Nevetés
A kacagás és a humor emberi sajátosság, bár más fajoknál is megfigyeltek hasonló jellegű hangadásokat, gesztusokat. Az orangutánok például rendelkeznek a nevetéshez szükséges adottságokkal, azaz a beleérző és utánzó képességgel, mégis csak ösztönből húzzák mosolyra a szájukat. A humor kialakulásának pontos folyamatát homály fedi, de biztos, hogy már a kőkorszaki népek életében is jelen volt valamely formában. Darwin szerint egyes őslakosok remekül szórakoztak a környeztükben élő állatok hangjának, mozgásának kifigurázásán, míg egy másik kutatás szerint kezdetben az irónia és az erőfitogtatás eszköze volt a nevetés.
Míg a humorérzék csupán egy- vagy kétéves korra fejlődik ki, a mosoly jóval korábban jelentkező, ösztönös folyamat. Mivel a vak csecsemők ugyanabban a korban kezdik mosolyra húzni a szájukat, mint a többiek, nem utánzó viselkedésmintáról van szó. Nevetés közben a légzés ritmusa, illetve a mell- és a hasüregben uralkodó nyomásviszonyok is megváltoznak. Felpezsdül a vérkeringés, emelkedik a légzés- és a pulzusszám. A folyamat az immunrendszerre is hat: a sejtes és a humorális immunitás erősödik, az úgynevezett természetes ölősejtek száma és bizonyos ellenanyagok koncentrációja is nő. Kísérletek bizonyítják, hogy a mesterségesen kiprovokált nevetés is jótékony, terápiás hatású, ez a hahota jóga alapja. A foglalkozás során a résztvevők megpróbálják nevetése bírni egymást, és ez hosszú távon felszabadító, stresszoldó hatású.
Tudta? A röhögőgörcs során azért nem bírjuk abbahagyni a kacagást, mert a nevetés a tudatosan kevésbé szabályozható agyi területekkel áll kapcsolatban.
Sírás
A nevetéshez hasonlóan a sírásnak sem ismert semmilyen, az életfenntartáshoz szükséges funkciója, a kutatók mégis számos tanulmányt végeztek a könnyhullatás fizikai folyamatáról. Megfigyeléseik szerint sírás közben olyannyira átadjuk magunkat érzelmeinknek, hogy figyelmünk beszűkül, nehezünkre esik összefüggően beszélni, komoly fizikai vagy szellemi feladatot végezni. Ilyenkor megváltozik a légzés ritmusa, emelkedik a pulzus és a vérnyomás, az izmok megfeszülnek.
Míg a csecsemők könny nélkül pityeregnek, William H. Frey biokémikus szerint a felnőtt szervezet a könnyel egyes méreganyagokat is kiválaszt a szervezetből. Egy ohiói egyetem kutatói pedig megfigyelték, hogy nem mindenki érez megkönnyebbülést sírás után. Jóllehet a legtöbben arról számolnak be, hogy javul a hangulatuk, a tesztelt alanyok tizede még rosszabbul érzi magát a sírást követően, főként mesterséges körülmények között, laboratóriumban végzett vizsgálatok esetében.
Mint kiderült, az is befolyásolja az eredményt, hogy kapunk-e érzelmi támaszt, megnyugtat-e valaki sírás közben. A nők négyszer-hétszer gyakrabban itatják az egereket, mint a férfiak, ez valószínűleg a társadalmi elvárásokkal is magyarázható. Egy másik felmérés szerint a magyar ember csak feleannyit sír, mint az amerikai.
Tudta? A könny sós, antibakteriális, hormonokat és ingerületátvivő anyagokat is tartalmazó folyadék, melyben bizonyos elemek koncentrációja a vérben megtalálható szint sokszorosa. Azért felelős, hogy nedvesítse a szemet a mindennapok során, és segítsen távol tartani a baktériumokat, illetve megakadályozni elszaporodásukat.
Csuklás
A csuklás testünk reflex jellegű megnyilvánulása, a rekeszizom önkéntelen, rohamszerű összerándulásával jár. A tüdőbe hirtelen beáramló, nagy mennyiségű levegő lezárja a gégefedőt, ez adja a jellegzetes hangot. Egyes kutatók úgy vélik, ez egy őseinktől ránk maradt, szükségtelen reflex. Mivel a csuklás a gégefedő összehúzódásakor vákuumot hoz létre a mellüregben, szerepe lehet a gégefedőbe szorult étel kimozdításában is. Más feltételezések szerint a légzőrendszer megerősítését is szolgálja, hiszen már a magzati korban kimutatható ez a reflex.
A szakértők két csoportra bontják a csuklás típusait, ezek egyike a magától szűnő csuklás, melyet természetes, mindennapi tényezők is kiválthatnak (például a túl sok vagy túl csípős étel, forró vagy jeges ital, izgalom, stressz, nevetés). A másik csoportba a kóros csuklás tartozik, mely akár napokig, rosszabb estekben hónapokig is fennállhat. Mivel ritka jelenség, a kezelés típusai és hatásai még nem eléggé ismertek. A szakértő szerint a kóros csuklás megállításának egyik lehetséges módja az altatás, ilyenkor előfordul, hogy a beteg a csuklás elhagyásával ébred. Tudta? A férfiak gyakrabban csuklanak, mint a nők.
Tüsszentés
A légutak védelmét szolgáló reflex, mely a szilárd részecskék eltávolítására hivatott. Egy gyors kilégzést mély belégzés követ, majd egy intenzív kilégzéssel, igen nagy sebességgel robban ki a levegőáram a szervezetből. A kutatások szerint a kiáramló levegő sebessége akár a 100 km/órát is meghaladhatja, miközben – a köhögéssel szemben – a hangrés mindvégig nyitva marad. A jelenséget az orrüregbe jutó anyagok (például őrölt bors vagy por) is okozhatják, irritálva az orrnyálkahártyát, de intenzív fény is kiválthatja, ha az ingerli a látóideget. A megfázást kísérő tüsszögés oka pedig az orrüreget bélelő nyálkahártya duzzanata.
Az ókori görögök azt gondolták, a tüsszentés profetikus jel az istenektől, a középkorban pedig úgy vélték, akár végzetes is lehet. Az angol nyelvben elterjedt "God bless you", vagyis "áldjon meg az Isten" magyar megfelelője egyszerűen "egészségedre". De miért szükséges az áldás? Egykor úgy tartották, tüsszentéskor a lélek egy pillanatra távozik a testből, ilyenkor gonosz erők szállhatják meg. Egyes ázsiai kultúrákban azonban úgy vélik, a tüsszentő emberre éppen egy szeretett személy gondol (mint nálunk csukláskor), míg Indiában rossz előjelként tekintenek a tüsszentésre.
Ásítás
A mély belégzéssel járó önkéntelen reflexet gyakran kapcsolják össze a fáradtsággal, a stresszel vagy a motiválatlansággal. Társadalmi üzenete: "unatkozom, nem érdekel a téma". Pedig számos állat is ásít, mi több, a csimpánzok és a kutyák között az ugyanolyan ragályos, mint az emberek körében. Egy kutatásban 29 kutya közül 21 ásított, ha ásító embert látott. Ha azonban a tesztelő alany csak nagyra nyitotta a száját, a reakció elmaradt. Érdekesség, hogy 6 év alatti gyermekeknél nem figyeltek meg hasonló válaszreakciót.
Egyes feltételezések szerint az ásítást oxigénhiányos állapot okozza, vagyis a légzésszabályozásban van szerepe. Más kutatások szerint az ásítás oka az idegesség is lehet. Szintén megfigyelhető hőszabályzó funkciója: meleg helyiségekben, ahol a szájüreg és a légutak is felhevülnek, egyfajta hűtő feladatot lát el a friss levegő beáramoltatásával, sőt kutatók szerint a levegő az agyat is hűti. Az ásítást feltétezhetően ugyanazok a kémiai hírvivő molekulák váltják ki a testben, mint amelyek a hangulatunkért és az étvágyunkért felelősek.
