Lyukacsos csontok

Népbetegség a csontritkulás (oszteoporózis) hazánkban és a világon egyaránt. A változás (menopauza) korában szinte minden harmadik nő, valamint az időskorúak nagy százaléka szenved ebben a betegségben.

A magyar lakosság 7-10 százaléka, mintegy 700 ezer ember érintett. Nőknél négyszer gyakrabban fordul elő, mint férfiaknál.

A csont és a csontritkulás

Csontrendszerünk nem csupán szilárd és változatlan vázszerkezet, hanem élő szövet. Életünk során a régi csont folyamatosan bomlik, és helyette új csont képződik. A csontszövet alapanyagát egy szerves és egy ásványi anyag képezi, ami biztosítja a csontok szilárdságát, stabilitását.

A gyermek-, a serdülő-, s a fiatal felnőttkorban több új csontszövet képződik, mint amennyi lebomlik. 30 éves kor után azonban a csontlebontás nagyobb mértékű, mint az új csontképződés, igy a csontok tömege folyamatosan csökken.

Hogyan értelmezhető a csontritkulás?

Olyan mésztartalom-csökkenéssel járó csontbetegség, melyben a csont szerves- és ásványianyag-tartalma egyforma mértékben csökken. A szó maga porózus, lyukacsos, üreges csontot jelent, ahol a csont a betegség folyamán elvékonyodik, megritkul, üregessé válik. Amennyiben a csonttömegcsökkenés és a csontszerkezet felbomlása bizonyos mértéket elér, a csontok már kisebb fokú terhelésre könnyen eltörnek. Ezt az állapotot nevezzük csontritkulásnak.

Minél kevesebb az ún. csúcscsonttömeg - ami az élet során elért legnagyobb csonttömeget jelenti -, annál hamarabb következik be a csonttörés veszélyével járó csontritkulás.

A 40. életév elteltével arányosan csökken a csonttömeg és gyengül a csontszerkezet. A 65. életév felett a nők és férfiak csonttömegvesztése csaknem azonos mértékű.

A nőknél a változó korban és utána a csontvesztés folyamata felgyorsul. Ennek oka a női nemi hormonok (ösztrogén) szintjének csökkenése.

A csontritkulás formái

Posztmenopauzális csontritkulás, melynek két formája ismert:

  • A súlyos, gyors lefolyású forma, ami a változó kor körüli nők 15-20 százalékát érinti.
  • A lassan, lappangva kialakuló forma, ami az előzőnél sokkal gyakoribb.

A csontritkulás e formáinak pontos kóreredete még tisztázatlan, de alapvetően az ösztrogénhiány okozza.

A posztmenopauzális csontritkulás veszélyeztető tényezői

  • Családi hajlam
  • Alacsony termet
  • Gracilis alkat
  • Alacsony szülésszám
  • Gyermekkori alultápláltság
  • Kálciumszegény táplálkozás
  • Korai menopauza
  • Felnőttkorban a méh eltávolítása
  • Ülő életmód
  • Kevés mozgás, a fizikai aktivitás hiánya
  • Alkohol
  • Dohányzás
  • Koffein
  • Gyógyszerek (szteroidok)
  • Fokozott pajzsmirigyműködés

Időskori csontritkulás

Időskorban, megelőző tünetek nélkül, rendszerint combnyaktörés, csuklótörés vagy csigolyatörés formájában jelentkezik.

Másodlagosan kialakuló csontritkulás

A másodlagosan kialakuló csontritkulás ritkábban fordul elő, és mindig valamilyen alapbetegségnek a következményeként jön létre.

  • Cukorbetegség
  • Fokozott pajzsmirigyműködés
  • Gyulladásos ízületi betegségek
  • Hematológiai kórképek
  • Idült alkoholizmus
  • Gyógyszerártalmak
  • A bél felszívódási zavarai

A posztmenopauzális csontritkulás jellemző tünetei

  • Hát- és derékfájdalom, melynek hátterében a csigolyák összenyomódása, esetleg törése áll
  • Típusos törések a csigolyákon, idősebb korban a csuklón és a csípőtájon, mivel a csontvesztés ezeken a csontokon a leggyorsabb.
  • A test alaki változásai: a hát fokozott görbülése, a mellkas besüllyedése, a testmagasság csökkenése.

A posztmenopauzális csontritkulás megelőzése

A nemzetközi oszteoporózis program elsődleges feladata az egészséges populáció időben történő szűrése a csonttömeg mérésével. Az időben történő szűréssel, korai diagnosztizálással, az időben megkezdett kezeléssel megelőzhető a betegség kialakulása, illetve a folyamat késleltethető.

A megelőzés másik igen fontos része a veszélyeztető tényezők korai felismerése, azok kiiktatása, illetve gyógyítása.

A megelőzésnek három formájáról kell még beszélni:

Az elsődleges megelőzés

Az elsődleges megelőzés középpontjában a gyermekek, serdülők, fiatal felnőttek állnak, akiknél megfelelő testmozgással, fizikai aktivitással el kell érni azt a csúcscsonttömeget, amiből 30 éves koruk után a betegség kialakulása nélkül veszíthetnek.

Tudományosan igazolt tény, hogy a csontokra ható állandó, váltakozó terhelés oly módon alakítja a csontszerkezetet, hogy a nagyobb terhelésnek kitett területeken a mechanikai erők révén a csontképzés fokozódik (piezoelektromos hatás).

Bizonyították a fizikai aktivitás csonttömegre, a csont ásványianyag-tartalmának növekedésére, a megfelelő mennyiségű induló csonttömeg kiépítésére kifejtett pozitív hatását. A mozgás mellett komoly szerepe van a megelőzésben a helyes táplálkozásnak, a kalcium- és fehérjedús étrendnek, a megfelelő D-vitamin-ellátottságnak.

A másodlagos megelőzés

A másodlagos megelőzés során igen fontos a veszélyeztető tényezők korai felismerése s az időben megkezdett kezelés, amikor is a betegnek még igen kedvező kilátásai vannak a gyógyulásra. A változó korban lévők csonttömegpusztulásának csökkentésére hormonpótlást, kalciumbevitelt, kalcitoninkezelést alkalmaznak, amit fizioterápiával egészítenek ki.

A harmadlagos megelőzés

Itt már komoly szerepet kap a betegség folyamatának lassítása, a megfelelő kezelési módok alkalmazása, az életmód megváltoztatása.

A csontritkulás kezelése

A kezelés középpontjában a betegek megfelelő felvilágosítása, tájékoztatása áll. Ismerniük kell a betegség folyamatát, a megelőzés lehetőségeit, a gyógyítás módjait. A sikeres gyógyulás kizárólag a betegek bevonásával, aktív együttműködésükkel érhető el.

Fizioterápiás lehetőségek

A megfelelő időben és módon alkalmazott fizioterápia jelentősen javíthatja a beteg állapotát, a megfelelő életminőség megtartását. Az igen sokféle fizioterápiás lehetőség közül fontos szerepe van a mozgásterápiának, mivel az aktív izomműködéssel, a gerincre ható célirányos terheléssel a csonttömegvesztést mérsékelhetjük. Az idősebb korban végzett rendszeres mozgás jelentősen csökkentheti a combnyaktörés gyakoriságát. A közepes erősségű, de a gerincet terhelő fizikai aktivitás időseknél is biztonságos, mivel csökkenti az esések számát, valamint igen jól hat légzésre és a keringésre. A változó korban lévőknél az enyhe vagy közepes erősségű aktivitás alig befolyásolja a csontsűrűséget, de a keményebb, erősebb program a csigolyák ásványianyag-tartalmának növekedéséhez vezethet.

A megfelelő időben és módon alkalmazott fizioterápia jelentősen segíti a beteg mozgásszervi problémáinak javítását, s biztosíthatja a megfelelő életminőség megtartását.

A cikk következő részében a mozgásterápiáról, a fájdalomcsillapítás lehetőségeiről és az önsegítésről olvashatnak. IX.évf./12.szám

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +20, +26 °C
Minimum: +0, +7 °C

Hazánkban csütörtökön délelőtt szinte felhő sem lesz az égen, csapadékra nem kell készülni. Délután a napsütés mellett csak kevés gomolyfelhő jelenik meg, de ezekből csapadék nem lesz. A szél napközben élénk déli lesz. Hajnalban 0, 7 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 20, 26 fok között alakul. Késő este 12, 17 fok lesz. Csütörtökön nem érketik front. Hideg lesz a reggel, fennáll a megfázás veszélye, és a kopásos eredetű ízületi bántalmak is felerősödhetnek. A délelőtti gyors melegedés alatt vérnyomás-ingadozás jelentkezhet. A napsütés javítja a hangulatot és a közérzetet. A délutáni hőérzet a kellemes tartományban alakul. A légszennyezettség alacsony, kissé növekszik. A porkoncentráció közepes, alig változik. A légnyomás gyengén süllyed.

Egészséget befolyásoló hatások:

Magas pollenkoncentráció