Hörgőtágulat tünetei és kezelése

Legútóbb frissült: 2014.11.20 17:32

 Tauszig Miklós

 

 Dr. Csoma Zsuzsanna, az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet Asztma Ambulancia vezetője

 

Betegséglexikon mobil alkalmazás

Mi a hörgőtágulat?

A hörgőtágulat, azaz a bronchiectasia a hörgők - a légcső kettéágazása utáni légutak - visszafordíthatatlan tágulata, ami legtöbbször a tüdő alsó lebenyeit érinti.

Légzéskor a levegő az orrüregen, gégén, légcsövön át az egyre kisebb légutakba, az úgynevezett hörgőkbe áramlik. A hörgők tovább ágaznak hörgőcskékre, ezek pedig apró, szőlőfürtszerű léghólyagokra. Ez utóbbiak felületén történik a gázcsere, vagyis az "elhasznált vér frissítése", az oxigén (léghólyagokból a véredényekbe) és szén-dioxid (a véredényekből a léghólyagokba) cseréje.

Hörgőtágulat kialakulásában fontos szerepe van a hörgők visszatérő gyulladásainak, amely végső soron a hörgőfal meggyengüléséhez, a hörgők tágulatához vezet. A tágult hörgőkből a termelődő nyák nehezebben ürül ki, pang. Ehhez hozzájárul a légúti nyák minőségének megváltozása, és a légutakat borító, a tisztító funkciót betöltő csillószőrök károsodása. Ez nemcsak a nyák, hanem a porszemcsék és a baktériumok távozását is akadályozza, amelynek nyomán a gyulladás krónikussá válhat, ami a hörgőfal további károsodását okozhatja.

A hörgőtágulat előfordulása

A betegek körülbelül egynegyedénél a hörgőtágulat kialakulásának pontos eredete nem ismert. Az esetek döntő többségében a jelenség azonban más tüdőbetegségez társul, így a hörgőtágulat pontos előfordulási gyakorisága nehezen meghatározható.

A hörgőtágulat a vezető halálokok közé tartozó krónikus obstruktív tüdőbetegséghez (COPD) is társulhat, de nem azonos ez utóbbi két fő megjelenési formájával, így a krónikus hörghuruttal (bronchitis) vagy a tüdőtágulással (emfizéma), jóllehet a tünetek hasonlóak lehetnek, és valamennyi állapot következményeként kialakulhat krónikus légzési elégtelenség.

A hörgőtágulat okai

A hörgőtágulat lehet veleszületett rendellenesség, de kialakulhat az élet folyamán, egyéb betegségek következményeként, tehát szerzett úton is.

A bronchiectasia kiváltó oka általában az, hogy a szervezet vagy a légutak védelmi rendszere valamilyen okból sérül, amely nyomán a kialakuló gyulladásos folyamatok nem, vagy csak lassan szűnnek meg. Ennek következménye a hörgők elhúzódó gyulladása, a baktériumokkal, gyulladásos sejtekkel tömött nyák felszaporodása, a hörgőfal meggyengülése.

A fiatal korban jelentkező betegség hátterében sok esetben genetikai tényezők szerepe igazolható. A bronchiectasia súlyos formában van jelen az öröklött primér ciliaris dyskinesiában, Kartagener-szindrómában. Ilyenkor a légutakat borító, tisztító funkciót betöltő csillószőrök működése genetikai hiba miatt súlyosan károsodott.

A szerzett úton fellépő bronchiectasia lehet ismétlődő tüdőgyulladások (pneumóniák) következménye. A tüdő gyulladását nemcsak fertőzés idézheti elő, hanem toxinok, mérges gázok belégzése is okozhatja, illetve társulhat immunbetegségekhez (ezeket nevezik pneumonitisnek). A tüdők gyulladásos elváltozásai, nyom nélkül gyógyulhatnak, de maradandó károsodást is okozhatnak. Ezek közé tartozhat a hörgőtágulat is.

A hörgőtágulat a hörgők és a tüdő együttes gyulladásos folyamata

A hörgőtágulat a hörgők és a tüdő együttes gyulladásos folyamata


A hörgők és a tüdő együttes gyulladásos folyamata, a bronchopneumonia szintén vezethet hörgőtágulathoz, akárcsak a tbc, a tüdőfibrózis - krónikus gyulladás, amelynek során a tüdőszövetben kötőszövet szaporodik fel, károsítva a tüdő rugalmasságát és a gázcserét -, illetve a mucoviscidosis (cisztás fibrózis - erről bővebben olvashatnak a HáziPatika.com betegségleírásában). Atelectasia (vagyis a tüdő egyes területeinek elégtelensége) mellett szintén kialakulhat a bronchiectasia.

A nyák ürülését gátló köhögéscsillapítók fokozzák a váladékpangást, kedvezőtlenül befolyásolhatják a hörgőtágulatban szenvedő beteg állapotát.

A hörgőtágulat tünetei

A hörgőtágulat tünete az állandó vagy visszatérő nagy mennyiségű nyákképződéssel és köpetürítéssel járó köhögés. Láz általában csak akkor jelentkezik, ha a tágult hörgőszakasz, esetleg a körülötte levő tüdőszövet felülfertőződik. Ilyenkor a köpet gennyes. Kiterjedt hörgőtágulathoz nehézlégzés, esetleg krónikus légzési elégtelenség, testsúlycsökkenés is társulhat. A krónikusan gyulladt, tágult hörgőterületből vérzés is indulhat.

A hörgőtágulat diagnózisa

Elsődleges a kórelőzmény feltárása, a köhögés gyakoriságának, jellegének (sípoló hang észlelhető-e, köpetürítés van-e), társuló nehézlégzés tisztázása. Lényeges szempont, hogy a beteg dohányzott-e, illetve, hogy van-e családi halmozódás, mely utóbbi genetikai háttérre utalhat. A diagnózis felállításához a mellkasi CT (számítógépes rétegvizsgálat) a legfontosabb lépés. A mellkas röntgenen csak előrehaladott, kiterjedt folyamat jelenik meg. A légzésfunkciós vizsgálat (spirometria) arra ad választ, hogy a betegség okoz-e károsodást a tüdőfunkcióban. A vérgáz vizsgálat pedig a társuló gázcserezavart tárja fel, egyben választ ad arra, hogy a betegnek szüksége van-e otthoni oxigénpótlásra. Erről bővebben a HáziPatika.com COPD-ről szóló betegségleírásában is lehet olvasni.

A hörgőtágulat kezelése

A hörgőtágulat kezelésének számos módszere létezik az antibiotikum-szedéstől a mellkasi fizioterápiáig.

A tágult hörgőszakasz felülfertőződését általában antibiotikummal kezelik, főként akkor, ha a váladék gennyessé válik, láz lép fel. A nehézlégzés hörgőtágítókkal enyhíthető, melyeket elsősorban belélegezhető formában alkalmaznak (például antikolinergikumok és béta-2-agonistákat, báziskezelésre ezeknek a hosszú hatású formái is léteznek). A rendelkezésre álló hörgőtágítók között a tünetek előfordulása, a betegség súlyossága és a légzésfunkciós eredmények ismeretében döntenek.

Előfordul, hogy kombinált kezelés részeként belélegezhető szteroid terápiát is alkalmaznak.
Légzési elégtelenségnél oxigénkezelés is szükségessé válhat - amit mindennaposan, napi 14-16 át otthonukban alkalmaznak a betegek. Fizikoterápiai eljárásokkal a beteg maga is sokat tehet tünetei enyhítéséért, elsősorban a váladék ürítését könnyítve ezzel. A légszomj is enyhíthető megfelelő testhelyzettel, így például légzési segédizmok használatával, amely elérhető úgy, ha az ember ülve kissé előrehajol, és kezével vagy alkarjával a térdeire támaszkodik.

A hörgőtágulat megelőzése

A hörgőtágulatot attól függően lehet megelőzni, hogy milyen okok váltják ki azt. A veleszületett rendellenességek természetesen nem megelőzhetők. Ugyanakkor csökkenteni lehet azokat a környezeti hatásokat, amelyek a hörgőtágulat súlyosbodását okozhatják. Így fontos a dohányzás mellőzése, a passzív dohányzás elkerülése. Szülők esetében fontos, hogy ne veszélyeztessék otthoni dohányzással gyermekeiket. Az influenza és a megfázások elleni védekezés is fontos, bár ezek előfordulása teljes mértékben nem küszöbölhető ki.

Hasznos tudnivalók

A légzésben résztvevő izmok és a vázizmok edzése javíthatja a betegek állapotát. Légzőtornával, rehabilitációs programokkal mindez elősegíthető. Orvosi ellenőrzés mellett bizonyos sportok (például kerékpározás) előnyösek lehetnek a betegek számára.

Kategória: Tüdő- és légúti megbetegedések

Orvost vagy magánrendelőt keresek Hörgőtágulat kezelésére! További kérdésem van Hörgőtágulat témában

Kövesse a Házipatikát:

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+26, +31 °C
Minimum:
+9, +14 °C

Hazánkban szerdán délelőtt a több órás napsütés mellett kevés gomolyfelhő képződik.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!
GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag