Tumoros megbetegedések : Nem festékes bőrrákok
A szervezetben a sejtek, szövetek rendellenes növekedése, burjánzása növedékek, tumorok képződéséhez vezethet. Tumor, illetve daganat sokféle lehet, valamennyi szervünket megbetegítheti. Két alapvető formáját szokták elkülöníteni: a jóindulatú és a rosszindulatú daganatokat. A sejtek megváltozását kiválthatják bizonyos vegyi anyagok, vírusfertőzések, mechanikai behatások, radioaktív vagy erős ultraibolya sugárzás, valamint örökletes genetikai hibák is hajlamosíthatnak. A környezeti tényezők közül ki kell emelni a dohányzást, amely minden rákfajta kialakulásának valószínűségét növeli. A túlzott alkoholfogyasztás is kedvez a ráknak. A rák kialakulásának valószínűsége az életkorral nő, bár vannak kifejezetten fiatalkori rákok is.
Nem festékes bőrrákok tünetei és kezelése
Mik a nem festékes bőrrákok?
Ez a daganattípus a melanomával ellentétben nem a bőr pigmentsejtjeiből, hanem a hámsejtekből indul ki. Emiatt olyan jellegtelen, jellemzően bőrszínű kinövésekről van szó, amelyek vagy kisebesednek vagy nem, vagy varasodik a tetejük vagy nem. A daganatok kezdetben meglehetősen ártalmatlanok, fő ismérvük, hogy egyszerűen csak "megjelennek", és ha nem túl látványosan, de növekednek.
Tünetek
A nem festékes bőrráknak alapvetően két típusa van: az egyik az úgynevezett bazálsejtes karcinóma (basalioma), míg a másik az úgynevezett laphámrák (spinalioma). Az előbbi nem ad áttétet, viszont szinte akármekkorára megnőhet, az utóbbi viszont idővel - amikor már több centiméteresre megnő - áttétet is adhat (de azért jóval ritkábban, mint a melanoma, amely sokszor már pár milliméteresen is áttétet képez).
A nem festékes bőrrákok előfordulása
A basalioma a fehér bőrű emberek leggyakoribb daganata, minden harmadik ember élete során legalább egyszer szembesül ezzel a ráktípussal. A laphámrák előfordulása nagyjából tizede a basaliomának.
A laphámrák jellemzően olyan embereken alakul ki, akik sokat és hosszú ideig vannak napon. Ebből adódóan ez a daganattípus gyakrabban érinti a férfiakat, lévén ők gyakrabban végeznek olyan, például építőipari és útburkolói munkát, esetleg hódolnak olyan hobbinak (például a golfozásnak vagy a vitorlázásnak), amely miatt folyamatos nap éri a bőrüket. A kopasz vagy kopaszodó férfiak szintén gyakrabban érintettek, lévén esetükben a napfény az abszolút védtelen fejtetőt éri. A basaliománál ilyen jellegű különbség nincs, ez a betegség nemtől függetlenül inkább azoknál alakul ki, akik idejük nagy részét zárt ajtók mögött töltik, viszont amikor nyaralnak, gyakran leégnek.
Mindkét daganattípus az idősebb korosztályt érinti gyakrabban, bár basaliomát - amelyet néhány leégés is kiválthat - már a negyvenes korosztálynál is viszonylag gyakran látnak az orvosok. A laphámrák már inkább a hatvan évesnél idősebb betegeket érinti, lévén ez esetben már egyértelműen az számít, hogy a bőrt az élet során összesen mennyi ultraibolya sugárzás érte.
A nem festékes bőrrákok okai
A napártalom mindkét daganattípusnál kockázatnövelő tényező, annyi különbséggel, hogy míg a laphámráknál a napon összesen eltöltött idő számít, addig a bazálsejtes típusnál inkább a leégések nyomnak többet a latban.
A bazálsejtes karcinómánál egyértelműen számít a genetikai háttér is. Sőt ezen a daganat-altípuson belül létezik egy olyan tünetegyüttes is, ami azzal jár, hogy a páciensnek nagyon fiatal korában, még a húszas éveiben basaliómái alakulnak ki, majd azok öröklődnek a családban, méghozzá domináns módon. Azaz, ha a probléma az egyik szülőt érinti, akkor a gyerekek 50 százalékos eséllyel szintén érintettek lesznek.
A laphámrák kialakulási esélyét bizonyos kémiai anyagok, főképp a kátrányok bőrrel való érintkezése növeli. Ezt mutatja az is, hogy legelőször kéményseprőkön írták le ezt betegséget, lévén az ő bőrük a ruhájukon keresztül folyamatosan kátránnyal érintkezett. A mai emberek ily módon már nem találkoznak kátránnyal, viszont a cigarettán és a pipán keresztül igen. Az ilyen hatások miatt laphámrák nem a bőrön, hanem jellemzően a nyálkahártyán, konkrétan az alsó ajkon alakul ki (azért ott, mert ezt a területet a kátrány mellett a nap is erőteljesen éri).
Amikor valakit gyógyszeresen immungyengítenek (mert például reumatoid arthritisben vagy lupusban szenved, esetleg szervátültetett), akkor a laphámrák gyakoribbá válik. Ráadásul ilyenkor a betegség előrehaladása is sokkal gyorsabb lesz.
A laphámrák kialakulásban a humán papillomavírusnak (HPV) is szerepe lehet, az e vírus okozta laphámrák leggyakrabban az ajaknyálkahártyán jelentkezik. (Maga a méhnyakrák is egyfajta laphámrák.)
A nem festékes bőrrákok diagnózisa
A nem festékes bőrrák diagnózisát klinikai vizsgálattal állítják fel az orvosok. Ennek során dermatoszkópot használnak, finom jeleket pedig már azon keresztül is látnak. Az orvosok első és legfontosabb teendője az, hogy a vizsgálat során kizárják a nem festékes bőrrákoknál sokkal veszélyesebb melanomát. Ha ennek lehetőségét kizárták, de a dermatoszkóp segítségével nem tudják meghatározni a képlet típusát, akkor szövettani vizsgálatot is végeznek. Ez azt jelenti, hogy a képletből mintát vesznek (gyakran már ekkor leszedik magát a képződményt is), és azt elküldik szövettanra.
A nem festékes bőrrákok kezelése
Elsődlegesen mindig sebészi úton kezelik a nem festékes bőrrákokat. A basaliománál szélesebb az orvosok eszköztára, lévén ott nincs áttétképző hajlam. Emiatt ezt a típust nem kell feltétlenül azonnal kimetszeni, lehet más módszert is választani. Ilyen például a folyékony nitrogénnel történő lefagyasztás, a kauterrel (ez egy sebészetben égetésre használatos eszköz) történő leégetés, a tetejének valamilyen éles eszközzel történő kikaparása, vagy éppen a kinövés lézerrel történő roncsolása.
Basaliománál, ha a kezelés más módon már nem oldható meg, egy tablettás készítmény is szóba jöhet, amely egészen új hatásmechanizmussal bír, mivel esetében nem kemoterápiáról van szó. E szer a kezelés során a genetikusan károsodott sejtfunkciót állítja helyre, és ezzel a basalioma visszafejlődését idézi elő. Emellett van krém is imiquimod hatóanyaggal, amely gyógyíthatja a daganatokat. Ha ezeket követően a basalioma ki is újul, áttétre akkor sem kell számítani. Ezeket a módszereket a kiújulási lehetősége ellenére azért használják, mert a páciensek a sokadik basalioma miatt nem szeretnének sokadik műtétet, sokuk inkább a kisebb megterhelést jelentő egyéb megoldást választja. (A kiújulás gyakoriságáról magyarországi adatok nincsenek, de az amerikai adatok szerint a basalioma az esetek 10 százalékában újul ki újra. Ez azonban már rontja a gyógyulási esélyeket, részben azért, mert újból foglalkozni kell vele, részben mivel közben a mélyebb rétegek felé terjedhet a folyamat.)
A laphámráknál az esetleges áttétképződés miatt már jobban kell vigyázni, lévén ennél az esetlegesen visszamaradó daganatsejtek a nyirokutak mentét áttétet képezhetnek. Emiatt ezt a képződményt már inkább egyből sebészileg metszik ki, már csak azért is, mert így a szövettanász meg tudja mondani azt is, hogy az eltávolítás ép szélekkel történt-e. (A nem szikés módszereknél erre nincs lehetőség, lévén az azokkal eltávolított daganat széli részének tumormentessége a szövettani vizsgálattal nem értékelhető.)
Laphámráknál időnként kemoterápiás gyógyszerekre is szükség van. Ezek olyan gyógyszerek, amelyekkel az előrehaladott, sebészi úton már nem uralható (például azért nem, mert a daganat a fül bőréről indult, idővel pedig már a koponyán belül kezdett terjedni) daganatok kezelhetők. Ennél a daganattípusnál az onkológusok időnként sugárterápia használatára is rákényszerülnek, de ennek hatékonysága - hasonlóan a kemoterápiáéhoz - elmarad a sebészi megoldásétól.
A nem festékes bőrrákok gyógyulási esélyei
A képződmények szerencsére elég lassan nőnek, így, ha a beteg a tünet megjelenését követően két hónapon belül elmegy orvoshoz, szinte biztosan gyógyítható. (Az immunszupresszáns készítményeket szedő betegek és szervtranszplantáltak ebből a szempontból nehezebb helyzetben vannak, esetükben gyorsabban növekednek ezek a daganatok.)
A két bőrráktípus gyógyulási esélye persze valamelyest különbözik. Például basaliomában Magyarországon alig hal meg valaki, ez a betegség halált csak akkor okozhat, ha nagyon sokáig nem látják el, emiatt pedig teljesen elhatalmasodik a szervezeten. Azaz, ha például valakinek az orr területén alakul ki ilyen képződmény, majd az orrnyálkahártyán keresztül betör a koponyába, és a koponyalap felé halad. Ilyenkor sebészileg már nem lehet eltávolítani a daganatot, lévén az már a fej nagy részét érinti, az ottani ereket pedig már roncsolja. Emiatt a beteg vérzik, előbb utóbb fertőzést kap, halálát pedig az okozza.
A laphámráknál már rosszabb a helyzet, lévén ott már áttét is képződhet, az pedig halálhoz vezethet. Előrehaladott esetekben a kemoterápia és sugárkezelés ellenére is rosszak a túlélés esélyei.
A nem festékes bőrrákok megelőzése
A napozás és a szoláriumozás mellőzése segít megelőzni a nem festékes bőrrákok megjelenését. Emellett kerülni kell a kátrányt is, aminek használatát az Európai Unióban többek közt emiatt is tiltották be (korábban gyógyászatban és kozmetikában is használatos volt). Ugyancsak segítik a megelőzést a szűrővizsgálatok, amelyeket évente egyszer tanácsos elvégeztetni, különösen 50 éves kor fölött. Akinek basaliomás beteg már volt a családjában, annak már korábban, 20-30 éves korban is érdemes rendszeresen szűrővizsgálatra járnia. Akinek pedig már volt nem festékes bőrrákja, annak a kiújulás megelőzése érdekében célszerű negyedévente-félévente kontrollra járnia.
A laphámrák kialakulását a HPV-oltás is segíthet megelőzni. Ma az orvosok szerint ez inkább a nyálkahártyát, például az ajkat érintő laphámrákoknál jelent nagyobb védelmet, a bőrt érintő kinövések esetében kevésbé lehet hatékony.
A nem festékes bőrrákok szövődményei
A laphámrák esetében számítani lehet áttétképződésre is.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Wikonkál Norbert bőrgyógyász-kozmetológus, klinikai onkológus szakorvosnak, a Semmelweis Egyetem docensének.
A basaliomát a világon elsőként egy magyar professzor, Krompecher Ödön írta le, még 1903-ban.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Kettős front
Maximum:
+3 °C
Minimum:
-1 °C
A szakadozott felhőzet mellett inkább csak rövid napos periódusokra kell számítani, de csapadék nem várható. Az északnyugati, nyugati szél az Észak-Dunántúlon és az északkeleti tájakon átmenetileg megélénkülhet. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 1 és 5 fok között alakul. Ma is kettős fronthatásban lesz részünk.
