Nőgyógyászat

A nőgyógyászat feladata a női nemi szervek működészavarainak, betegségeinek megelőzése, felismerése, kezelése, illetve a szülészettel együtt a gyermekvállalás, családtervezés segítése, a terhesség és a szülés figyelemmel kísérése. A szakterülethez tartozik a változás kora körüli kritikus időszak, a klimaktérium ellenőrzése és szükség esetén kezelése is. A nőgyógyászati betegségeket általában vérzészavar, hüvelyi folyás, fájdalom, gyulladásos eredetű megbetegedések esetén láz, esetleg a szexuális élet zavarai jelezhetik.

Méhen belüli növekedés-visszamaradás tünetei és kezelése

Mi a méhen belüli növekedés-visszamaradás?

A méhen belüli növekedés-visszamaradás (továbbiakban IUGR) a koraszülöttség mellett az újszülött-halálozásért felelős leggyakoribb veleszületett rendellenesség. Méhen belül akkor beszélünk elégtelen fejlődésről, ha a magzat becsült súlya 10 percentilis érték alatt van, azaz gyengébben fejlett, mint az azonos korú magzatok 90%-a. Születéskor diszmaturusnak tekintendő a kissúlyú - 2500 gramm alatti - magzat, ha normális időre születik.

Tünetek

A méhen belüli növekedés-visszamaradás előfordulása

Magyarországon a kissúlyú magzatok aránya 8-10% körül van, melyek kb. harmada diszmaturus, kétharmada valódi koraszülött. Ez az arány sajnálatosan magas, főként, ha az okokat tekintjük, melyek egy része felelősen viselt terhesség mellett megelőzhető lenne.

A méhen belüli növekedés-visszamaradás okai

Az elégtelen fejlődés leggyakoribb oka a dohányzás, alkoholizmus, túlzott koffeinfogyasztás, elégtelen táplálkozás, ikerterhesség, elégtelen mennyiségű magzatvíz, bizonyos gyógyszerek szedése, terhesség alatti kábítószer-fogyasztás terhességi toxémia, méhlepény-elégtelenség, idült idő előtti méhlepény-leválás, trombofília (Leiden-mutáció), az anya nemi szervi rendellenességei, betegségei (myoma, kettőzött méh, stb.) bár az esetek jelentős részében az ok ismeretlen marad.

A méhen belüli növekedés-visszamaradás diagnózisa

Az IUGR diagnózisa - normális esetben - már a terhesség során felismerésre kerül, így a szülés olyan intézetben lesz levezethető, ahol a gyermek intenzív ellátásához adottak a személyi és tárgyi feltételek.
Az arányos IUGR már viszonylag korai szakaszban felismerhető. Kimutatása a magzat méreteinek és a terhesség idejének összevetésével történik. Az aránytalan IUGR a terhesség 32. hetétől ismerhető fel. Ennek az az oka, hogy a méhlepény relatív túlnövekedése a terhesség 28. és 32. hete között szűnik meg. Addig ugyanis a lepény mérete jóval nagyobb annál, mint amekkorára a magzatnak valójában szüksége lenne. A lepényelégtelenség kialakulására tehát az említett periódus előtt csekély az esély.
A magzati sorvadás kimutatásával azonban a diagnosztikai tevékenység csak elkezdődik. Azonosítani kell ugyanis az IUGR okát mind az anyánál, mind a magzatnál. Ki kell zárnunk minden olyan anyai betegséget, káros szenvedélyt, továbbá magzati genetikai rendellenességet, méhen belüli fertőzést, mely a fejlődés megkésését kiválthatta. Ezek célzott kezelése ugyanis előfeltétele a magzat egészséges fejlődésének, továbbá, a következő terhességnél, az IUGR megelőzésének. Az ismétlődés kockázatának minimalizálása érdekében az anyánál az alábbi betegségek kizárása indokolt: érrendszeri károsodás (pl. diabétesz, magas vérnyomás, vesebetegség, dohányzás, zsíranyagcsere-zavarok miatt), a vér fokozott alvadékonysága, pl. Leiden-mutáció miatt, nőgyógyászati rendellenességek, ivarcsatorna fertőzések.

A méhen belüli növekedés-visszamaradás tünetei, kórlefolyása

Az újszülött a normálisnál kisebb súlyú. A fejlődésbeli visszamaradás a baba testarányai szerint lehet arányos (proporcionált) és nem arányos (diszproporcionált). Ez utóbbi esetben a végtagok hosszúsága normális, de a fej-, mellkas- és haskörfogat kórosan kicsi, sovány benyomást kelt. A gyermek arca "öregesen" ráncolt, zsírpárnái erősen hiányosak.
A betegség lefolyása. A retardált gyermekek körében 9-27% az anatómiai és/vagy genetikai rendellenesség gyakorisága, mely a gyermek sorsát alapvetően befolyásolja. A bölcsőhalál eseteinek 30%-a is retardált újszülötteknél fordul elő. Az összes születés körüli megbetegedés és halálozás 8-10-szer gyakoribb, mint egészséges csecsemőknél. Méhen belül retardált gyermekeknél nagyobb a kockázata a neurológiai és viselkedési zavaroknak. Az aránytalan IUGR prognózisa jobb, mint az arányos retardációnak, amely mögött gyakrabban fordul elő genetikai rendellenesség, környezeti magzati ártalom és méhen belüli fertőzés.
Az aránytalan IUGR lepényelégtelenség következménye szokott lenni. Az agysejtek intenzív szaporodása is méhen belül zajlik, így elégtelen méhen belüli fejlődés esetén a gyermekek átlagos intelligencia-hányadosa alacsonyabb lehet, mint egészséges gyermekek esetén. Ez természetesen statisztikai adat, mely az egyénekre közvetlenül nem vonatkoztatható. A retardált gyermekek nehezebben táplálhatók, gyakoribbak a hiánybetegségek, fertőző betegségekkel szembeni érzékenységük fokozottabb. IUGR esetén gyakoribbak a tanulási nehézségek és viselkedési zavarok, melyek megnehezíthetik érvényesülésüket a későbbi életük során.
Az IUGR előfordulása egészséges életvitellel jelentősen csökkenthető. Ha mégis előfordul, a megelőzés célja a gyermek testi és értelmi fejlődésének biztosítása.
A méhen belüli növekedés-visszamaradás tünetei.
A méhen belüli növekedés-visszamaradás tünetei.

A méhen belüli növekedés-visszamaradás kezelése

A méhen belül felismert IUGR esetén legfontosabb az anya teljes ágynyugalma, megfelelő táplálkozás, intravénás cukor és magnézium infúzió, esetenként oxigénbelélegeztetés orrszondán át. A gyermek állapotát kardiotokográfiával és ultrahanggal folyamatosan nyomon kell követni. Fenyegető magzati fulladás esetén a szülést be kell indítani. Kellő érettség esetén meg lehet próbálkozni a hüvelyi szüléssel, lehetőleg epidurális érzéstelenítésben. A fájdalom ugyanis reflexesen csökkenti a méh vérkeringését, rontja a magzat oxigénellátását. Ez a reflex a fájdalom megszüntetésével teljesen kikapcsolható. Beállított epidurális érzéstelenítés mellett az esetleg szükségessé váló császármetszés azonnal elvégezhető.
Szülés után a retardált gyermek koraszülött osztályra kerül, ahol az életveszélyes állapotok felismerésének és elhárításának adottak a feltételei. Az anyatejes táplálás természetesen IUGR esetén rendkívül fontos. A retardált gyermek optimális kalóriabevitele naponta 100-120 Kcal/testsúlykilogramm, és a kívánatos testsúlynövekedés napi 25 gramm.

A méhen belüli növekedés-visszamaradás gyógyulási esélyei

A megfelelő ellátásban részesülő, anyatejjel helyesen táplált gyermek általában kétéves korra éri utol kortársait a testi és értelmi fejlődésben. Minden egyéb esetben a gyermek sorsát az alapbetegség (az IUGR oka), továbbá a gondozás helyessége határozza meg.

Az anyatej akkor tekinthető optimális tápláléknak, ha megfelelő a kalória-, vitamin- és ásványisó-tartalma. Mindez az anya táplálkozásának függvénye is. Fontos tehát a megfelelő folyadék- és kalóriafelvétel, vitamin- és ásványisó fogyasztás. Amennyiben a gyermek testi fejlődése elmarad a kívánatostól, kiegészítő táplálásra lesz szükség. A helyes kiegészítő táplálásról családorvosától és védőnőjétől kaphat megfelelő felvilágosítást. Különösen fontos a megfelelő vasbevitel. A csecsemőkorban nagyon gyakori vashiány utólagosan adott vassal nem korrigálható intelligencia-hiányt okozhat, ami különösen retardált gyerekeknél lehet veszélyes.

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +10 °C
Minimum: -1 °C

A Nyugat-Dunántúlon egész nap derült idő valószínű, másutt viszont erőteljes lesz a gomolyfelhő-képződés, de a legtöbb helyen így is többórás napsütésre lehet számítani. Ez alól az északkeleti megyék lehet kivétel, ott tartósabb lehet a felhőzet. Csapadék nem valószínű. A Dunától keletre megélénkül, a Tiszántúlon olykor meg is erősödik az északi szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 7 és 13 fok között valószínű. Késő estére 0 és +7 fok közé hűl le a levegő. Hidegfronti hatásokkal kell számolni az arra érzékenyeknek, lesz viszont sok napsütés, ami segíti a D-vitamin termelődését.