó szakaszának tapintásos vizsgálatával a szakember célja, hogy megtalálja az izomgörcsök, a feszesség, vagy éppen a gyengeség, az ízületi rendellenességek helyét.
- Motorikus funkciók vizsgálata: bizonyos esetekben szükség lehet az idegrendszer fizikális feltérképezésére, például a csípő, a térd, a boka, a nagylábujj különböző irányú mozgatására. Gyakran azt is meg kell figyelnie az orvosnak, hogyan reagál a test a könnyű érintésre, a kisebb szúrásra a törzs alsó részén, a medencetájon és a lábakon.
- Mozgástartomány felmérése: az orvos arra is kérheti a pácienst, hogy hajoljon le, forduljon el. Eközben azt vizsgálja, melyik mozdulat okoz fájdalmat, illetve melyik az, amelyet esetleg véghez sem tud vinni.
- Lábemelésteszt: ha az orvos arra kéri a beteget, hogy feküdjön le, és az egyik felemelt lábát tartsa olyan egyenesen, ahogyan csak tudja, elképzelhető, hogy ez derékfájdalmat okoz, ami pedig akár porckorongsérvre is utalhat.
- Reflexteszt: a gyengülő lábi reflexek és a csökkenő izomerő is fontos jelzés az orvosnak.
Harmadik lépés: képalkotó diagnosztika
Súlyos derékfájás esetén, amely nem enyhül 2-3 hónapja vagy nem reagál a non-invazív kezelésekre, szükség lehet különböző képalkotó eljárásokra is. A leggyakoribb vizsgálatok az alábbiak.
- Röntgen: ezzel a módszerrel kiszűrhető többek közt az arthritis, a törés és a tumor.
- Komputertomográfia: a CT képes képet alkotni a gerinc keresztmetszetéről, ami lehetővé teszi az orvosoknak, hogy több szögből is megvizsgálják a területet.
- Mágneses rezonancia vizsgálat: az MR röntgensugárzás nélkül készít részletes képet a gerinc struktúrájáról és a szövetek deformitásait is megmutatja.
Számos lehetőség van a kezünkben, amelynek segítségével pontos diagnózist tudunk felállítani, amelyre pedig már hatékony, célzott kezelések épülhetnek. - Ez azért is fontos, mert krónikus derékfájdalom esetén sokan beletörődnek az állapotukba, holott egy korrekt diagnózis alapján megtervezett terápia rengeteget javíthatna a helyzetükön - hangsúlyozza dr. Páll Zoltán.
Forrás: FájdalomKözpont
