Testünk gyöngycseppjei

Pusztán kellemetlenségnek tartjuk, pedig számos élettani feladatot lát el az izzadás.

Mitől izzadunk?

Még felsorolni is hosszú volna, hogy mi minden okozhat izzadást. A legismertebb okok a kánikula, a nehéz testi munka, bizonyos gyógyszerek (lázcsillapító, hányás elleni szerek, inzulin), a lázzal járó betegségek és némely fertőzés (tébécé, malária, brucellózis, stb.), a cukorbaj, a pajzsmirigytúltengés, a terhesség, az elhízás, a köszvény, a sokkos állapot, a szívelégtelenség, a reumás izületi gyulladás, a Parkinson-kór, a gerincvelő sérülése, a változás kora, az alkoholizmus, és a különféle heves érzelmi hatások (izgalom, félelem, stb.). Ilyen reakciók esetén agykérgi hatásra izzad meg a tenyerünk, a talpunk és a hónaljunk. Ezenkívül a gerincvelőben és némely - akaratunktól függetlenül működő - vegetatív idegdúcban (ganglionban) szintén föllelhetők olyan idegsejtek, amelyeknek az aktiválódása verejtékezésre vezet.

Verejtékmirigyek

Testünknek kétféle verejtékmirigye van. Az úgynevezett apokrin - állatok bűzmirigyeivel rokon - mirigyek, mely elsősorban a hónaljban, a nemi szervek és a végbélnyílás tájékán fordulnak elő, s csekély mennyiségű, emberenként többé-kevésbé eltérő szagú, lényegében ismeretlen szerepű váladékot termelnek. A külső hallójárat kivételével mindenütt, még a hajas fejbőrön is megtalálható ekkrin mirigyeknek ellenben víztisztaságú, szagtalan és bőséges a váladékuk (ha az ember gyomrába vöröshagyma, fokhagyma vagy bizonyos gyógyszerek jutnak, az ekkrin mirigyek váladéka is jellemző szagúvá válik). Az apokrin mirigyekkel ellentétben az ekkrin mirigyek igenis nagy feladattal bírnak. Az általuk termelt verejtéknek a test hőmérsékletcsökkentésében van nagy szerepe.

Hőelvonással jár

Egy négyzetcentométer bőrön száz verejtékmirigy található! Szobahőmérsékleten főleg a kilélegzett levegővel, a széklettel, és a vizelettel veszítünk hőt, s csupán a fölösleges hő 20-25 százalékát adjuk le a verejték elpárologtatásával. Ellenben a külső hőmérséklet 35 C fok fölé emelkedésekor gyakorlatilag csak a verejtékezésre számíthatunk, és ez nagyon hatásos hőcsökkentő folyamat, hiszen egy gramm víz elpárologtatása 2108 J hőt von el a bőrünkről. Mivel naponta akár több liternyi folyadékot is kiizzadhatunk, néhány kivételtől (hőgutát kapó személytől) eltekintve, nem nő a testhőmérsékletünk 37 C fok fölé. (A testet hűtő verejtékezést a köztiagybeli hipotalamusz szabályozza, de egyéb idegközpontok is hatnak bizonyos verejtékmirigyek működésére.)

Vizet fakasztó érzelmek

Ki-ki bizonyára maga is tapasztalta már, hogy életünkben gyakran előfordulnak "izzasztó" érzelmi pillanatok. Például a szerepléssel járó lámpaláznak és a vizsgadrukknak ugyanúgy velejárója az izzadás, mint a nemi izgalomnak, elsősorban a férfiak magömlését követő perceknek. A különböző emberek persze nem egyformán izzadnak. A verejtékezés az esetek többségében nem haladja meg az átlagos mértéket, olykor azonban kórosan sok folyadék termelődik, s az ember valóssággal úszik az izzadságban. Az érzelmi ok miatt támadó verejték elsősorban a tenyeret, a talpat, és a hónaljat nedvesíti meg, de az sem ritka, hogy a homlok, a felsőajak, vagy az orr csúcsa kezd gyöngyözni. Ebben szintén nagy egyedi különbségek vannak, s egyes vélekedések szerint örökletes tényezőknek is szerepük lehet benne. Miként abban is, hogy valaki szokványos mértékben, avagy kórosan izzad. A verejtékezés hiányában (anhidrózisban) szenvedőket leszámítva mindenféle nép fiainak és lányainak megizzad a tenyere, a talpa és a hónalja, ha nem is egyforma életkortól kezdve. A tenyér és a talp már a csecsemőkorban meg-megizzadhat, a hónalj fokozott verejtékezése azonban rendszerint csak a 15. és a 18. év között jelentkezik.

Apró kellemetlenségek

A tenyér izzadása miatt romlik a fogás biztonsága és ereje (kicsúszik a kézből a szerszám), szinte lehetetlenné válik a papírral végzendő munka, az izzadó talptól pedig átázik a zokni, s olykor valósággal lucskossá válik a lábbeli belseje. De a hónalj izzadása is kellemetlenséggel jár, mert az ekkrin mirigyek váladéka összekeveredik az apokrin verejtékmirigyek szaganyagával, és gyengébb-erősebb hónaljszaga lesz az embernek. Arról nem is beszélve, hogy a néha egész tetemes mennyiségű verejték átáztatja az inget, sőt a felsőruhát is (az erősen izzadó ember hónaljában 5 perc alatt 150-200 mg-nyi verejték is kiválasztódhat).

Dezodorok és gyógyszerek

A tapasztalatok szerint a férfiak erősebben izzadnak, mint a nők, a gyengébb nembeliek mégis nehezebben tűrik testük megizzadását. Nem véletlen, hogy ők a szagtalanító, dezodoráló hatású készítmények legnagyobb fogyasztói. A dezodorok azonban csupán tüneti kezelésre, a szaganyag megkötésére illetőleg az orrfacsaró szagot létrehozó baktériumok visszaszorítására alkalmasak, az izzadás meggátlására többnyire nem. Miként a nyugtatók szedése sem vezet általában eredményre, még nagy adagban sem.

Mit tehetünk a fokozott izzadás ellen? Mi magunk voltaképp - a szokásos testi higiénia biztosításán kívül - semmit. Bízzuk az orvosra annak földerítését, hogy mi okozza a kellemetlen verejtékezést, s miképp kell azt, illetve a hátterében meghúzódó bajt kezelni. Az alapbetegség gyógyítása nélkül ugyanis legföljebb részleges és mulandó eredményre számíthatunk. Számos gyógyszer alkalmas az izzadás megszüntetésére vagy csökkentésére, de csaknem valamennyinek nemkívánatos mellékhatása is van.

Műtéti beavatkozás

Az izzadsággal méreganyagok távoznak, ezáltal tehermentesítve a vesét. Az izzadság 99,7%-ban víz, a maradék 0,3% pedig konyhasó (NaCl), kálium-klorid, karbamid, tejsav, immunglobulinok, fehérjék, méreganyagok, stb. Az izzadság véd a baktériumok és gombák ellen, az izzadságban olyan proteint fedeztek föl, amely természetes antibiotikumként hat. Napjainkban egyre nagyobb teret hódít a sebészi megoldás: az egyetlen tartós tünetmentességet biztosító kezelési eljárásként tartják számon az izzadás megszűntetésére, a tenyerek illetve a hónaljak zsigereinek (verejtékmirigyek, erek stb.) beidegzését adó mellkasi zsigeri idegdúcoknak (sympathicus dúclánc) az eltávolítását, vagy elroncsolását. Régebben ezt a nagyon jó eredmények ellenére ritkán végezték, mivel nagy műtétet, mellkasi feltárást igényelt. Manapság a műtét elvégezhető ugyanolyan módszerrel, ahogy az epeműtét. Ez azt jelenti, hogy az operálandó oldalon a beteg hónaljában ejtett 2-3 db, kb. 7 mm-es nyíláson keresztül hatolnak be a mellkasba és végzik el a műtétet. Sikeres esetben (95 százalék feletti arányban) a műtét után azonnal szárazzá válik a tenyér (és a hónalj), gyakran javul még a láb izzadása is. Szövődménymentes esetben (az esetek döntő többségében) a beteg a műtét másnapján hazamehet. Mellékhatásként sokszor jelentkezik a többi testtájék fokozottabb verejtékezése, aminek a mechanizmusát nem pontosan ismerjük. Szerencsére azonban ez rendszerint enyhe, idővel javulhat is és sokkal kevésbé kellemetlen, mint az eredeti tünetek. A műtét elvégzésére már Magyarországon is van mód.

)
Tiszta levegő (X)

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +25, +33 °C
Minimum: +15, +22 °C

A hosszabb-rövidebb napos időszakok mellett erőteljes lesz a gomolyfelhő-képződés, ezekből többfelé zápor, zivatar is előfordulhat, néhol felhőszakadás is lehet. Erős, időnként viharos lökések kísérik az északnyugati szelet, 25, 30 fok közötti maximumhőmérsékleteket mérhetünk, de északkeleten ennél melegebb is lehet. Szombaton változékony idő lesz, kettősfront jellegű hatás érvényesül. Gyakori lehet a fejfájás és a migrén, keringési problémák jelentkezhetnek. A fülledt időben többen légszomjat, rosszullétet tapasztalhatnak. Zivatarok idején romolhat az asztmások állapota. A légszennyezettség alacsony, alig változik. A légnyomás gyengén emelkedik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Fülledtség (magas páratartalom 25 fok feletti hőmérséklettel)