Gyermekgyógyászat : Mumpsz
A kisgyermek nem "kis felnőtt", aki csak a méreteiben különbözik tőlünk, hanem teljesen más anyagcserével és immunrendszerrel rendelkező, sokkal sebezhetőbb ember. A gyerekeknél bizonyos betegségek szinte kizártak, ilyenek az immunológiai és reumás betegségek, nagyon ritkák az epekő és a vesekő. Az anyatejjel táplált babáknál az első félévben ritkák a fertőző betegségek, mivel az anyai ellenanyagok megakadályozzák ezek kialakulását, de bakteriális eredetű, főként az idegrendszert és a légutakat megtámadó betegségek jelentkezhetnek. Általánosságban elmondható, hogy a gyerekek általában egészségesebbek, mint a felnőttek, de bizonyos szempontból sérülékenyebbek, érzékenyek is lehetnek.
Mumpsz tünetei és kezelése
Mi a mumpsz?
A mumpsz Magyarországon is egyike volt a leggyakoribb gyermekkori fertőző betegségeknek. Amióta viszont minden egyes gyermek számára kötelező a mumpsz elleni védőoltás, ez a betegség szinte teljesen eltűnt a magyar családok hétköznapjaiból.
Tünetek
A világ olyan részeiről, ahol nem alkalmaznak kötelezően védőoltást, elmondható, hogy a mumpsz általánosan elterjedt gyermekkori fertőző betegség, amely az esetek többségében a fültőmirigy és a többi nyálmirigy egy- vagy kétoldali fájdalmas duzzanatával jár. Kórokozója a Paramyxovirus parotitidis egy RNS-vírus, a Paramyxoviridae-családba tartozik. Egyetlen szerotípusa (fajtája) ismert.
A mumpsz előfordulása
A mumpsz-vírus kizárólag emberi megbetegedést okoz. Cseppfertőzéssel terjed. Kifejezetten ragályos, a fertőzésnek kitett fogékony emberek 40-50 százaléka elkapja. A betegség lappangási ideje 18-21 nap.
A nem oltott területeken különösen gyakori a 2-12 éves gyermekek között, de későbbi életkorban is előfordulhat. A Föld sűrűn lakott területein fordul elő leginkább a betegség, gyakoriságának maximumát télen és tavasszal éri el. Nagyobb járványok jellemzően 7-8 évente fordulnak elő. Lezajlott betegség után a védettség egész életre szól. Az újszülöttek az anyai immunitás által védettek.
A mumpsz diagnózisa
A fizikális vizsgálat, azaz a beteg megtekintése, a fültőmirigy tájékának vizsgálata az egyéb említett tünetek számbavétele mellett általában elegendő a diagnózis felállítására. Pontos diagnózist természetesen a mumpsz-fertőzést igazoló laboratóriumi vizsgálat ad. Idegrendszeri szövődmény esetén további speciális agyvíz-vizsgálatra lehet szükség.
A mikrobiológiai vizsgálatra szintén szövődmények esetén kerülhet sor az egyéb betegségektől való elkülönítés érdekében. A vírus majomvese-szövettenyészet segítségével különíthető el és mutatható ki a nyálból, vérből, agyvízből és vizeletből.
A mumpsz tünetei, kórlefolyása
A betegség tünetei közül a legismertebb a fültő körüli fájdalom és duzzanat. A fültőmirigy, majd más nyálmirigyek (nyelv alatti mirigyek, állkapocs alatti mirigyek) is duzzadtak lesznek, nyomásra és spontán is fájni kezdenek. A duzzanat jól látható, a beteg gyermek arca jellegzetesen telt, gömbölyű formát vesz fel.
A láz általában nem magas. A beteg fejfájásra, torokfájásra, általános gyengeségre panaszkodik.
A mumpsz jóindulatú betegség, általában 1-2 hét alatt spontán lezajlik, de ritkán szövődmények léphetnek fel. A pubertáskoron túl a férfiak megbetegedéséhez gyakran társul egy- vagy kétoldali heregyulladás (orchitis), amely nemzőképtelenséget okozhat.
Idegrendszeri szövődményei – nem gennyes, magától gyógyuló agyhártyagyulladás – ugyan gyakoriak, de általában nem súlyosak. Ritkább szövődménye a hasnyálmirigy-gyulladás (pancreatitis). A védőoltás a szövődmények elkerülése végett indokolt.
A mumpsz kezelése
A járványos fültőmirigy-gyulladásnak specifikus gyógyszere nincs. A gyulladás és a fájdalom enyhítésére hideg- és melegborogatás váltogatása lehet jótékony hatású. Egyéb gyógyszeres kezelések a fájdalom, a láz és a gyulladás enyhítésében lehetnek csak hasznosak. Szteroid gyulladásgátlók alkalmazására csak súlyos szövődmények, például meningo-encephalitis esetén kerül sor. A betegek többsége magától gyógyul.
A pubertáskoron túl lévő férfiaknál előforduló heregyulladás meddőséget okozó hatásáról korábban már szóltunk. Ezekben az esetekben az elpusztult herecsatornákban megszűnik a spermiumok termelése, és legtöbbször lombikbébi módszer sem alkalmazható.
Az idegrendszeri szövődmények legtöbbször enyhék, igen ritkán azonban az agyvelő-agyhártya gyulladás lehet súlyos, sőt, halálos is. Előfordul, hogy ez a meningo-encephalitis maradványtünetek hátrahagyásával gyógyul. Más szövődmények mint a hasnyálmirigy-gyulladás vagy nőknél a petefészek-gyulladás többnyire nem okoz tartós egészségkárosodást. A betegség lezajlása után életre szóló védettség marad vissza.
A mumpsz megelőzése
Magyarországon a mumpsz elleni védőoltás a kötelező oltások közé tartozik. Trivalens, azaz háromkomponensű oltás, amellyel egyidejűleg immunizálnak a mumpsz, a kanyaró és a rubeola (rózsahimlő) ellen. Az oltóanyag, a morbilli-mumpsz-rubeola (MMR) vakcina a három kórokozót élő, attenuált (gyengített) változatban tartalmazza. A szervezetbe bejuttatott oltóvírusok szaporodásnak indulnak, gyengített voltuk miatt klinikai tüneteket azonban csak igen enyhe formában, az oltottak csekély hányadában hoznak létre. Láz fordulhat elő az oltás utáni 6. naptól kezdődően, a 8-10. nap táján pedig néhány kiütés jelenhet meg. Ritkán a fültőmirigy megduzzadhat. Felnőtt nőknél ízületi duzzanat, az ízületek környékén kis bevérzés is kialakulhat.
Az MMR-oltás mumpsz-alkotórészét, a mumpszvírus-vakcinát csirkeembrióban izolált, majd csirkeembrió szövetkultúrán szaporított és legyengített mumpszvírusból állítják elő. Magyarországon a 15. hónapot betöltött kisdedek oltandók. Emlékeztető oltást a 11 évesek kapnak az általános iskola 6. osztályában. Az elmaradt oltás bármely életkorban pótolható!
Az MMR-oltóanyagban lévő mumpszkomponens alig okoz oltási reakciót, ill. szövődményt. Az esetek 1-2 százalékában a 9-12. nap táján általános reakcióként hőemelkedés, rossz közérzet és esetleg nyirokcsomó-duzzanat léphet fel. Egyoldali fültőmirigy-gyulladás (parotitis) 0,5-1 százalék eséllyel fordulhat elő. Figyelembe kell azonban venni, hogy más vírusok (pl. parainfluenza-vírusok) és egyéb kórokozók is okozhatnak a mumpszhoz hasonló parotis-duzzanatot.
Az oltás nem adható be akut lázas betegség esetén, fertőző betegség lappangási időszakában, valamint károsodott immunrendszer, immunszuppresszív kezelés és terhesség esetén. A HIV/AIDS azonban nem képez ellenjavallatot.
Neomicin vagy tojásallergia esetén előzetes bőrpróbákat kell végezni, és ezek eredménye alapján kell dönteni az oltás beadhatóságáról. Az előzetes immunglobulin (gamma-globulin) és a vérkészítmény az oltóvírust közömbösítheti, ezért az MMR-oltás 3 hónapos várakozás után adható. Az MMR-oltással egy időben vagy 1 hónap különbséggel adható más élő vakcina.
Amint a bevezetőben említettük, a kötelező védőoltás eredményeként a gyermekeknél előforduló nyaki duzzanat hátterében a legritkább esetben szerepel a mumpsz mint kóroki tényező. Számos vírus- és bakteriális fertőzés okozhatja a nyaki, az állkapocs alatti nyirokcsomók változó mértékű, olykor fájdalmas duzzanatát. Ritkán előfordulhat a fültőmirigy vagy más nyálmirigy kivezető csövének elzáródása nyálkő következtében. Ekkor kifejezetten erős fájdalom hívhatja fel a figyelmet a betegségre.
Nem szabad arról sem elfeledkezni, hogy a vérképző rendszer, illetve a nyirokrendszer rosszindulatú daganatai is jelentkezhetnek nyaki, fül alatti duzzanat formájában. Fontos tehát, hogy „mumpsz-szerű” duzzanat esetén a gyermeket mindenképpen vizsgálja meg kezelőorvosa, és ő döntsön a további teendőkről.
***
A cikk szerzője, dr. Elek Csaba elsősorban szülész-nőgyógyász, de családorvosként és sürgősségi betegellátóként is dolgozik. 1983-ban szereztem meg orvosi diplomáját. 5 évig az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Magyarországi Programigazgatója volt, valamint 8 évig a gyógyszeriparban is dolgozott.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Nyereményjáték szabályzat 2025.11.
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Kettős front
Maximum:
+10 °C
Minimum:
+5 °C
Többnyire erősen felhős vagy borult idő várható, időszakos vékonyodás, szakadozás a déli órákig még a déli megyékben is, majd egyre inkább csak az északkeleti, keleti tájakon fordulhat elő. Délután az északkeleti, keleti részeket leszámítva ismét egyre többfelé várható időszakos eső. A keleties irányú szelet helyenként élénk lökések kísérhetik, majd északi, északkeleti irányba fordul az áramlás.A hőmérséklet csúcsértéke nagyrészt 9 és 12 fok között alakul, de a keleti és déli naposabb részeken ennél néhány fokkal magasabb, az északnyugati, nyugati vidékeken pedig alacsonyabb értéket is mérhetünk. A késő esti hőmérséklet 3 és 9 fok között valószínű. A frontra érzékenyeknél gyakrabban fordulhat elő fejfájás, migrén, fáradékonyság, levertség.
