Mit kell tudni a nyirokcsomórákról?
Nyirokrákról akkor beszélünk, ha a szervezetben a fehérvérsejtek egyszerre rákos sejtekként kezdenek el viselkedni, ellenőrizetlenül növekednek, osztódnak, illetve nem pusztulnak el kellő mértékben: a nyirokkeringéssel a nyirokcsomókba jutva szövetszaporulatot, tehát limfómát képeznek. Mivel a kórokozókon kívül a daganatsejtek is fennakadhatnak a nyirokrendszer szűrőin, a rosszindulatú daganatsejtek gyakran adnak áttéteket a test egészét behálózó nyirokrendszerben.
Mivel ennek a daganattípusnak számos különböző altípusa van, kezelése sem egységes: egyénenként határozzák meg a terápiás javaslatot. Ha a betegség néhány nyirokcsomóra korlátozódott, sugárterápiára épül a kezelés. A leggyakrabban kemoterápiát alkalmaznak, amit ma gyakran célzott daganatellenes kezeléssel – úgynevezett monoklonális antitest terápiával – egészítik ki. Utóbbi mellékhatások nélkül javítja a kezelések hatékonyságát, és önállóan is alkalmazható.
Egyes betegeknél további kezelési lehetőség a nagy dózisú kemoterápia, amelyet követően csontvelő-transzplantációra van szükség. Ma már léteznek olyan hatóanyagok is, amelyek a többszörös kemoterápiára nem jól reagáló, kiújuló vagy csontvelő-transzplantáció után visszatérő nyirokcsomórák kezelésére is adnak lehetőséget. Azaz olyan betegeknek jelenthetnek hosszabb túlélést, akinek korábban erre nem volt esélyük.
Mi a helyzet a prosztata- és bőrrákkal?
A prosztatarák terápiájában ugyancsak történtek komoly előrelépések, ami azért fontos eredmény, mert ez a betegség a férfiak leggyakoribb daganatos kórképe: csak itthon évente 1400-1500 emberéletet követel. Az új hatóanyagok ez esetben személyre szabott kezelést tesznek lehetővé, ami azt jelenti, hogy ha elérhetőek lesznek, akkor a terápiát mindig a daganat stádiumának, szövettani típusának, a beteg általános állapotának, a prosztatarák mellett meglévő esetleges más betegségek, valamint a PSA meghatározás eredményének figyelembevételével lehet meghatározni. Ennek köszönhetően a terápia a lehető leghatékonyabb lehet.
Hasonló a helyzet a melanómánál és a nem melanómás bőrráknál – többi közt a bazál- vagy a pikkelysejtes karciómánál –, ahol szintén léteznek már hatékony új hatóanyagok. Ezek az abnormális bőrsejtekből kiinduló daganattípusok egyre gyakoribbak és egyre fiatalabb korosztályt érintenek: a Nemzeti Rákregiszter adatai szerint hazánkban minden 100 ezer lakosra 12 melanómás beteg jut. A halálozás 1975 óta folyamatosan emelkedik, és 2001-ben csaknem kétszer annyi beteg halt meg melanómában, mint 25 évvel korábban. Egyes esetekben ma már ez a betegség is kezelhető innovatív, immunterápiás gyógyszerekkel.
