Emésztőrendszeri megbetegedések

Táplálkozásunk igen összetett és bonyolult életfunkció. Feladata a szervezet minden sejtjének ellátása energiával és egyéb tápanyagokkal, amelyeket azok anyagcseréjük során használnak fel. Az emésztőrendszer megbetegedései gyakoriak, és az alapbetegségen túl általában további súlyos szövődményekhez is vezethetnek, a tápanyagok felszívódásának zavara vagy hiánya miatt. A fertőzéseken kívül életvitelünk - például nem megfelelő táplálkozás, mozgásszegény életmód vagy az alkoholizmus - következménye is lehet ilyen megbetegedés. Jelenleg az emésztőrendszeri megbetegedések hazánkban az ötödik leggyakoribb haláloknak számítanak.

Béldivertikulumok tünetei és kezelése

Mik a béldivertikulumok?

A béldivertikulum keletkezése során a bél nyálkahártyája betüremkedik a bélfal izomrostjai közé, egészen a bél külső, hashártyával borított részéig. Ezt úgy kell elképzelni, hogy a bélben kis tasakok, barlangocskák alakulnak ki, melyek a bél üregével "közlekednek". Amennyiben egy adott bélszakaszon több kis tasak is jelen van, divertikulózisról beszélünk.

Tünetek

A béldivertikulumok előfordulása

Béldivertikulumok a fejlett országokban élő népességben gyakrabban jelennek meg, előfordulási gyakoriságuk pedig az életkor előre haladtával folyamatosan nő. Magyarországon negyven éves kor alatt ritkábban áll fenn divertikulózis, viszont a hatvan évesek felénél már kimutatható ez a képződmény.
Divertikulumok vélhetően civilizációs okok miatt alakulnak ki. Ez - főképp a fejlett országokban - helytelen, rostban szegény táplálkozást jelent, erre vezethető vissza az, hogy a béldiverkulózis ezeken a területeken jelenik meg nagyobb arányban. Megfigyelhető az is, hogy bár Afrikában és Ázsiában ritkábban fordul elő ez az eltérés, az ázsiaiak és az afrikaiak az Európába vagy Amerikába történő áttelepülést követően ugyanolyan arányban válnak érintetté.

A béldivertikulumok okai

A béldivertikulumok kialakulásának pontos oka nem ismert, de hátterében alapvetően a bélfal gyengesége áll. Divertikulózis szinte mindig fennáll azon betegségeknél, amelyek kötőszöveti gyengeséggel járnak. Ilyen például a Marfan-szindróma, amelynél jellemzően nagyon kiterjedt divertikulózis fordul elő.
A kötőszöveti gyengeség mellett az okok közt szerepel a bél belsejében megnövekedett nyomás is. Ez leginkább akkor következik be, ha a bél rendszeresen nagyon gázos, illetve ha a páciens székrekedéses. (Utóbbinál a székelés fokozott bélösszehúzódásokkal jár, ugyanis a keményebb széklet nehezebben továbbítható.) A bélben mindkét esetben nagyobb eséllyel képződnek divertikulumok, főleg azokon a szakaszokon, ahol a vastagbél átmérője szűkebb. Ez jellemzően a végbél fölötti alsó szakaszon, az úgynevezett szigmabélnél következik be - a legtöbb divertikulum itt képződik.

A béldivertikulumok diagnózisa

Tünetmentes esetekben a divertikulumok fennállása legtöbbször mellékleletként derül ki egyéb okból végzett röntgenvizsgálatkor vagy hasi ultrahangnál, hasi CT során vagy endoszkópos vizsgálatnál. Ha a divertikulum már gyulladt, tehát tüneteket is okoz, akkor a diagnózis felállításához fizikális vizsgálatra és ultrahangos vizsgálatra van szükség, amit laborvizsgálat egészít ki. Ez esetben nagy szerepe van a CT-nek is, mivel a gyulladásos eseteknél endoszkópia nem végezhető. Ez utóbbi ilyenkor azért veszélyes, mert az általa okozott nyomásfokozódás következtében a bélfal érintett része akár át is lyukadhat.

A béldivertikulumok tünetei és kórlefolyása

Tüneteket általában nem a divertikulumok, hanem azok szövődményei okoznak. Maga a béldivertikulumok az esetek 80 százalékában nem okoz semmilyen panaszt, az orvosok csak véletlen leletként fedezik fel őket. Létezésükről jellemzően nem is tudnak a betegek.
Ha a tasak mégis okoz valamilyen panaszt, akkor az a leggyakrabban vérzés. Ez akkor történik, amikor a belek kitüremkedései olyan helyen bújnak ki a bélfalból, ahol az erek abba belépnek. Ilyenkor az erek belépése megszakítja az izomlemezt, így a divertikulumok közvetlen kapcsolatban vannak az erekkel. Ha ilyenkor a tasakokban bennreked például egy székletrög, akkor annak irritációja vérzést okozhat. Ekkor nem egy-két csepp vérről, hanem jelentősebb mennyiségről van szó. Maga a vérzés jellemzően fájdalmatlan, nagyrészt magától vagy kezelés hatására megszűnik. Ha nem, akkor műtétre van szükség.
A bélvivertikulumok émelygést, hányingert is okozhatnak
A bélvivertikulumok émelygést, hányingert is okozhatnak
A divertikulumok be is gyulladhatnak: ilyenkor a bélfalban vagy a környező zsírszövetben alakul ki gyulladás, ami meglehetősen nagy fájdalmat is okozhat. E mellé akár láz, bélműködési zavar, hányinger, émelygés, puffadás és székletváltozás is társulhat. Maga a gyulladás akár egészen súlyos is lehet, komoly szövődménnyel is járhat. Emiatt ilyen esetben azonnali kezelésre van szükség. Legrosszabb esetben a divertikulumok át is lyukadhatnak, melynek következtében gennygyülem, tályog és sipoly, hashártya gyulladás, bélelzáródás egyaránt létrejöhet

A béldivertikulumok kezelése

A béldivertikulumok gyulladását első lépésben konzervatív módon kezelik, ami ebben az esetben antibiotikus kezelést jelent. Ma már ehhez vannak olyan antibiotikumok is, amelyek csak a bélen hatnak, ezek akár önmagukban gyógyítják az enyhe gyulladásokat. Ha az orvosok gyógyszeres kezeléssel nem érnek el javulást, műtét is szóba kerül. Ha az operáció szövődmény miatt válik szükségessé, ritka, bár nem lehetetlen, hogy azt laparoszkópos úton el lehessen végezni. Ennek oka, hogy az operálandó esetekben gyakran már hasi gennyedés, tályog is fennáll. Ez utóbbiak miatt pedig általában nyitott műtétre van szükség.
Tervezett műtéti megoldás leginkább akkor végezhető, ha a divertikulózis egy rövidebb szakaszon, például csak a szigmabélen áll fenn, és a gyulladás, időről időre újra kiújul. Ilyen esetekben mérlegelendő, hogy az érintett területeket tervezett műtéten - tünetmentes időszakban - például laparoszkóposan kimetsszék. Az operáció célja az, hogy azzal súlyos szövődményt előzzenek meg.

A béldivertikulumok megelőzése

A divertikulumok keletkezésének megelőzést az egészséges életmód és a rostban gazdag étrend segítheti. Ez a gyakorlatban rostdús, zöldségekben, gyümölcsökben bővelkedő diétát jelent. Fontos a rendszeres székürítés is, a többnapos székletkimaradást okozó székrekedés megelőzése. Ismert divertikulózisnál bizonyos ételeket kerülni is kell annak érdekében, hogy azok a lehető legkisebb eséllyel gyulladjanak be. Nem szerencsés például az apró magvak fogyasztása, azok ugyanis bejuthatnak a tasakokba, azokban lezáródást, majd pedig gyulladását okozhatnak.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Harasta Edit sebész, gasztroenterológos főorvosnak.

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +22, +27 °C
Minimum: +7, +12 °C

Hazánkban csütörtökön délelőtt általában közepesen felhős időre készülhetünk, csapadék nem valószínű. Délután a napsütés mellett fátyol- és gomolyfelhők is lesznek az égen, de ezekből csapadék nem alakul ki. A szél napközben élénk nyugati lesz. Hajnalban 7, 12 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 22, 27 fok között alakul. Késő este 15, 20 fok lesz. Csütörtökön gyenge hidegfront hat a szervezetre. Az érzékenyeknél görcsös fejfájás, valamint izom- és hasi görcsök is jelentkezhetnek, az arra hajlamosak vérnyomás-ingadozást is tapasztalhatnak. Átmenetileg az ízületi problémák is fokozódhatnak. A szél kissé csökkenti a hőérzetet, a szabadban változó komfortérzet lesz jellemző. Az alvásproblémák mérséklődnek. A légszennyezettség alacsony, kissé növekszik. A porkoncentráció közepes, alig változik. A légnyomás gyengén emelkedik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Magas pollenkoncentráció