Kiütéses tífusz tünetei és kezelése

2019.02.06.

 Szabó Emese

 dr. Kádár János infektológus, belgyógyász és immunológus szakorvos

Mi a kiütéses tífusz?

A kiütéses tífusz klasszikus háborús betegség: jellemzően akkor jelenik meg, amikor sok ember van együtt rossz higiéniás körülmények között, illetve anyagi viszonyok mellett. Nem a tífusz egyik fajtája, hanem egészen más betegség. A történelem folyamán háborúkban, munkatáborokban, börtönökben okozott hatalmas járványokat. Kiváltó oka egy olyan rickettsia (baktériumokhoz hasonló sejtparazita), amely emberről emberre tetvek közvetítésével kerül át. A betegség verejtékezéssel, magas lázzal, kipirulással, szapora szívveréssel jár, a kiserek érintettsége miatt pedig kiütések is jelentkeznek. A kiütéses tífusz miatti bevérzések rossz esetben a vesét, a keringést és a központi idegrendszer is károsítják, ilyenkor a betegség halálos kimenetelű is lehet.

A kiütéses tífusz előfordulása

Kiütéses tífusz normál civilizációs körülmények között nem fordul elő, mert egyrészt nincs olyan zsúfoltság, amely terjedését lehetővé tenné, másrészt a korszerű rovarirtó technikák segítettek megszüntetni a ruhatetvességet. A betegséget az is visszaszorította, hogy jól kezelhető, leromlott állapotot pedig csak gyógyszeres ellátás nélkül eredményez. Ilyenkor 50-60 százalékos a halálozása. Ilyen esetről napjainkban Magyarországon nem is tudnak, és nem regisztráltak a közelmúltban olyan fertőzést sem, amely járványos lett volna.

Más rickettsia okozta betegségek hajléktalanok közt előfordulhatnak nálunk is, és az esetek egy részében ez nem is feltétlenül derül ki. Ugyanez a helyzet minden fejlett országban: kiütéses tífuszt csak elvétve észlelnek, legutóbb 2013-ban jegyeztek fel 12 megbetegedést Texasban. Az olyan afrikai államokban, mint Burundi, Ruanda vagy Etiópia évi 10 ezres nagyságrendben történik fertőződés. Emellett epidémiás kiütéses tífusz csak Dél- és Közép-Amerikában, illetve Ázsiában fordul elő.

A kiütéses tífusz okai

A kiütéses tífusz kiváltó oka egy úgynevezett rickettsia, amelynek terjedését a tetvesség (főképp a ruhatetű, de lehet fejtetű is) segíti. A Rickettsia prowazekii nevű kórokozó átadásához rossz higiéniás körülményekre és zsúfoltságra van szükség. A betegség terjedését az teszi lehetővé, hogy amikor a tetű egy beteget megcsíp, akkor maga a vérszívó hordozóvá válik (mert benne életképes marad a rickettsia). Ha ez a tetű másik érintettre kerül, és azt is megcsípi, akkor annak bőre viszketni kezd. Emiatt a beteg vakarózni kezd, így a tetveket, vagy legalábbis azok egy részét szétnyomja, székletüket pedig mikrosérüléseken keresztül a bőrébe dörzsöli (a tetű székletével üríti a kórokozót). A rickettsia ily módon bejut a bőrbe, onnan pedig a szervezetbe.

A kórokozó elsődleges célsejtjei az érfalat belülről borító endothel réteg sejtjei. Hatására a kapilláris erek, kisebb vénák és artériák környékén gyulladásos sejtek tömkelege jelenik meg, az érgyulladás pedig szervekben okoz keringési zavart. A gyulladás a bőrön a legfeltűnőbb és legsúlyosabb, de komolyan érintheti a központi idegrendszert, a szívizmot, a vesét és a vázizmokat is. A tünetek ezekhez köthetők.

A kiütéses tífusz nemcsak friss fertőzés miatt alakulhat ki, előfordulhat ugyanis, hogy a kórokozó az érfal sejtjeiben hosszú ideig, akár évtizedekig is tünetmentesen túlél. Bár ez nem jellemző - csak szórványosan fordul elő -, ilyen esetben akár 30-40 évvel később is előjöhet a betegség. Ez ugyanakkor nem okoz járványt.

A kiütéses tífusz tünetei

A kiütéses tífusz több napig tartó, hirtelen kialakuló magas lázzal, hidegrázással, fejfájással, erős kipirulással, szapora szívveréssel, verítékezéssel, izomfájdalommal jár. A kórkép ebben a vonatkozásban hasonlít az influenzához. A tünetek a fertőződés után 1-2 héttel kezdődnek. Néhány nappal később a törzsön és a testhajlatokban apró kiütések jelennek meg (ezek a kiserek gyulladása miatt alakulnak ki), de nem folynak össze, nyomásra pedig elhalványulnak. Öt nappal később a kiütések a végtagokra is átterjednek. Ezt követően egyes bőrelváltozások bevéreznek, a bőrfelszínen pedig nem pörkösödő foltok jelennek meg. A betegség előrehaladásával a láz tartós marad, étvágytalanság, hányinger és hányás jelentkezik, az érintettek fogyni kezdenek.

Rossz esetben a kórokozó a vesét is károsítja, a szervet ugyanis gazdagon behálózzák kiserek, amelyek sérülnek. Emiatt veseelégtelenség is kialakulhat. Okozhat a kiütéses tífusz keringés-összeomlást is. A betegség miatti bevérzések a központi idegrendszert is károsíthatják, ami miatt zavart, homályos, ködös, kábult állapot alakulhat ki. A delíriumot és a félrebeszélést eszméletvesztés is követheti. Ha a fertőzés halálos kimenetelű, akkor hátterében a vese, a keringés vagy az idegrendszer érintettsége áll.

A kiütéses tífusz egyik jellemző kezdeti tünete a magas láz

A kiütéses tífusz egyik jellemző kezdeti tünete a magas láz (fotó: 123rf)

A kiütéses tífusz diagnózisa

A diagnózis felállítása nehéz, mert a kórokozó nem tenyészthető, önmagában nem él meg. Emiatt antitest-kimutatással lehet azonosítani, ami problémás, mert az érintettek csak sokára lesznek antitesthordozók. A kórokozó akár szövettani vizsgálattal is azonosítható. Ehhez szükséges, hogy a kiütéses területből kivágjanak egy kis darabot, majd speciális festési eljárással megnézzék. Ez láthatóvá teszi az erek falában megbújó kórokozót. Mindebből az is következik, hogy a diagnózis vagy utólagos (ez az antitestes megoldás), vagy szövettani - és nagyon nehézkes. A ma már elérhető DNS-technika elvileg könnyűvé teszi az azonosítást, amennyiben a gyanú felmerül, és gondolnak rá. A gond viszont az, hogy mivel a betegség nagyon ritka, csak akkor merül fel lehetőségként, ha már előfordult ismert eset.

A kiütéses tífusz kezelése, megelőzése

A kiütéses tífusz kezelése másodlagos, az elsődleges mindig a terjedés megelőzése, amit a tetű elleni védelem, a tetűirtás tesz lehetővé. Magát a betegséget antibiotikummal lehet kezelni. Létezik védőoltás is a kiütéses tífusz ellen, de az átoltottsági szint nagyon alacsony. Beadatása nem is kötelező, mivel a civilizált világban nincs realitása járvány kialakulásának.

A kiütéses tífusz gyógyulási esélyei

Ha a beteg nem kap antibiotikumot, akkor a halálozási arány 50-60 százalékos. Ennek oka a szervi bevérzés, a központi idegrendszeri izgalom, az agyhártyaizgalom, a magas láz, az anyagcserezavar, a szívizom-károsodás és a veseérintettség. Ha a beteg antibiotikumkezelést kap, akkor a halálozási arány csak 1-3 százalékos. Maga a kezelés hetek alatt vezet eredményre, gyógyulás azt követően várható. A betegség tartós védelmet alakít ki.

Szövődmények

A kiütéses tífusznak szervi szövődményei lehetnek, kezeletlenül tönkremehet miatta a vese, károsodhat a szív, az agy és a hallás is.

A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Kádár János infektológus, belgyógyász és immunológus szakorvosnak.

Kategória: Felnőttkori fertőző betegségek

Orvost vagy magánrendelőt keresek Kiütéses tífusz kezelésére! További kérdésem van Kiütéses tífusz témában

Szeretné megelőzni a betegségeket? Többet akar tudni róluk?
Töltse le most a Betegséglexikon applikációt!

Kövesse a Házipatikát:

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+5, +15 °C
Minimum:
-2, +4 °C

Hazánkban kedden délelőtt a ködfoltok fokozatosan megszűnnek, de északkeleten helyenként tartósan is megmaradhatnak, illetve rétegfelhőzet is képződhet belőlük.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!
GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag