Nyirokcsomórák tünetei és kezelése

2018.12.17.

 Szabó Emese

 dr. Benyó Gábor hematológus, klinikai onkológus főorvos

Mi a nyirokcsomórák?

A nyirokcsomó a szervezet egyik szűrőrendszere, amely kórokozókat, baktériumokat és egyéb élősködőket szűr ki. A nyirokcsomók elsődleges daganatos megbetegedései a limfómák vagy más néven nyirokmirigyrákok, amelyek a nyirokszövet sejtjeinek (T- és B-limfociták, esetleg hisztiociták) rosszindulatú burjánzásai. Ezek a primer daganatok tehát a nyirokrendszerből indulnak ki, és sok helyen fordulhatnak elő: a hónaljban, a lágyékban, és mivel a nyirokrendszernek része a szegycsont mögött található csecsemőmirigy, abban is. Emellett érintett lehet a lép, sőt a máj is, mivel ezek is a limfatikus rendszerhez tartoznak. A limfatikus rendszernek részei a bélfalban lévő Peyer-plakkok is, amelyek a bélfal nyirokcsomói. Léteznek olyan nyirokcsomó-daganatok is, amelyek kifejezetten ezekből indulnak ki.

A limfómáknak több osztályzása van, de az egyik legismertebb szerint két típusra lehet ezeket osztani. Az egyik a Hodgkin-limfóma, a másik a non-Hodgkin-limfóma, amelynek többsége úgynevezett B-sejtes limfóma. A non-Hodgkin-limfómák közé tartoznak egyebek mellett a krónikus limfoid leukémiák és a Burkitt-limfómák is.

A nyirokcsomó daganata lehet másodlagos is, amelyről akkor beszélünk, ha a rák nem a nyirokcsomó szöveteiből indul ki, hanem úgy alakul ki, hogy az egyéb területekről - például emlőrákból, idegrendszeri rákból vagy csontrákból - származó, nyirokcsomó által kiszűrt daganatsejtek kapnak életre a nyirokcsomóban.

A nyirokcsomórák előfordulása

A nyirokcsomó-daganatok előfordulása típustól függően változik. A Hodgkin-limfómának egy 14 és 30 év közötti, illetve egy 60 év feletti csúcsa van. A betegség 100 ezer lakosból évente kettőt-hármat érint, azaz évente 200-300 új beteggel számolhatunk. A non-Hodgkin-limfóma egyik jellegzetes csúcsa 40 éves kor körül, a második pedig idősebb korban, 60 éves kor fölött van. A betegség 100 ezer emberből évente öt-tíznél alakul ki. A másodlagos nyirokcsomórákok gyakorisága az alapbetegségtől, tehát az elsődleges daganattól függően változik.

A nyirokcsomórák okai

Az elsődleges nyirokcsomó-daganatok oka nem mindig ismert. Az ismert okok közt az úgynevezett HTL-vírust (humán T-sejtes leukémia vírus) lehet kiemelni, amely a mi égövünkön ritkán fertőz, és betegséget sem mindig okoz.

A limfómák kialakulása más vírusokhoz, például az Epstein-Barr vírushoz is köthető, de ahhoz, hogy ez nyirokcsomórákot okozzon, más hatásra is szükség lehet. Erre utal például, hogy míg Magyarországon az emberek nagy része átesik a fertőzésen, mégsem lesz daganatos beteg, addig Afrikában tömegesen okoz Burkitt-limfómát. Ismert ugyanakkor, hogy az Epstein-Barr vírus transzplantáción átesett betegekben olyan folyamatot indít el, amelynek limfóma lesz a következménye. Ez a szervezet immunrendszerének túlpörgésével állhat összefüggésben, tehát azzal, hogy az immunreakció nem tud leállni, és túlzásokba esik. Ezt a HIV-fertőzöttek körében is megfigyelték: náluk is magasabb a non-Hodgkin-limfóma kockázata.

A gyomornyálkahártyából kiinduló limfómák kialakulását a Helicobacter pylori krónikus gyulladást okozó hatásával hozták összefüggésbe, de ez sem magától értetődő. A limfómák kockázatát bizonyos veleszületett immunhiányos állapotok is emelik. Ennek oka, hogy a szervezet nem tudja a benne keletkező daganatokat megsemmisíteni - emiatt kell az immunhiányos betegeket folyamatosan szűrni nyirokcsomó eredetű daganatokra.

A másodlagos nyirokcsomó-daganatok más daganatok - például emlődaganat, idegrendszeri daganat vagy csontdaganat - áttétjeként alakulnak ki. Ezek az úgynevezett áttétes nyirokcsomók, vagy más néven nyirokcsomó áttétek. Ilyen esetben az úgynevezett regionális nyirokcsomók duzzadnak be, emlőráknál például a hónalji vagy a mellkasfali nyirokcsomók, hasban lévő daganatnál a hasi nyirokcsomók, illetve a nyirokkeringésből adódóan a kulcscsont fölötti nyirokcsomó. Mindez azért történik, mert a nyirokrendszer által kiszűrt daganatsejtek a nyirokcsomóban új életre kelnek, és elpusztítják a nyirokcsomó saját struktúráját. Egy darabig az adott nyirokcsomóban burjánzanak ezek a sejtek, utána pedig továbbjutnak a következőbe.

A nyirokcsomórák tünetei

Nyirokcsomó-daganatokra, limfómákra különböző tünetek utalhatnak. Ezek lehetnek általános vagy szubjektív tünetegyüttesek, amelyek közé a láz és az indokolatlan éjszakai izzadás (amikor valaki nem a meleg miatt izzad), a 10 százalékot meghaladó vagy elérő fogyás tartozik. Fontos általános tünet a visszatérően jelentkező indokolatlan bőrviszketés is.

Nem szubjektív, hanem objektíven megfogható tünet a megnagyobbodott nyirokcsomó, amely megjelenhet a nyakon vagy a hónaljban, viszont nem feltétlenül láthatóan. A megnagyobbodott nyirokcsomók lehetnek tapinthatóak is, de okozhatnak tünetet e nélkül is: ha a nyakon nem láthatóan, hanem mélyebben vannak, akkor összenyomhatják a légcsövet, emiatt köhögési ingerek jelentkezhetnek, nehezített lehet a nyelés, kialakulhat fájdalom. A hónaljban megduzzadó nyirokcsomók miatt megduzzadhat az egész kar, mert a nyirok nem folyik vissza a szervezetbe. A hasban, a máj kapujában lévő nyirokcsomók megnagyobbodása az összenyomó hatás miatt okozhatnak epeproblémát és sárgaságot, míg a bélfal nyirokcsomóiból kiinduló limfómák bérbetüremkedést, emésztési zavarokat okozhatnak. A panasz jellege tehát elsősorban a daganat elhelyezkedésétől függ.

A daganatok a helyi tünetek mellett egy idő után szisztémás tüneteket, így például rossz közérzetet és étvágytalanságot, további fogyást és izzadást, valamint laboreltéréseket is okoznak, különösen, ha non-Hodgkin-limfómáról van szó.

Egyéb tünetek mellett láz is jelentkezhet nyirokcsomórák következtében

Egyéb tünetek mellett láz is jelentkezhet nyirokcsomórák következtében

A nyirokcsomórák diagnózisa

A nyirokcsomórákok és limfómák diagnózisa szövettani vizsgálattal állítható fel, csak a tünetek alapján nem lehet tipizálni a betegséget. A szövettan vagy excíziós biopsziával (ennél a nyirokcsomót kivágják), majd annak analizálásával, vagy pedig úgynevezett aspirációs citológiával készül. Utóbbinál beleszúrással vesznek mintát a vizsgálandó szövetből. A nyirokcsomó-biopszia nem feltétlenül ad egyértelmű eredményt, sok esetben csak utat mutat: negatív eredménynél a beteget elég megfigyelni, pozitív eredménynél viszont szükséges a szomszédos nyirokcsomót is eltávolítani, és a tipizálás miatt azt is alaposan megvizsgálni. Ezeket a vizsgálatokat hematopatológusok (a hematopatológia a patológia vérképző- és immunrendszeri betegségekkel foglalkozó speciális ága) végzik, a mintákat fénymikroszkóposan, áramlás-citometriával is analizálják, és megnézik a sejtek immunológiai jellegzetességeit is. Ez alapján tudják a limfómát pontosan besorolni, ami a későbbi kezelés miatt nagyon fontos, de már a prognózist is meghatározhatja.

A szövettan mellett a stádium megítélése miatt további vizsgálatokra is szükség van. Ilyen az MRI-vizsgálat és a PET CT-vizsgálat, amely nagyon jól ki tudja rajzolni a szervezet nyirokrendszerét. A tumor helyét ezek segítségével lehet meghatározni, de a kemoterápia hatásosságát is képesek megmutatni. A kezelést ilyenkor attól függően folytatják, hogy maradt-e aktív daganatszövet. Ha nem, akkor hamarabb be lehet fejezni a kemoterápiát, és a beteget elég csak megfigyelni.

A képalkotó vizsgálatok az esetleges áttétek megtalálását is segíthetik. A lépet és a májat ultrahanggal is lehet vizsgálni, a mellkast pedig röntgennel tudják figyelni. Ez azért fontos, mert a limfómák stádiumbeosztása attól is függ, hogy a betegség hány nyirokcsomó-régiót érint.

A nyirokcsomórák kezelése

A nyirokcsomórákok terápiás lehetőségei nagyon szélesek, a kezeléseket mindig a daganat szövettani típusához és stádiumához kell igazítani. A Hodgkin-limfómákat elég lehet műtétileg eltávolítani, ezt követően kezelés sem feltétlen szükséges, bár az adott régióban sugárkezelés azért adható. A beteg folyamatos kontrollja ezt követően is szükséges, de ha a betegség nem halad előre, nincs szükség további kezelésre. A lassan előrehaladó limfómákat egyáltalán nem szükséges kezelni, elég csak megfigyelni, kezelni pedig csak akkor kell, ha a betegség kezd aktívvá válni. A bélfalból kiinduló non-Hodgkin-limfómát szintén elég lehet kivágni, majd a beteget PET CT-vel vizsgálni, megnézni, van-e valahol áttétje. Gyógyszeres kezelésre, tehát kemoterápiára ettől függően lehet szükség. Az egyéb limfómák típustól és stádiumtól függően kemoterápiásan kezelhetőek, de alkalmazható sugárterápia is.

Előrehaladott esetekben segíthet az őssejt transzplantáció, amely lehet saját donoros és idegen donoros is. Ugyancsak az előrehaladott eseteknél jöhetnek szóba a célzott kezelések, amelyek monoklonális antitestek alkalmazását jelentik.

Ha a kezelést elindítják, fontos ellenőrizni a hatását, ezért a CT-, MR- és PET CT-vizsgálatokat ismételni kell. Emellett szükség lehet új biopsziára is, mert egy világító nyirokcsomót okozhat akár egy gyulladt fog is, így a daganatot csak szövettani vizsgálattal lehet kizárni. A kezelést ezek eredményeinek ismeretében lehet folytatni, illetve abbahagyni.

A limfómák egy része kiújulhat, úgynevezett relapszus (visszaesés) alakulhat ki. Ilyenkor másfajta kezelést, más gyógyszer-kombinációt vagy őssejt-transzplantációt kell alkalmazni.

A nyirokcsomórák gyógyulási esélyei

Az elsődleges nyirokcsomó-daganatok gyógyulási esélye a limfóma típusától, stádiumától függ. A Hodgkin-limfómák néhány típusa például kezelés után kiválóan tud gyógyulni: nem annyira jellemző rájuk, hogy környezetüket beszűrnék, áttétet adnának, és nagyon terjednének, ha viszont nem kezelik őket, hamar végzetesek lehetnek. Ezek gyógyulási esélye 80 százalékos, vagy a fölötti. A non-Hodgkin limfómák bizonyos típusának progressziója lassú, a betegek kezelés nélkül is évekig élhetnek. Ez azonban nem gyógyulást jelent, ugyanis az érintettek 10 éves túlélése nem túl jó, és állapotukat a kezelés sem nagyon javítja, esetleg a betegség előremenetelét lassítja. A gyorsabb növekedésű non-Hodgkin-limfómák már könnyen terjednek, könnyen adnak áttétet, hamar végzetesek lehetnek, de kezelésre jól reagálhatnak. A meggyógyult betegek vissza is eshetnek, de a kiújult betegségből újra fel is gyógyulhatnak.

Az áttétként jelentkező másodlagos nyirokcsomó-daganatok túlélése az alapbetegségtől függ.

A nyirokcsomórák megelőzése

A nyirokcsomó-daganatokat nem lehet megelőzni, de a nagyobb rizikóval rendelkező immunhiányos vagy szerv-transzplantált betegeket, HIV-fertőzötteket érdemes követni, jobban figyelni.

A nyirokcsomórák szövődményei

A limfómáknál alkalmazott kemoterápiának hajhullás és hányás lehet szövődménye, a fiatalkori Hodgkin és non Hodgkin-limfómáknál alkalmazott kezelések pedig fertilitási problémákat is okozhatnak. Ezek a nemzőképességi vagy teherbeesési gondok maradandóak, emiatt kezelés előtt célszerű ivarsejtet leadni.

A betegség későbbi szövődményei között a szívproblémákat és a pajzsmirigyproblémákat, illetve a másodlagos daganatos betegségeket kell említeni. Ha a 14 és 30 év közötti Hodgkin-limfómás betegek a szegycsont mögötti nyirokcsomó daganata miatt sugárkezelést is kapnak, akkor ez a későbbiekben növeli az emlőrák rizikóját. Emiatt alkalmazását a fiataloknál minimálisra csökkentik, és csak akkor alkalmazzák, ha mindenképpen szükséges.

Hasznos tudnivalók

A nyirokcsomók regionálisan helyezkednek el, egy-egy területet látnak el: az innen visszaáramló nyirkot - ez a szervezet vérből kiszűrt sejtmentes elemeit tartalmazza - a nyirokrendszer szedi össze, keresztülviszi a nyirokcsomókon, majd a nyirokereken keresztül táplálja vissza a keringési rendszerbe. A nyirokcsomók tehát a szervezet védelmi bástyái, az idegen anyagok és kórokozók mellett kiszűrik a szervezetben keletkező daganatos sejteket is. Ebből adódóan a megnagyobbodott nyirokcsomók sokféle betegségre utalhatnak, egyebek mellett fertőzésekre is. Ennél jellemzően a szervezet összes nyirokcsomója megnagyobbodik.

A nyirokcsomók külön-külön is megnagyobbodhatnak, például ha valakinek begennyesedik a körme, akkor a hónalji nyirokcsomó duzzad meg, míg ha a lábát éri sérülés, akkor a combhajlatban lévő ágyéki nyirokcsomó nagyobbodik meg. A nyirokcsomók megduzzadása daganatos betegséget is jelezhet, bár a fájdalmas nyirokcsomók inkább gyulladásos folyamatokra utalnak. A daganatos megbetegedés miatt megnagyobbodott nyirokcsomók általában kevésbé fájdalmasak, duzzadásuk kevésbé hirtelen jelentkezik. Ennek ellenére környezetükkel könnyen összekapaszkodnak, összenőhetnek a környező szövetekkel. Míg a gyulladásnál a megnagyobbodás átmeneti jellegű, és a szervezet reakciói miatt spontán is megszűnhet, addig a daganatos betegségek nem múlnak el maguktól, hanem továbbhaladnak.

A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Benyó Gábor hematológus és onkológus főorvosnak.

Kategória: Tumoros megbetegedések

Orvost vagy magánrendelőt keresek Nyirokcsomórák kezelésére! További kérdésem van Nyirokcsomórák témában

Szeretné megelőzni a betegségeket? Többet akar tudni róluk?
Töltse le most a Betegséglexikon applikációt!

Kövesse a Házipatikát:

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+15, +27 °C
Minimum:
+8, +13 °C

Hazánkban kedden délelőtt az ország nagy részén feloszlik a köd, kissé felhős lesz az ég.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!
GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag