Az utazásorvostan (travel medicine) viszonylag új tudományterület, ennek kifejlődését az 1990 után tapasztalt hihetetlen méretű utazási kedv, a tömegturizmus még tömegesebbé válása hajtja előre. Az utazás ugyanis betegségkeltő tényező is lehet, így a megelőzés és a kezelés is e tudományterület feladata.
Az utazási biztosítások piacának sohasem látott bővülése is hozzájárult a magyartalanul "utazási medicina" megalkotásához, a biztosítóknak ugyanis létérdeke, hogy az utazások kockázatát és ez által kárkifizetésüket csökkentsék. Az utazók egészségüket veszélyeztető kockázatokról megfelelő tájékoztatást kellene, hogy kapjanak, ehhez persze megfelelő, orvos szakmai háttér is szükséges. Minderről Dr. Felkai Péter egyetemi docenssel, az utazásorvostanban jártas szakemberrel beszélgettünk.
Sítérkép nélkül el se induljunk
Egészségünk megőrzéséhez részben persze triviális, egyszerű dolgokra van szükség. Általában elővigyázatosságról és megfelelő óvintézkedésekről van szó. Legyen nálunk sebtapasz és fertőtlenítő, kirándulásnál vagy biciklizésnél. Egy síelő pedig vigyen magával sítérképet. Nem azért, hogy lesiklás közben tájékozódjon, hanem hogyha baj van, akkor tudja, hova kell hívni a mentőket.
Aki a védőoltásokban bízik, annak részben igaza van, de Felkai doktor felhívta a figyelmet arra, hogy körülbelül 270 fertőző betegség van a világban, és közülük 28 ellen van védőoltás. Ezért megfelelő elővigyázatosságra és óvintézkedésekre is szükség van, a veszélyek és kockázatok csökkentésére az olyan országokban, ahol a fertőzések, járványok folyamatosan jelen vannak.
A hajósok régóta ismerik a tengeri betegséget - sőt: az utasok annál inkább. Ez is az utazásorvostan tárgykörébe tartozó jelenség volt egykor, mint a skorbut, amikor a felfedezők az óceánokra kimerészkedtek, de nem vittek magukkal elegendő C-vitaminban dús táplálékot - egyszerűen azért, mert nem tudtak a betegség kiváltó okáról. A hegyi betegségről is legalább 2000 éve tudunk - ez utóbbiról a többszörös doktorátussal rendelkező Felkai PhD- disszertációjában is lehet olvasni.
Mit ad az utazási biztosítás?
Az új tudományágnak nincs kialakult "gazdatudománya". Egyes angolszász országokban az utazásorvostant a trópusi medicina közé sorolják, de Ausztráliában például a katonaorvostan része. Európában e terület művelői eredetileg inkább infektológusok, tehát fertőzés- és járványtannal foglalkozó szakemberek voltak, de Magyarországon másképp alakult a helyzet: az utazásorvostan a megelőző tanácsadásra, a krónikus betegségekkel utazókra fókuszál. Így legfőképp a biztosításban, az alapellátásban dolgozó orvosok által hasznosítható tudomány.
Az utazók részéről amúgy valóban megvan az igény az egészségügyi biztonságra. Erre a megfelelő utasbiztosítások kínálnak azonnali segítséget és anyagi kompenzációt baj esetén - bárhol a világon.
Érthető ez, ha arra gondolunk, hogy az egészségügyi Európai Egészségbiztosítási Kártyát (angolul EHIC) Európában csak a helyi társadalombiztosítással szerződésben lévő egészségügyi szolgáltatók fogadják el, így ez csak limitált mértékben - és csak kontinensünkön - fedezi az utazás közben előforduló egészségügyi ellátások költségét. Ezzel szemben az üzleti biztosítók által kínált utazási biztosítás szinte teljes mértékű segítséget nyújt - hangsúlyozza Felkai doktor. Mindezt nemcsak az orvosoknak jó tudni, még fontosabb, hogy a betegek is tisztában legyenek azzal, hogy az utazás előtt kiváltott EU-egészségügyi kártyájuk mire jó, és mire nem!
Nem mindegy, mikor adják be az inzulint
Az utazási orvostan egyik legfontosabb feladata ezért is a prevenciós tevékenység: az utazás során előálló betegségeket/baleseteket kell megelőznie. Ennek számos módja van. Fel kell például hívni a szükséges védőoltásokra - ha léteznek ilyenek - a figyelmet, illetve megfelelő óvintézkedéseket kell javasolnia általános védekezésként az utazóknak.
Különösen a krónikus betegeknek - köztük a cukorbetegeknek , a szív- és érrendszeri problémákkal küzdőknek - életmódbeli és prevenciós tanácsokat kell adni. Így például az inzulin megfelelő hőfokon tartása, pontos időbeli alkalmazása fontos elővigyázatossági intézkedés a diabéteszeseknek, főleg ha az úti cél több órányival eltér a hazaitól. Ezért Felkai doktor felhívja a figyelmet az úti célon lévő időeltolódásra is: az inzulin beadásának szigorú rendje van, eltérő időzónába kerülve összezavarodhatnak a krónikus betegek.
Az időeltolódás egészséges embereket is érint, ráadásul nemcsak a "jet-lag", az álmatlanság, alvási zavarok miatt. Az időeltolódás fogamzásgátló tabletták bevételét is befolyásolhatja, nem mindegy, hogy mikor veszi be valaki, és meddig tart a hatása a tablettának.
A magyarok nagy része Európán belül utazik, ezért általában nem tartja szükségesnek, hogy védőoltást adasson be magának. Éppen ezért nem is keresi fel orvosát utazása előtt (csak az utazók 5 százaléka teszi ezt meg egy statisztika szerint, azaz minden huszadik magyar fordul orvosához). Ebből azonban következik, hogy csak a patikába megy le az "átlag magyar", és ott próbálja beszerezni az utazáshoz szükséges egészségügyi felszereléseket, gyógyszereket.
Felkai tanárként ennek tudatában indította be a gyógyszerészek utazás előtti tanácsadási képzését, mint kiderült, óriási igény van erre a patikusok körében .
Sült betegek hazaszállítása
Az, hogy a magyarok utazás előtt nem keresik fel az orvosukat, Felkai doktor szerint azért aggasztó, mert a magyarok relatíve több betegségben szenvednek az európai átlaghoz képest. Ráadásul, ha valaki el is megy - mondjuk - egy oltóközpontba, és megkapja a fertőzések elleni védőoltását, attól még nem mindig kap felvilágosítást arról, hogy például cukor- vagy szívbetegként mit tegyen egy egzotikus országban, ahol erősen süt a nap, óriási a páratartalom és a hőség.
Az utazás orvostan művelése egyfajta szervezési tevékenység is Felkai doktor szerint, amit ő maga is bizonyít: egy olyan speciális mentőszolgálatot (SOS Hungary) irányít, amely biztosítók megbízásából szállítja haza a sérült vagy megbetegedett utazókat.
Bizonyos esetekben előzetes szűrésre van szükség az utazás előtt - vannak olyan fizikai terhelések az szabadidős sportok művelői körében, amelyeket nem minden ember tud elviselni. Az általános felkészítés is fontossá válhat egy egzotikus vagy extrém körülmények közé induló utazó számára.
A pszichiátriai kórelőzmény felmérése
"Különösen fontos megelőzési terület lehet a nem kellően figyelembe vett, viszont nagyon fontossá váló pszichiátriai kórelőzmény felmérése" - dr. Felkai Péter már nem egyszer volt kénytelen hazaszállítani az utazási pszichózis állapotába került betegeket. Magyarul: például a repülőtéri hosszú várakozás után a biztonsági átvilágításnál valamilyen problémába ütköző és ott idegrohamot kapó pácienseket vagy az elvesztett csomag miatt őrjöngő betegeket először nem kórházba, hanem a rendőrségre szállítják - holott ezek stressz-tünetek.
Ilyenkor Felkai doktor szerint ráadásul a hazautaztatás (ez általában mentővel történik, hiszen közforgalmú járműven pszichiátriai beteg nem utazhat!) költségeit a betegnek kell megfizetnie. A pszichiátriai eredetű káresemények ugyanis a biztosításoknál általában kizáró oknak számítanak, tehát ha mondjuk rendőri őrizetből vagy pszichiátriai kezelőintézményből kell hazahozni valakit Magyarországra, ennek költségeit a biztosítás sokszor nem fedezi. Előfordult ez már a bécsi repülőtéren is valakivel, de súlyosabb az eset anyagilag, ha Thaiföldről kell valakit hazahozni: ez általában több fős, "kísérő egészségügyi szakszemélyzetet" igényel.
