Előrebocsátom: szeretem a zöldségeket és a gyümölcsöket is! Így tulajdonképpen valami könnyű feladatra készültem, amikor vállaltam, hogy egy hónapon keresztül minden nap megfelelek a WHO ajánlásának. Úgyhogy én magam is meglepődtem, amikor rájöttem, hogy a zöldségeknél komolyan oda kell figyelnem.
Kulcs: a szervezés
Nem elég reggel elindulni otthonról azzal az elhatározással, hogy ma egészségesen fogok táplálkozni. Ki kell találni előre, hogy mit és mennyit fogok enni. A paradicsomok, hónapos retkek, zöldpaprikák pedig nem kúsznak maguktól a tányéromra, ezért őket időben meg kell vásárolni, és magammal vinni. Mert én úgy szeretem, ha a délelőtti szendvics mellett ott vannak a friss, ropogós zöldségek. Hangsúlyozom: nem benne, mert a paradicsom eláztatja, a retek meg olyan bénán fér el a kifliben... Mellette. Fegyelmezetten várva a sorsukat. (A zöldhagyma is várhatná, meg a póré, boldog lennék nagyon, de irodában dolgozom, és tekintettel kell lennem a kollégáimra...) Na, ez a melós része a dolognak. Egyelőre a dobozkák jelentik a megoldást. Ezekben utaznak a zöldségeim. Egy fürtös paradicsom, vagy néhány koktél, egy-két retek és néhány szelet zöldpaprika: lazán megvan 200 gramm.
Barátom: a turmixgép
Főleg akkor, ha nincs időm vacsorát főzni. Mert sokszor nincs időm. Ilyenkor előveszem a fiamnak vásárolt, de már jó néhány napja a hűtő tetején árválkodó megbarnult banánt, egy fél almát, és ha még teszek hozzá valamit, kész is az isteni smoothie. A "még valami" nálam mostanság két dolog szokott lenni: bébispenót, mert imádom a kész ital szemtelenül zöld színét, valamint fanyar, mégis édes ízét. Vagy mirelit bogyós gyümölcs. Mert ezt bármikor előkaphatom a fagyasztóból, csak szórok néhány ribizli-, szeder-, áfonya- vagy málnaszemet a pohárba, nyomom a turmix gombját, és már szürcsölöm is a nyári ízeket. A mennyiséget tekintve túl is teljesítem a tervet, egy bögrényi smoothie-ban akár 250 gramm gyümölcs is lehet.
A hipergyors alapsaláta...
... ugyancsak időhiányos esetekre, mert ilyenből sok van az életemben. Ezt úgy készítem, hogy kígyóuborkát és paradicsomot összevágok, kicsit megsózom, öntök rá olivaolajat, cseppentek rá balzsamecetet, és kész. Na jó, még egy pár szem olivabogyó. Vagy magok: napraforgó, tök, fenyő. Vagy bazsalikomlevelek. Vagy füstölt sonkacsíkok. De legtöbbször csak rámorzsolok egy kis krémfehérsajtot, és akkor már tényleg kész. Nálam tavasztól őszig hetente többször is elkészül ez a saláta, és még mindig nem unom.
Nasi
....mert nassolok is! Minden nap. Méghozzá gyümölcsöt. Ez az én luxusom. Amíg még lehet venni lédús narancsot, főleg azt, de jöhetnek a hazai friss gyümölcsök is. Leheveredek a kanapéra, és egyenként cuppogva elmajszolom, miközben élvezem az illatok és ízek eklektikus keveredését. Egy tálban akár 400 gramm gyümölcs is lehet. Biztos vagyok benne, hogy nem este kellene ezeket ennem a magas a gyümölcscukor-tartalom miatt, és aligha lenne olyan dietetikus, aki ezt tácsolná, de egyszerűen képtelen vagyok ellenállni a kísértésnek.
