"Baby Boomer" nemzedék
A számoktól lehetünk kétségbeesettek is akár, a jelenséget azonban az emberiség izgalmas kihívásának is tekinthetjük, amelyet - sok egyéb korábbi sorskérdéshez hasonlóan - minden valószínűség szerint meg fog oldani. A megoldás körvonalai többek között az amerikai "Baby Boomer" nemzedék viselkedésének kutatásából rajzolódnak ki. Ken Dychtwald felismerése volt, hogy e nemzedék életének minden időszakában képes volt alapvetően megváltoztatni a társadalmi fejlődés irányát: bármely életszakaszba léptek is, ami őket akkor foglalkoztatta, - lett légyen gazdasági, személyes vagy akár egészségügyi kérdés - a társadalom és a piac meghatározó témájává vált. Megoldásaik révén újjáalakultak a kapcsolati viszonyok, a születésszabályozás, a gyermekek gondozása, a munkahelyek, a banki kölcsönök, az egészségügy, az információs technológia. Ma ez a nemzedék az USA gazdaságának meghatározó ereje: az ő tulajdonuk a gazdasági vagyon 77 százaléka, a részvények 66 százaléka, ők ellenőrzik a gazdaság 70 százalékát. Az elköltött pénz 50 százalékát ők költik el, ők veszik az új autók 40, a luxusautók 48, és a luxusutazások 80 százalékát. Ők kötik a hosszú távú gondoskodási biztosítások 90 százalékát, az orvosi vizsgálatok 45 százalékát ők veszik igénybe, ők vásárolják a szabadon hozzáférhető gyógyszerek 51 százalékát, és az orvos által felírt szerek 71 százalékát!
Dychtwald 1989-ben írta AgeWawe című bestsellerét, amelyben elemezte e nemzedéknek a korábbiakhoz képest alapvetően megváltozott igényeit:
- Aggodalom az idült betegségek fellépésétől, és a vágy, hogy mindent megtegyenek a fizikai öregedés késleltetéséért.
- A pénzeszközök mennyiségének növekedése, a keresőképesség kiterjedése.
- Az ötven éven felüliek korcsoportja nem egynemű többé, hanem életszakaszok szerint strukturálódik: különböző igényeik vannak a gyermekek fészekhagyása után, a nagyszülővé válás idején, a nyugdíjba vonuláskor, megözvegyüléskor, vagy a késői újabb munkavállalás esetében. Minden életszakasz új kihívásokkal, és új lehetőségekkel rendelkezik.
- Az anyagi javak szaporításának vágya átadja helyét az élvezetes és kielégítő élmények megszerzése iránti vágynak.
- Az üres idő továbbra is hiányzik az életmód összetettsége következtében.
Dychtwald tíz évvel később újabb jóslattal állt elő: figyelmeztetett azokra az óriási feladatokra, amelyeket a korhullám állít majd az amerikai egészségügy és a gazdaság elé. Cégei az AgeWawe és az AgeWawe Impact a legnagyobb cégeket, szolgáltatókat elemzésekkel segítik abban, hogy sikeresen kövessék a "boomerek" fogyasztási szokásait.
Hazai statisztikák
Magyarországon a 60 éven felüliek aránya 2002-ben 20,6 százalék, ezen belül a 60-69 évesek részaránya 50, a 70-79 éveseké 38, a 80 évesnél idősebbeké 12 százalék. A nyugdíjasok teszik ki a népesség egyharmadát, míg a gyermekkorúak mindössze 17 százalékát - és ez az arány még sokáig romlik majd. Mi nemcsak öregszünk, fogyunk is, méghozzá megállíthatatlanul és rohamosan, évente mintegy 40 000 fővel, mivel 1000 lakosra évente 9,5 élveszületés és 13 halálozás esik. A férfiak halálozása a negyvenes éveiktől növekedni kezd, és minden korcsoportban kifejezettebb a nőkénél, ezért a teljes népességet számítva 100 férfira 110 nő jut, míg a 60 éven felüli népességben 100 férfira 159 nő. A születéskor várható átlagos élettartam a férfiaknál 66 év, nőknél 75 év. (Összehasonlításképpen: a skandináv országokban a férfiak élettartama 78-79 év, a nőké 79-81 év, Japánban mindkét nemnél 82-82.)
A jövő irányzatai a társadalomkutatók szerint
Folytatódik a népességszám csökkenése, Magyarország lélekszámát 2010-re 9,67 millióra, 2050-re 7,4 - 8, 8 millióra becsülik. A munkaképes korúak (20-64 évesek) száma 2010 után jelentősen csökken, mert kilépnek közülük az 1950-es években született nagy létszámú korosztályok. (Újabb csökkenés akkor várható, amikor az 1970-es években született korosztályok is elhagyják a munkaképesség korát.) Az idősek létszáma a csökkenő népességen belül növekszik, a 65 évesek és idősebbek száma csaknem megkétszereződik 2050-ig. A 2015-től kibontakozó elöregedési korszak alapjaiban veszélyezteti az időskori ellátó rendszereket, és azok finanszírozását.
