Mi is az a korpa?
A fejbőr, akárcsak a testünket fedő bőr bármely más része, állandóan kopik, azaz a felszínéről eltávoznak az elszarusodott, elhalt sejtek. Az igazán száraz bőrről néha csaknem fehér hóesésként távozik az elhalt réteg, de míg ott a testápoló valóban "ápol és eltakar", addig a fejbőrt nem tudjuk így kenegetni, és a korpa formájában távozó hámmal másképp kell fölvenni a harcot.
A bőrszárazságon kívül a korpásodásnak rendszerint más okai is van, mégpedig a fejbőrön élő mikroorganizmusok, gombák. Nem is gondolnánk, de a bőrgyógyászok tudják, hogy mindnyájunk kobakján laknak albérlők, és ez természetes. Problémát csak akkor okoznak, ha valamiért nagyon elszaporodnak, és a fejbőr epidermisz-sejtjeit fokozott osztódásra, elszarusodásra késztetik, ami azután korpa formájában távozik. A különböző korpásodás elleni készítményekkel gátolhatjuk a gombák szaporodását, de véglegesen kiirtani őket nem lehet, és nem is kell, hiszen a bélflórához hasonlóan egyszerűen együtt élnek velünk.
A korpásodás mértéke
Az enyhe, főleg a választékoknál látható korpásodástól a komolyabb tüneteket produkáló fejbőr seborrheás ekcémájáig vagy dermatitiszéig lényegében ugyanannak a problémának a különböző fokozatairól van szó. Seborrheás dermatitiszről, azaz bőrgyulladásról akkor beszélünk, amikor a bőr nemcsak korpázik, de ki is pirosodik és erősen viszket. A panasz a felnőttek 1-3 százalékát érinti, a fiatalembereknél némileg gyakoribb, akár 5 százalék is lehet. Ez a bőrbetegség, bár elsősorban a hajas fejbőrre jellemző, megjelenhet az arcon vagy a test más részein is. Súlyosabb esetben a bőr gyulladt, fokozottan zsíros-faggyús felszínű lesz, esetleg nedvezik.
A kóros elváltozásokért rendszerint az amúgy ártalmatlan élesztőgomba, a Malassezia furfur nevű (korábban a Pityrosporum ovale névre hallgatott) mikroorganizmus felelős, amely csak bizonyos hajlamosító tényezők jelenlétében, illetve együttes jelenlétében válik kórokozóvá.
A korpásodási hajlamot befolyásoló tényezők
Korábban leginkább a fokozott faggyútermelést okolták, hiszen a kórosan korpázó, gyulladt helyek faggyúmirigyekben gazdag, erősen verejtékező területeken, ill. ilyen fejbőrű embereken alakulnak ki. A legújabb eredmények alapján ma már fontosabbnak tartják a termelődő faggyú összetételét. Bizonyos lipidek, így pl. a koleszterin jelenléte megváltoztatják a fejbőr pH-értékét. A bőrt védő savas burok sérülésével a keletkező lúgos kémhatású környezet kedvez a Malassezia purpur szaporodásának, aminek a hatására a bőr epidermisz-sejtjei fokozott mértékben kezdenek osztódni, majd éppoly ütemben, ahogyan képződtek, el is szarusodnak, és korpa formájában le is válnak a bőrfelszínről.
A kóros korpásodás kialakulásában különböző hormonok (pl. az androgének) szervezetbeni koncentrációja, éghajlati tényezők, a hőmérséklet és páratartalom is szerepet játszanak. A táplálkozás szerepe, az ideg- és immunrendszer működését befolyásoló lelki tényezők, a stressz sem hagyhatók figyelmen kívül. Valószínűsíthető, hogy az emberek 50 %-a genetikailag is hajlamosabb a korpásodásra.
A korpa kezelése
A komplex kezelés célja a viszketés csillapítása, az ekcéma visszaszorítása, a képződött korpa eltávolítása és a további korpaképződés megakadályozása. Ennek megfelelően a hatóanyagok is különböző célokat szolgálnak.
A tüneti kezelés lehet keratostatikus, azaz szarusodást gátló (a szelén-szulfid és a cink-pirition hatóanyagok az epidermisz-sejtek szaporodását és elszarusodását gátolják), ill. keratolítikus, azaz az elszarusodott réteget feloldó vagy faggyútermelés-gátló. A faggyúmirigyek működését szalicilsavval, kénnel, kátránnyal lehet gátolni. Ehhez társulnak a fertőtlenítő hatású hatóanyagok, amelyek a mikroorganizmusokat pusztítják, szaporodásukat gátolják. Az alkalmazott szerek rendszerint ezen hatású anyagok sampon vagy alkoholos tonik formában készült kombinációi. Sokszor gyulladásgátlók is segítik a tünetek kezelését.
Az oki kezelés annak köszönhető, hogy gombaellenes készítményekkel, az ún. antimikotikumokkal, célirányosan lehet gátolni a Malassezia furfur szaporodását. Ezeket a szereket kezdetben heti kétszer-háromszor, később hetente egyszer kell alkalmazni. A szerek alkalmazásának kezdetén sokan azt tapasztalják, hogy még erősebben korpásodnak, de ez a jelenség csak átmeneti, ezért nem szabad elkeseredni vagy abbahagyni a kezelést. Csupán arról van szó, hogy ekkor az említett keratolítikus hatás eredményeképpen fokozott mértékben távozik az elhalt bőr. Miután azonban a fejbőr megtisztult, látható javulás áll be. Bizonyos idő elteltével azonban a gombák hozzászoknak az ellenük bevetett szerhez, és újult erővel kezdenek szaporodni. Ekkor váltani kell, és más hatóanyaggal próbálkozni.
A bőrgyógyászoknak ma már olyan mikro-kamerák állnak rendelkezésére, melynek segítségével pontosan fel lehet mérni a fejbőr állapotát, nagyon jól figyelemmel lehet kísérni a korpás terület javulását, esetleges rosszabbodását, hogy mindig a megfelelő szerrel tudja felvértezni pácienseit a szakorvos.
Az oki kezelést mindig célszerű a tünetivel együtt alkalmazni, mivel az antimikotikus szereknek rendszerint faggyútermelés-fokozó mellékhatása is van, de az is lehet, hogy egyesek nem reagálnak jól a gombaellenes szerekre, és különösen az irritált bőr érzékeny az alkalmazni kívánt szerre.
Ha sikerült megszabadulni a korpától, 1-3 hónapos szünet következhet. A kezelési szünetekben sem mindegy, hogy milyen sampont használunk. Érdemes kozmetológus szakemberrel egyeztetni. Sajnos, még ilyen sikeres esetben is számolni kell vele, hogy előbb-utóbb megint lesz dolgunk a korpával. Ekkor újabb kezelésre vagy másik szerre van szükség.
