Ütések, horzsolások, dörzsölés
A bőrünk védelmet nyújt a test egyéb szövetei számára nyomás, ütések és horzsolás esetén, épp ezért a bőr számára az egyik leggyakoribb sérülést a mechanikai trauma jelenti. A bőr mechanikai sérülése az is, ha kidörzsölődik például egy ruhadarabtól (például melltartópánttól), esetleg cipőtől, szandáltól.
Ugyanígy károsíthatjuk a bőrt vakarózással, a test állandó kapargatásával. A bőrünk a szaruréteg megvastagodásával (callus képződéssel) reagál a tartós mechanikai hatásokra, így jön létre a bőrkeményedés, tyúkszem, illetve a sarkak berepedezése.
Kórokozók inváziója
Bőrünk védelmet nyújt a mikroorganizmusok inváziójával szemben. Szervezetünkre, bőrünkre ugyanis veszélyt jelenthetnek különböző baktériumok, kórokozók is. Ezek behatolása ellen a bőr egyrészt magával a szaruréteg meglétével védekezik, mivel ez egy vastag, jól záró réteget képez. Másrészt a bőr rendelkezik egy speciális védő savköpennyel, amely jelentősen megnehezíti a kórokozók megtapadását, illetve szaporodását.
Hőség
Veszélyt jelent a bőrünkre a hőség, az alacsony páratartalom és az állandó szél, amelyek kiszáradással, dehidratációval fenyegetnek. Bőrünk hidrolipidek, epidermalis lipidek és természetes hidratáló faktorok segítségével próbálja meg fenntartani a számára kedvező folyadékegyensúlyt, pedig közben a szervezet hűtése érdekében verejtékeznie kell. A bőr rugalmasságához sok vízre van szükség: a fiatal bőrben a felső szaruréteg víztartalma teszi ki a teljes test víztartalmának körülbelül 10-20 százalékát.
A bőr különleges módon próbálja megakadályozni a kiszáradást: nedvességét a mélyebb rétegekből származó vízből (transzepidermális vízből) és a normál verejték-kiválasztásból nyeri. A bőr természetes hidratáló faktorai nélkül a víz elpárologna, ez pedig a bőrt szárazzá és repedezetté tenné. Nehezíti a hidratáltság fenntartását, ha például szélsőségesen alacsony a páratartalom. Ilyenkor a test több fedetlen területe, például az arc és a kezek hajlamosabbak vízvesztésre.
Hideg
Ugyanígy problémát okoz a bőrnek a nagy hideg is. Ilyenkor a testhőmérséklet megőrzése, a hőveszteség csökkentése érdekében a bőrben lévő hajszálerek összehúzódnak, a faggyúmirigyek zsírosítják a bőrt - a hideg szél azonban szárítja, roncsolja azt.
UV-sugárzás
A D-vitamin képzése szempontjából szükségünk van rá, ám évek óta egyre inkább hangoztatott álláspont, hogy árnyékban is elegendő fény ér minket, a megfelelő D-vitamin képződéshez.
A tartós, közvetlen UV-sugárzás - tehát a napfény - leégést, gyulladást okoz. A bőrt érő sugárzás (főleg a gyermekkori leégések) nem múlnak el nyomtalanul, a károsodások összeadódnak, így későbbi életkorban a bőrrák kockázata jelentősen megnő. Az UV-A ráncosító hatása abból áll, hogy tönkreteszi a kollagénrostokat, míg az UV-B sugarak hatására melegszik túl a bőr, és kipirul, az UV-C sugarak pedig genetikai elváltozásokat okozhatnak. Napsütés hatására a bőr fokozott melaninszintézissel (pigmentációval), illetve a vastagodással próbál védekezni.
A víz is szárít!
Főleg a klóros (uszodai, termálfürdőben vagy strandokon lévő), de még a tengervíz is csökkenti a bőr felszíni rétegeinek víztartalmát. Ennek hatására a bőr megvastagodhat, cserzetté, repedezetté válhat.
Dohányzás
A dohányzás (passzív dohányzás esetén a dohányfüst) is árt a bőrnek azzal, hogy ezek hatására megnyúlnak a kötőszövet rostjai, összeszűkülnek a vérerek. Ennek következtében lelassul a bőr vérkeringése, a szövetek kevesebb tápanyaghoz jutnak, a bőr ráncosodik, szürke és fakó lesz.
A felsoroltakon kívül árthatunk a bőrünknek rossz táplálkozással (egyes anyagok túlzott vagy hiányos bevitelével), nagyon gyakori vagy túl ritka tisztítással, túlzott alkoholfogyasztással, a testmozgás hiányával, a szennyezett városi levegővel, stresszel, kevés alvással, nem megfelelően választott krémek használatával.
Óvjuk bőrünket, mert hiába újul meg napról napra, a bőr nem felejt, és az élet során szerzett károsodások egyre szembetűnőbb bőrhibák, bőrbetegségek megjelenéséhez vezetnek!
