Fül-orr-gégészeti betegségek : Látóideg-sorvadás
A fül nemcsak a hallás, hanem az egyensúlyérzés szerve is. Leggyakoribb betegségei a középfülgyulladás, a hallójárat-gyulladás, a fülzúgás és a nagyothallás. Az orr a légzés és a szaglás egyik szerve. Feladata a belégzett levegő felmelegítése, szűrése és párásítása. Elhelyezkedéséből adódóan az orr különösen ki van téve a sérülések veszélyének, ezek mellett fertőzésekkel, orrvérzéssel és polipok kialakulásával is számolni kell. A garat a légző- és az emésztőrendszer közös része. A gége a garat és a légcső között helyezkedik el, és a hangszalagokat tartalmazza, tehát a beszéd szerve. A garat és a gége gyakran fertőződik, illetve alakulnak ki bennük gyulladások és nem daganatos jellegű szövetburjánzások.
Látóideg-sorvadás tünetei és kezelése
Mi a látóideg-sorvadás?
Látóideg-sorvadás alatt azt értjük, amikor a látóideg (nervus opticus) valamilyen okból kifolyólag elpusztul. Mindez látásromláshoz, vaksághoz vezet.
Tünetek
A látóideg-sorvadás előfordulása
Rengeteg kiváltó oka lehet a látóideg-sorvadásnak, emiatt előfordulása minden esetben a kiváltó októl, azaz az alapbetegség előfordulási gyakoriságától függ. Ha például a kiváltó ok valamilyen öröklődő betegség, akkor a probléma jellemzően gyerekkorban jelenik meg, míg ha például vérellátási zavar áll a hátterében, akkor inkább idősebb korban fordul elő. A látóideg-sorvadás nem számít extrém ritkának, de azért nem is túl gyakori.
A látóideg-sorvadás okai
Látóideg-sorvadást jellemzően szerzett vagy öröklött szemészeti, neurológiai és belgyógyászati betegségek okoznak, ám azt fontos tudni, hogy ezeknél általában nem a látóideg-sorvadás az első tünet. Mire ez a szimptóma megjelenik, az alapbetegség gyakran már komoly egyéb tüneteket is okoz. Azaz pusztán látóideg-sorvadás miatt senki nem keres föl orvost.
A látóideg-sorvadást okozó öröklődő betegségek közül a legismertebb a Leber féle atrophia, ami egy mitokondriális öröklődő betegség. Ennek egyik tünete az idegsorvadás. Vannak olyan öröklődő anyagcsere-betegségek is, amelyeknek szintén részjelensége, egyik tünete a látóideg-sorvadás. Ilyen a mucopolysaccharidosis és a Tay-Sachs betegség. Látóideg-sorvadás öröklődő neurológiai betegségek egyik tünete lehet, ezek közül a spinocelleberális ataxiát és a Friedreich-ataxiát lehet kiemelni. Vannak olyan öröklődő retinabetegségek is, amelyek együtt járhatnak látóideg-sorvadással.
Állhat a háttérben olyan nem öröklődő, felnőttkori belgyógyászati betegség, mint például a szarkoidózis. Szerzett neurológiai betegségek szintén állhatnak a látóideg-sorvadás hátterében. Ezek közül a sclerosis multiplex emelhető ki. A hormonbetegségek közül leginkább a pajzsmirigy megbetegedésekhez társuló endokrin orbitopathia okozhat látóideg-sorvadást. Ennél a betegségnél a tekintet megváltozik, a szemgolyó kiguvad. Ha ez tartósan fennáll, akár idegsorvadás is kialakulhat.
A tartósan fennálló, nem beállítható magas vérnyomás szintén kiválthat ilyen szövődményt.
A szem keringési zavarai vagy az azt ellátó artéria elzáródása (ami stroke-hoz is társulhat) szintén vezethet látóideg-sorvadáshoz. Ez amiatt történhet meg, mert a szemet ellátó erek az agyi érrendszerből származnak, így ha azok sérülnek, sérülhet a szem-, és azzal együtt a látóideg vérellátása is. Látóideg-sorvadást okozhat az agy vénás keringési zavara is, ami a tartós nyomásnövekedés miatt károsíthatja ezt az ideget.
Az artériás rendszer gyulladásos betegsége, az úgynevezett arteritis szintén okozhat idegsorvadást, amennyiben megtámadja a szem vérellátásáért felelős kisereket. A koponyaűri nyomásfokódás miatt vezethet látóideg-sorvadáshoz a hydrocephalus (vízfejűség) is. Ennél a betegségnél az agyat körülvevő folyadék (liquor) elfolyása akadályozott, emiatt az felszaporodik, a nyomás pedig megnő.
A szemészeti betegségek közül a zöldhályog (glaukóma) emelhető ki, a problémát ez esetben is az okozza, hogy a szemben ismétlődően megnő a nyomás.
Okozhatja a tünetet olyan agydaganat, koponyaűri daganat is, ami nyomja a látóideget, ezáltal pedig tönkre is teszi azt. Olyan daganatok is kiválthatnak látóideg-sorvadást, amelyek az ideget közvetlenül nem nyomják, viszont koponyán belüli nyomásfokozódást okoznak, és ezzel károsítják az ideget. Ehhez azonban mindenképpen idő kell, aligha képzelhető el, hogy daganat esetében a betegnek ez legyen az elő tünete.
A látóideg különböző eredetű gyulladásai, azok maradványtünetei ugyancsak okozhatnak idegsorvadást. A szifilisz is vezethet látóideg-sorvadáshoz.
Besugárzás, például agydaganat miatti sugárterápia ugyancsak okozhat ilyen károsodást.
A látóideg-sorvadás tünetei
A látóideg-sorvadás tünete a látásromlás, a betegek emiatt keresik fel az orvost.
Emellett mindig kísérő tünet a kiváltó betegség okozta egyéb szimptóma. Ha a látóideg már teljesen elsorvadt, a beteg pedig már nem lát a szemére, nem látja a fényt, pupillamerevség is kialakul nála. Az, hogy fájdalom jelentkezik-e, mindig a kiváltó októl függ. Egy növekvő daganat például okozhat fájdalmat is, ahogyan egy gyulladás is.
A látóideg-sorvadás diagnózisa
A diagnózis felállítása teljes szemészeti vizsgálattal történik. Ennek során megvizsgálják a szemfeneket, a látásélességet, a látóteret, a szemmozgásokat, pupillareakciókat. Ha a látóideg már elpusztult, az orvos a szemfenéken lévő papillát halványnak, fehérnek látja. Amennyiben a diagnózis felállításához szükséges, CT és MR vizsgálat is készülhet, például daganat fennállásának gyanúja esetén. Ha a szem működését is vizsgálni szeretnék, különböző elektrofiziológiai vizsgálatokat, így például úgynevezett vizuális kiváltott válasz (VEP) vizsgálatot is végeznek. Érfestéses vizsgálattal nézhetik az erek átjárhatóságát is.
A látóideg-sorvadás kezelése
A már elhalt látóideget nem lehet meggyógyítani, elsorvadását csak megelőzni lehet azzal, hogy az azt károsító alapbetegséget megfelelően kezelik. Ha a sorvadást például tumor okozza, akkor annak eltávolításával meg lehet állítani ezt a folyamatot. A zöldhályog esetében az ismétlődő rohamok, ismétlődő nyomásfokozódás miatt alakul ki a látásromlás, amikor pedig a látóideg elhal, a beteg megvakul. Emiatt ennek a betegségnek a karbantartása ugyancsak fontos.
A látóideg-sorvadás gyógyulási esélyei
A gyógyulás esélye minden esetben az idegsorvadást okozó alapbetegségtől, annak kezelhetőségétől függ.
A látóideg-sorvadás megelőzése
Az idegsorvadás megelőzését az segítheti, ha kiváltó okait megelőzik, mihamarabb kezelni kezdik, illetve karbantartják.
A látóideg-sorvadás szövődménye
A látóideg-sorvadás vaksághoz vezet.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Vida Zsuzsanna neurológus főorvosnak.
Mi okozhat prosztatarákot? Teszteld a tudásod!
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Nincs front
Maximum:
+12 °C
Minimum:
+2 °C
Északnyugat felől egyre nagyobb területen szakadozik, csökken a felhőzet, a felhőátvonulások mellett hosszabb-rövidebb napos időszakokra is számíthatunk. Az északkeleti csücsökben maradhat legtovább felhős az ég. Kevés helyen fordulhat elő eső, zápor. Az északnyugati szelet nagy területen gyakran élénk, helyenként erős lökések kísérik.A legmagasabb nappali hőmérséklet 10 és 15 fok között alakul, ennél pár fokkal alacsonyabb értékek a legtovább felhős tájakon valószínűek. A hidegfront levonult, legfeljebb a lecsengését érezhetjük. Szervezetünk azonban ilyenkor is reagálhat még a légnyomás-emelkedésre, a szeles időre és a hőmérséklet-változásra.
